Róna Péter: Falnak viszik az országot

Jogilag aggályos, méltánytalan és destruktív a devizaadósok kedvezményes végtörlesztése - mondta a Tv2-ben Róna Péter, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja. Szerinte a bankoknak és az államnak meg kellene osztaniuk a mentés költségét, az államadósság csökkentésére fordított devizatartalékot pedig inkább a devizahitelek rendezésére kellene fordítani. Korábbi nyilatkozataiban Róna Péter rendszeresen bírálta a bankokat a devizahitelezés elterjedése miatt.

Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának tagja szerint a devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből "nagyon nagy baj lesz", Magyarország kockázati felára nagy mértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása.

A közgazdász a Tv2 Mokka című műsorában szerdán reggel úgy fogalmazott: "ezzel falnak viszik az országot". Jogilag komolyan aggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív és méltánytalan, mert csak azoknak biztosít lehetőséget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre - mondta Róna Péter. Kifogásolta azt is, hogy az állam a most javasolt megoldásban nem vállal szerepet, csak az adósok és a bankok.

Azt állította, az osztrákok meg fogják támadni a megoldást az EU-nál, és szerinte sikerrel. A közgazdász saját javaslata a probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel-állományt a bankoktól húsz százalékos diszkontáron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba.

Javasolta azt is, hogy az államadósság gyorsított törlesztése helyett az erre fordítandó devizát adja el a bankoknak, hogy vissza tudják fizetni a devizahitelek forrását. Alternatív megoldás lehetne szerinte erre az is, ha az MNB svájci frankot vásárolna magyar államkötvényekért a svájci jegybanktól, ahogyan azt a lengyelek tették korábban.

A HVG-nek 2009-ben adott interjújában Róna Péter azt mondta, hogy forintra kell váltani a devizahiteleket, amelyeket közgazdaságilag teljesen megalapozatlannak tartott. Az interjúban azt mondta, az átváltási "költségek jelentős részét a kereskedelmi bankoknak kellene fedezniük, egyrészt, mert ők kergették a nemzetgazdaságot ebbe a csapdába, másrészt pedig azért, mert amikor a forint leértékelődik - ami előbb utóbb elkerülhetetlen - a hitelportfoliójuk minősége behorpad."

A volt pénzügyminiszter is bírál

Oszkó Péter, a 2009 tavaszától a Fidesz választási győzelméig működött Bajnai-kormány pénzügyminisztere blogjában bírálta a végtörlesztési tervet. "Alaposabb gondolkodás nélkül" írja a gazdaságpolitikát a kormány - véli. Szerinte a fix árfolyamú devizahiteles végtörlesztés 2014 után újabb kockázatot jelent a költségvetés számára. A végtörlesztés szerinte csak a vagyonosabbakon segít, az országkockázat megugrásával azonban a rászoruló devizahiteleseket még inkább sújtja.

Oszkó Péter azt írta, devizahitelét kizárólag az tudja előtörleszteni, akinek megfelelő megtakarításai vannak, vagy kellően stabil és jó jövedelemviszonyok között él ahhoz, hogy újabb hitelt kapjon, amellyel végtörlesztheti majd devizahitelét. Minél többen élnek az átváltással, annál nagyobb arányú forintgyengülés következhet be, amely "még reménytelenebb helyzetbe hozhatja azokat, akik hiteltörlesztésükkel eddig is elmaradásban voltak" - írta Oszkó.

Hozzátette, hogy nehezen kiszámítható, hányan fognak élni a lehetőséggel, mivel többeket visszariaszthat majd, hogy a forinthitel kamata magasabb, vagyis nem feltétlenül segít csökkenteni a törlesztőrészleteket. "A kedvezményes árfolyamszinten való előtörlesztés ellenére a hitelkiváltásra felvett forinthitel havi törlesztőrészlete nagy valószínűséggel nem lesz alacsonyabb, mint a devizahitelé volt, amelytől megszabadultak" - írta.