Frankot gyengítő lépést mérlegel Svájc

2011.10.02. 22:11

A svájci pénzügyminiszter szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne negatív kamatot bevezetnie a külföldiek betéteire, hogy így csökkentsék a svájci frankot. Svájc ezzel már az 1970-es években is kísérletet tett, de nem járt sikerrel.

Svájcban a nemzeti bank után a kormány is gyengíteni kívánja a frankot: a hét végén a pénzügyminiszter közölte, hogy megvizsgálják, miként lehetne negatív kamatot számítani a külföldiek svájcifrank-betéteire, és elemzik a tőkeáramlás korlátozásának lehetőségeit is.

Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter azt mondta: a kormány egyelőre nem tervez intézkedéseket, de megbízott egy szakértői csoportot a lehetőségek - egyebek között a negatív kamatozás intézménye bevezetésének és a tőkeáramlás korlátozásának - felmérésére.

A negatív kamatráta bevezetése 1970-es években már volt példa. A negatív kamatráta azt jelentené, hogy Svájcban megadóztatnák a külföldiek által elhelyezett betéteket, vagyis aki frankban tartaná a pénzét, annak arra kellene felkészülnie, hogy kevesebbet kap vissza a banktól, mint amennyit betett oda.

A svájci frank mindenekelőtt az euróövezeti államadósság-válság és világgazdasági kilátások romlása miatt erősödik, ami visszaveti az exportra alapozott hazai gazdaságot. A válság és a bizonytalanság miatt sokan az értékálló, biztos befektetésnek tekintett svájci devizába menekítik a pénzüket.

"A vizsgált megoldások gátolhatják ezt a folyamatot, a kormány azonban egyelőre nincs lépéskényszerben, úgy ítéli meg, hogy a svájci nemzeti bank (SNB) intézkedései megfelelők a helyzet kezelésére" - fejtette ki a miniszter.

Az SNB szeptember elején bejelentette, hogy 1,20 svájci frankban állapította meg az euró legalacsonyabb. Az utóbbi hetekben a nemzetközi devizapiacon híresztelések terjedtek el, amelyek szerint az SNB 1,25 vagy akár 1,30 frankra is emelheti az euró árfolyam alsó tűréshatárát. A pénzügyminiszter nem foglalt állást a témában. "A kormány pillanatnyilag nem is tervez lépéseket, de megvizsgálja, hogy szükséghelyzetben mit tehet" - mondta.

A negatív kamatot 1972 és 1978 között már alkalmazta Svájc, akkor is a frank túlzott erőssége miatt. Negyedévenként 2, majd 3, végül pedig 10 százalékos volt a mértéke, mégsem vezetett kellő eredményre: 1973 és 1978 között a frank - az infláció nélkül számolva - azaz reálértékben 29 százalékkal erősödött. A trend akkor fordult meg, amikor az SNB deklaráltan feláldozta a gyengítés érdekében az árstabilitást, az inflációgerjesztő politika 1982-ig tartott, amikor már túl nagy árnak bizonyult a pénzromlás a gyengébb frankért cserébe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK