Varga: Nem fordulunk az IMF-hez

2011.09.29. 15:42

Varga Mihály szerint még messze van attól a foglalkoztatás magyarországi helyzete, mint ahogy a kormány korábban tervezte. A politikus a pécsi Közgazdász-vándorgyűlésen adott elő, ahol Simor András jegybankelnök is beszélt a bankok nyereségességéről, a végtörlesztés és a minimálbér-emelés káros hatásairól.

Varga Mihály szerint a kormány 2012-re három fő gazdaságpolitikai irányt jelölt ki: megteremteni a likviditást az állam számára, folytatni a strukturális átalakításokat,és biztosítani a politikai elkötelezettséget, azaz az intézkedések társadalmi elfogadottságát. "Komoly gazdaságpolitikai döntéseket nem lehet átvinni a társadalommal szemben" - mondta.

A miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint olyan adóváltozások kerülnek a parlament elé ősszel, amelyek a munka és a fogyasztás közti aránytalanságot kívánják csökkenteni. Az egykulcsos adó sikerét szerinte nem lehet lemérni 8 hónap alatt.

Nem fordulunk az IMF-hez

Az államtitkár elmondása szerint nagyobb visszaesés esetén sem fordul a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz forrásokért. "2010 nyarán kimondtunk egy szót" - utalt Varga arra az esetre, amikor a kormány nem kívánta meghosszabbítani az IMF-hitelkeretet. Elmondása szerint semmilyen formában, tehát készenléti hitelkeretként sem kérnek segítséget a Valutaalaptól, amelyet "egy időnként politikai attitűdökkel rendelkező intézménynek" nevezett.

Varga Mihály a közösségi közlekedésben még nem lát érdemi előrelépést, de jövőre 45 milliárd forint megtakarítást vár innen. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a gyógyszertámogatások egyharmadát meg kívánják takarítani, a nyugdíjrendszerben pedig a rokkantak felülvizsgálata hozhatja a kívánt megtakarítást, de megfogalmazása szerint a korábban kitűzött célokat meg kell valósítani.

Nem jelentik automatikusan a kormány bukását

A politikus szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy mély strukturális reformok nem jelentik automatikusan a kormány bukását. A költségvetés számait (2,5 százalékos hiány, 1,5 százalékos növekedés, 4,2 százalékos infláció) optimista szcenáriónak nevezte. Legalább háromféle árfolyamszinttel számolták a büdzsét elsősorban a magas devizakitettség miatt - mondta Varga Mihály. Ha ez mégse lenne elég, az NGM-ben megvan a megfelelő szakapparátus, hogy egy óra alatt elvégezzék a további számításokat - tette hozzá. A költségvetésben azonban csak egy számsor lesz, amelyben a tartalék feladata lesz, hogy a pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén is tarthatóvá tegye a hiányt.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az [origo] által korábban ismertetett költségvetési tervben szereplő létszámleépítésre, az utazási költségtérítés visszafogására, beszerzési stopra szükség van a költségvetési hiánycél tartása érdekében.

Varga Mihály szerint azért magasabb a környező országokhoz képest az ország kockázatosságát mutató cds-felár, mert "magas a devizakitettség, strukturális gondok vannak, és magas az államadósság". Az államtitkár szerint fel kell gyorsítani a beruházásokat, amelyen a Széchenyi-terv segít. "Mintha állna a kifizetések rendszere" - ezen kell még segíteni szerinte.

Az államtitkár kijelentette, a foglalkoztatottak száma nőtt, de ez messze van attól, amit terveztek. Becslése szerint Magyarországon 300 ezer főt lehet valamilyen módon közmunkaprogramba bevonni.

Simor: A balti országok szintjén a bankrendszer profitja

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta, a jegybank felmérése szerint a vállalati hitelezés visszaesésének okai fokozatosan átalakultak a válság ideje alatt. 2008 végén, 2009 elején a bankok fogták vissza a hitelezésüket, de a vállalatok még vettek volna fel hitelt, mára körülbelül ugyanakkora az aránya a keresleti és a kínálati korlátnak a vállalati hitelezés visszaesésében.

A bankadó a balti országok szintjére rontotta le a magyar bankrendszer nyereségességét, de az a bankadó nélkül sem lett volna kiugró a régióban: Lengyelországban és Csehországban is nagyobb volt a bankok nyereségessége, mondta el a jegybankelnök.

Simor szerint az adósságválság és a bankrendszer válsága összefügg. A válság elején a bankokban sok volt a rossz eszköz, ezért az államok pénzt pumpáltak a pénzügyi rendszerbe. Azonban ezért cserébe a bankok állampapírokat vásároltak, de az államok elkezdtek eladósodni. Az országok adósságválsága így a bankok mérlegét is rontotta.

Az MNB elnöke szerint az autóipari beruházások javítják Magyarország gazdasági kilátásait, a következő években 0,5-0,5 százalékponttal emelik a GDP-t a beruházásokon és az exporton keresztül.

Drágán hiteleznek az anyabankok

Simor szerint problémás, hogy a bankok forrásszerzése megdrágult, és már saját anyacégeiktől sem kapnak kedvezményes áron pénzt, mert az anyabankok a magyar cds-hez mérik a leánybankjaiknak nyújtott hitel felárát. Ez magasabb, mint a bankok kockázatossága. A végtörlesztés szerinte inkább visszafogja a hitelezést, mert bár részben hitelfelvétellel történhet, de másik felében megtakarításokból, amely a jövőbeli hitelek alapja lehetett volna.

A végtörlesztés rontja a bankrendszer portfólióját, mert a "jó hitelesek" fognak élni vele, vagyis a veszélyeztetettek aránya megnő a hitelezetteken belül, tette hozzá Simor. "Ráadásul a végtörlesztők rontják a forint árfolyamát, amivel rosszabb helyzetbe kerülnek azok, akik nem élnek vele" - vélte a jegybankelnök, hozzátéve, hogy ezt a jegybank a devizatartalék bevetésével próbálja mérsékelni.

"A minimálbér-emelés fájó pont" - mondta el Simor, aki szerint az intézkedés növeli a béreket, vagyis a munkaerő költségét, ez pedig rontja a versenyképességet és növeli az inflációt. Igaz, megnőhet a minimálbér-emelés miatt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, de ennek nagy része valójában a szürkegazdaságot jelenti, vagyis sokan teljes munkaidőben fognak dolgozni, de részmunkára lesznek bejelentve a jegybankelnök szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKK