A "kormány bölcsessége" áll a végtörlesztés terve mögött

2011.09.13. 11:27

A nemzetgazdasági miniszter nem számít arra, hogy ha a végtörlesztések tömegessé válnak, akkor a bankok visszafognák a cégeknek nyújtott hiteleiket. Név nélkül nyilatkozó bankvezetők az [origo]-nak azt mondták, továbbra is a hitelezés visszaszorulására számítanak.

"A kormány bölcsessége" áll a végtörlesztési terv mögött - ezt válaszolta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az [origo] kérdésére, hogy ő találta-e ki a koncepciót.

A végtörlesztésről szóló kormánypárti javaslat - amelyet hétfőn nagyrészt Orbán Viktor is támogatott a parlamentben - 180 forintos frankárfolyamon és 250 forintos euróárfolyamon tenné lehetővé a devizahitelek végtörlesztését. Az ehhez igénybe vehető forinthitelek nyújtását várhatóan nem teszik kötelezővé a bankoknak, Orbán Viktor legalábbis úgy fogalmazott, megkéri képviselőtársait, hogy erről ne nyújtsanak be javaslatot.

A nemzetgazdasági minisztert az országgyűlés sport- és turizmusbizottsága előtti keddi meghallgatásáról távozóban arról is megkérdeztük, hogy nem számítanak-e arra, hogy ha tömegesek lesznek a végtörlesztések, akkor a bankok akkora veszteségeket szenvednek el, hogy még a jelenleginél is visszafogottabban hiteleznek majd a cégeknek, ez pedig tovább ronthatja a magyar gazdasági növekedési esélyeit. A miniszter szerint "ettől nem kell tartani". Arra a kérdésünkre, hogy ennek ellenére készülnek-e forgatókönyvvel ilyen helyzetre, úgy reagált, hogy a "forgatókönyvet az élet írja".

A miniszter a bizottság ülésén bejelentette, hogy az online szerencsejátékok jövőre már adózni fognak, a SZÉP-kártyát jövőre bővítik, és melegétel-utalványként is használható lesz, a vendéglátósok pedig könnyítésre számíthatnak a zenei jogdíjak fizetésében.

"A hitelcsatorna elnémul"

Az [origo]-nak csak név nélkül, háttérben nyilatkozó banki vezetők a gazdasági miniszter várakozásával ellentétes szcenáriót vázoltak fel a hétfői Orbán-bejelentés következményeként. Szerintük a bankszektor a kedvezményes végtörlesztések miatt akár 1000 milliárd forintos veszteséget lesz kénytelen elszámolni, ennek következtében a rendszer biztonsági tartalékául szolgáló úgynevezett szavatolótőke közel fele eltűnhet a rendszerből (ez most 2300 milliárd forint). "Ekkora veszteséget nem visel el a rendszer" - fogalmazott az [origo] kérdésére az egyik bankvezető, aki szerint minimum az várható az intézkedéstől, hogy a "hitelcsatorna elnémul".

Mindez azért lehet problémás, mert a hitelezési aktivitás már most nagyon alacsony szinten áll. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitelezési felmérése szerint a magyarországi cégek nem kapnak, a magánszemélyek pedig nem kérnek hitelt, így a banki hitelezésben későbbre tolódik a fordulat. A jegybank megítélése szerint egyelőre nem várható komolyabb élénkülés a vállalati, a lakossági és az önkormányzati szegmensben sem. Az elemzés szerint a visszafogott magyarországi hitelpiac eltér az eurózónabeli és a kelet-európai régiós piacoktól is, utóbbiakban ugyanis már megindult a bővülés. A magyar piac leginkább a balti államok piacához hasonlít, ahol szintén nem indult még be a hitelezés.

Külföldi reakciók

A végtörlesztés tervével több külföldi szervezet és újság is foglalkozott a parlamenti bejelentés után. "Kockázatos a magyar kormány hétfőn bejelentett terve, amely lehetővé tenné a devizahitelek egyösszegű teljes törlesztését" - mondta a Reuters hírügynökségnek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza. Erik Berglof szerint minden olyan terv, amely arra kényszeríti a bankokat, hogy rögzített árfolyamon váltsák át az adósok devizahitelét, kockázatos.

Az MTI által idézett londoni elemzők szerint ugyanakkor hosszú távon kedvező hatásokkal is járhat a kormány elképzelése, bár kötelező forintalapú refinanszírozás híján valószínűleg kevesen tudnak majd élni a lehetőséggel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK