Újabb komoly létszámcsökkentés jöhet a központi közigazgatásban

Közel harmincezer fővel kell csökkenteni a központi közigazgatási intézmények dolgozói létszámát - erről hozott informális döntést a kormány az [origo] információi szerint. Az adóhatóság és néhány más intézmény felmentést kaphat az elbocsátások alól.

Várhatóan minden hatodik-hetedik ember munkahelye megszűnik a kormányhivatalokban, minisztériumokban, azok háttérintézményeiben - értesült az [origo] több kormányzati forrásból, akik között vannak a döntéshozatalra rálátó személyek, és olyanok is, akik minisztériumokban dolgoznak, és értesültek a kormány elhatározásáról. Információink szerint közel 15 százalékos létszámcsökkentést kell végrehajtani a központi költségvetési intézményeknél, erről hozott a múlt hét vasárnapján informális döntést a kormány. (Háttérintézmény például a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt állló Országos Meteorológiai Szolgálat vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.)

Most mintegy kétszázötvenezren dolgoznak a központi államigazgatásban, közülük közel harmincezernek szűnhet meg az állása a következő fél évben. Ehhez harmincezernél kevesebb dolgozót kell ténylegesen elküldeni, ha az éppen nyugdíjba menő állami alkalmazottak helyére nem vesznek fel újakat. (Évente néhány ezren hagyják el a közszférát, mert nyugdíjba vonulnak - mondta az [origo]-nak egy, a költségvetési folyamatokra rálátó, névtelenséget kérő szakember.)

A NAV megúszhatja

A minisztériumok vezetői és a költségvetési koordinációt végző Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban egyeztetnek arról, hogy a 15 százalékos létszámcsökkentés melyik intézményt hogyan terheli. Információink szerint a 15 százalékos leépítés egyenlőtlenül oszlik majd meg a különböző szinteken, az a törekvés, hogy a minisztériumokban arányaiban kevesebb, a háttérintézményekben nagyobb legyen a vágás.

Úgy tudjuk azonban, hogy az elbocsátás nem érint minden szervezetet. A néhány kivételezett intézmény között ott lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóságtól kettőzött munkát vár a kormány az adóbeszedés felgyorsítása, hatékonyabbá tétele érdekében, ezért tehetnek itt kivételt.

A 15 százalékos leépítési tervről szerdán délelőtt megkérdeztük a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, a tárca azt válaszolta, hogy nem illetékes az ügyben, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz irányított minket. Szerdán délután megkerestük a KIM-et is, cikkünk megjelenése után a tárca azt válaszolta, hogy a kormánydöntéseket a kormányszóvivő kommunikálja, kormánydöntés addig nem született.

Az Orbán-kormány az idei évnek is úgy indult neki, hogy leépítést hajtott végre a közszférában. A 2011-es költségvetési terv szerint a minisztériumoknak és az igazgatási szerveknek ötszázalékos létszámcsökkentést kellett végrehajtaniuk, a háttérintézményeknek munkatársaik tíz százalékától kellett megválniuk - ezzel körülbelül húszezerrel csökkent a közszféra létszáma, legalábbis a terv szerint. A terv teljesítéséről is megkérdeztük a KIM-et és az NGM-et, a KIM azt válaszolta, hogy ez a létszámcsökkentés megtörtént.

Tízmilliárd körüli megtakarítás várható

Egyik forrásunk szerint jövőre hatmilliárd forint megtakarítás jöhet össze a harmincezer fős leépítésből. Az [origo] becslése szerint azonban ennél valamivel nagyobb összeget spórolhat meg jövőre az állam. A 15 százalékos elbocsátás - 160 ezer forintos havi nettó átlagbérrel számolva a közigazgatásban, ahogyan az a KSH keresetstatisztikájában szerepel - nyolc-tizenkétmilliárd forint körüli megtakarítást jelenthet jövőre. Az elbocsátottaknak akár hathavi végkielégítést is kell fizetni (igaz, a 3,5 millió forint feletti összegeket majdnem teljesen vissza is szedi az állam a 98 százalékos különadóval), és a leépítésekből származó megtakarításnál figyelembe kell venni, hogy nem a bruttó bért vagy a bérköltséget spórolja meg az állam, hanem csak a nettó bért (mert a személyi jövedelemadó és a járulékok az államhoz folynak vissza).

Aki elveszíti a munkahelyét, annak, ha nem helyezkedik el, három hónapig munkanélküli ellátást kell biztosítani, és ha utána sem kap munkát, részt vehet a közmunkaprogramokban, ami állami költséget jelent. A tartósan munkanélkülivé váló egykori közszolgák a jövedelemcsökkenés miatt kevesebbet vásárolnak, így az állam áfabevételei is apadnak, míg azok, akik sikeres vállalkozásba kezdenek vagy a magánszektorban helyezkednek el, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az állami bevételek növekedéséhez. Ezen hatások eredőjeként becslésünk szerint 8-12 milliárd forintos lehet a jövő évben a valós megtakarítás.

Rá egy évre azonban már nagyobb lehet a hiánycsökkentési hatás, mert a végkielégítés 2012-ben lezajlik. Becslésünk szerint 2013-ban 15-20 milliárd forinttal javíthatja az államháztartási egyenleget a mostani leépítési terv végrehajtása.

Ezek az összegek azonban eltörpülnek ahhoz az akár ezermilliárd forintos kiigazítási igényhez képest, amely a jövő évi 2,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél eléréséhez kellhet. A március elején megszületett Széll Kálmán-tervben még 550 milliárd forintos kiigazítást jelzett a kormány 2012-re, azóta azonban rosszabbak lettek a gazdasági kilátások, a végtörlesztési terv végrehajtása pedig egyes várakozások szerint tovább ronthatja a magyar gazdasági növekedési reményeit. Heim Péter közgazdász korábban úgy nyilatkozott az [origo]-nak, hogy ezermilliárdos kiigazításra lehet szükség jövőre.