Helyzetbe hozza az OTP-t és más magyar bankokat a végtörlesztés

2011.09.19. 14:28

A kormány adósmentő intézkedései mozgásba hozhatják a bankpiacot. Ha a forinthitelezési verseny beindul, annak nyertese az OTP lehet, de a multibankok passzivitása nyomán hosszabb távon akár Demján Sándor és Töröcskei István nagyvállalkozók bankja is piacot nyerhet.

"Nem tudom, mikor mondja azt az anyabank, hogy neki ebből elég volt, de lehet, hogy közel járunk ehhez" - mondta az [origo] kérdésére az egyik külföldi tulajdonú kereskedelmi bank felsővezetője az Orbán-kormány végtörlesztési javaslata hallatán. "Először küldtük a riportot, hogy baj van a vállalati hitelekkel, aztán szóltunk, hogy a nyakunkba kaptunk egy jókora bankadót, és ki kéne pótolni a tőkét, nyáron jeleztük, hogy problémás az önkormányzati portfólió, most meg küldjük a riportot, hogy mekkora veszteség várható a lakossági hitelállományon, és megint kéne egy kis tőke" - érzékeltette az elmúlt másfél év fejleményeit a névtelenséget kérő bankár. Szerinte ebben a helyzetben a külföldi tulajdonosok egyetlen logikus reakciója az volt, hogy visszafogják magyarországi tevékenységüket, leépítik a hitelállományukat, és nem kétséges, hogy ezt folytatják a jövőben is.

A külföldi tulajdonú bankoknál történő tőkekivonásról Orbán Viktor is beszélt a parlamentben. A kormányfő akkor azt mondta: "nem fenyeget a veszély, hogy egyes bankok kivonulnak Magyarországról, mivel már most is folyamatosan vonják ki a forrásaikat, csökkentik a hitelezést".

Lépéselőnyben a magyar bankok

A végtörlesztésről szóló törvényjavaslatot a múlt hét pénteken nyújtotta be Rogán Antal, fideszes képviselő a parlamentnek. Ebben a korábban ismertetett feltételek mellett lehetővé tennék a devizahitelek végtörlesztését kedvezményes árfolyamon. Ha a lehetőséggel tömegesen élnek a hitelesek, az jelentős veszteséget jelent a bankoknak, mert a jelenlegi piaci árfolyamok jóval a végtörlesztési szint felett vannak. Az új szabályozás azonban piacot is nyithat, mert nagy számban jelenhetnek meg a forinthiteleket kereső ügyfelek.

"Ha változik a külföldi hátterű bankok magyarországi stratégiája, az elindíthat egy átrendeződést a magyar bankszektorban" - állítja Fenyvesi Csaba, a KPMG tanácsadási részlegének igazgatóhelyettese. A szakember szerint a magyarországi központtal rendelkező bankok, amelyeknél itt hozzák meg a legfőbb stratégiai döntéseket, vagy kimutathatóan magyarországi tulajdonosi körrel rendelkeznek, ilyen értelemben tehát magyar bankok, most helyzetbe jöhetnek. Fenyvesi szerint ezek a bankok valamelyest növelhetik a piaci részesedésüket a multibankok rovására.

Magyar bankként teret nyerhet tehát az OTP és esetleg az FHB, valamint a takarékszövetkezetek, amelyeknek nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy a magyarországi bankszektorban tudjanak érvényesülni, így számukra stratégiai kérdés, hogy ezen a piacon a megváltozott körülmények dacára is talpon maradjanak.

Ennek a három szereplőnek elvileg a lehetősége is megvan arra, hogy a kormány végtörlesztési javaslata nyomán elinduló forinthitelezésből jobban kivegye a részét, az OTP és a takarékszövetkezetek legalábbis nagy mennyiségű pénzen, likvid forráson ülnek, amelyet kihelyezhetnek a hitelképes végtörlesztőknek. Likviditási tartaléka egyébként a külföldi tulajdonú bankoknak is van, de azt 2010 második felétől elkezdték átcsoportosítani más leányvállalataikhoz.

Erre a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi stabilitási jelentése is felhívta a figyelmet, mondván, a tavalyi év második felében felerősödött forráskivonás "a bankok finanszírozási stratégiájának változására, a források leánybankok közötti újraallokálására is utalhat". Hiába van tehát fölös pénzük a külföldi tulajdonú bankcsoportoknak is, ebből a jobb megtérülés érdekében nem Magyarországon nyújtanak hiteleket. Ez a jegybank szerint abból is látszik, hogy "2010 második félévében a külföldi források állományában a szomszéd országokban stagnálás vagy emelkedés volt megfigyelhető."

Tőke is kell

"A végtörlesztés nyomán esetleg beinduló forinthitelezés ugyanakkor nem csak likviditás kérdése" - mondta Kuti Ákos, az Equilor elemzője. A szakember szerint, ha egy adott banknál nagy arányú lesz a végtörlesztés, akkor az ebből fakadó veszteségek "elporlasztják a bank saját tőkéjét", és ha ezt nem sikerül pótolnia, az meggátolja az új hitelek folyósítását. 

Tőkehelyzetét tekintve kétségkívül az OTP van a legjobb helyzetben a magyar bankszektorban, a tőkemegfelelési mutatója az idén június végén 20 százalékos volt, jóval meghaladva a minimálisan elvárt 8 százalékos szintet, és ezzel Európában is az egyik legtőkeerősebb banknak számított (minél magasabb a tőkemegfelelés, annál erősebb és biztonságosabb egy bank). A takarékszövetkezetek közül több intézmény tőkeellátottsága a minimális szint körül van, az FHB tőkemegfelelési mutatója pedig félévkor 9 százalékon állt, ez utóbbi bank esetében tehát a piacszerzés szempontjából nagy kérdés, hogy hányan élnek majd a végtörlesztéssel, és ez mekkora tőkeveszteséget eredményez.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Az OTP jól is kijöhet a végtörlesztésből 

A helyzetből hosszabb távon elvileg a kisebb magyar bankok, a szektor legfiatalabb szereplői is profitálhatnak. Töröcskei István Széchenyi Bankja és Demján Sándor Gránit Bankja kimaradt a devizahitelezésből, és bár nyilvánvalóan nincs akkora betétállománya és forrásgyűjtő potenciálja sem, hogy a forinthitelt igénylő végtörlesztők tömegeit kiszolgálja, hosszabb távon, más banki szolgáltatásokkal (folyószámla-vezetéssel, megtakarítási ajánlatokkal, netbanki ajánlatokkal) könnyebben labdába rúghatnak akkor, ha a külföldi szereplők éppen a portfóliójuk megtisztításával vagy a veszteségeik enyhítésével vannak elfoglalva. "Ami korábban egy fejlett, beállt bankpiacnak tűnt, az most átalakulhat, így új szereplők is könnyebben érvényesülhetnek" - mondja Fenyvesi Csaba.

Az osztrákoknak fáj a legjobban

"A nemzetközi bankok nem Magyarországra optimalizálnak, mindig oda koncentrálják a tevékenységüket, ahonnan több profitot tudnak szerezni, ezért a jelenlegi helyzetben Magyarországról inkább kivonják majd a tőkét" - mondta az [origo] kérdésére egy, a bankszektort jól ismerő forrás. Szerinte a multi nagybankok közül az osztrák bankok - az Erste és a Raiffeisen - kivételt képeznek, számukra a magyar piac majdnem olyan fontos, mint a hazai, a két ország szoros kapcsolatai miatt.

Nem véletlen, hogy a nemzetközi reakciók közül az Ausztriából érkezők voltak a legkeményebbek: az osztrák külügyminiszter "a létükben fenyegetett" osztrák bankokról beszélt, a pénzügyminiszter "hatalmas és azonnali veszteségekre" hívta fel a figyelmet, az osztrák kormány pedig kilátásba helyezte, hogy "egzisztenciális fenyegetésre" hivatkozva megtámadja az Orbán-kormány lépését.

Az Erste és a Raiffeisen tehát speciális helyzetben van a nemzetközi tulajdonú hazai bankok közül, az ő kivonulásuktól így az [origo] által megkérdezett elemzők egyike sem tart. A kivonulásra vonatkozó feltételezéseket egyébként bő egy évvel ezelőtt, a gazdasági válság súlyos kelet-európai következményei láttán minden nagyobb hazai bank külföldi anyabankja határozottan tagadta. A Raiffeisen bécsi központjában például a Figyelő megkeresésére akkor azt mondták: "Exit stratégián sehol sem dolgozunk. Nem tervezzük a kivonulást a régió azon országaiból - így Magyarországról vagy éppen Ukrajnából - sem, amelyet a legerősebben érintett a válság. Hosszú távú terveink vannak Közép- és Kelet-Európában, a magyar Raiffeisen ráadásul sok éven át az egyik legjobban teljesítő leányvállalatunk volt."

Az Ersténél szintén többször hangsúlyozták az elmúlt években, hogy nem tervezik a visszavonulást Magyarországról, sőt inkább erősítenének. "Minden nehézség ellenére erősebb pozíciót kívánunk elérni. Nem akarjuk megelőzni az OTP Bankot, de szeretnénk a második helyet megszerezni" - jelentette ki Andreas Treichl, a bécsi anyabank elnök-vezérigazgatója még 2010 januárjában.

A súlypont áttevődik

A többi külföldi tulajdonú bank stratégiájában azonban a szektort ismerő források szinte biztosra veszik a változást, és bár szerintük kivonulásról rövid távon valószínűleg egyikük sem dönt, a súlypont biztosan áttevődik más országokba. Olyan célpiacokra, ahol - mint az egyik névtelenséget kérő banki vezető fogalmazott - "nem kell folyton azzal szembesülni, hogy az óriási céltartalékok megképzése és a brutális bankadó után iszonyú feltőkésítésre van szükség, vagy hogy a kormány újabb és újabb húzásai miatt tovább értéktelenedik a portfólió".

Érdekes a helyzete az MKB-nak, amelynek az anyabankja, a Bayerische Landesbank már korábban bejelentette, hogy a válságban elszenvedett veszteségei miatt néhány év távlatában több érdekeltségétől megválik. "A bankcsoport és konkrétan az MKB reorganizációs tervét most még nehezebb lesz végrehajtani" - mondta egy, a bankot jól ismerő forrás, arra utalva, hogy a nehezebb piaci körülmények között az MKB átalakítása is problémásabb lehet. A forrás hozzátette, hogy "még nehezebb is lesz eladni a bankot, ha a tulajdonos ilyen döntést hozna".

KAPCSOLÓDÓ CIKK