Hogyan jutott évek után ismét 300 forint fölé az euró?

2011.10.04. 13:49

Magyarországot egyre kockázatosabbnak látják a befektetők, a gazdaság kilátásai a recesszióba forduló Európában egyre gyengébbek, amit csak súlyosbított, hogy a végtörlesztés piaci megítélése is negatív volt - ezek a tényezők állnak a közel 300 forintos euróárfolyam mögött. A Magyar Nemzeti Bank eddig feltételezhetően nem avatkozott be a forint védelmében.

Újra 300 forinthoz ért az euró jegyzése, erre legutóbb 2009 áprilisában, a válság legkeményebb időszakában volt példa, az eurót kedden kora délután 300 forint felett jegyezték. A forint 2009 márciusában került mélypontjára az euróval szemben, amikor 317 forint fölé került a jegyzése, de később erősödni kezdett a hazai fizetőeszköz, és az euró nyáron hónapokra stabilizálódott 270 forint körül.

A forintgyengülésben a fő szerepet a görög válság játszhatja, de Magyarország több ok miatt jobban ki van téve a rossz nemzetközi hangulatnak, mint más közép-európai országok.

A görög miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy az ország nem képes tartani a deficitcsökkentési pályát, ami miatt a hitelező európai tagállamok hétfőn úgy döntöttek, hogy egyelőre még nem folyósítják a hitelcsomag következő, 8 milliárd eurós részét. A korábban október 13-ára tervezett kifizetés novemberre csúszott, ami növeli a görög fizetésképtelenség kockázatát.

Ez éreztette hatását a közép-európai régióban is, de a forint nagyobb veszteséget szenvedett a versenytársainál. Ennek egyik oka az országok eltérő kockázatossága, a másik a gyengülésre való reagálás. A lengyel zloty kevésbé vesztett értékéből, ami Gelencsér Zsigmond, a Buda-Cash Brókerház devizaelemzője szerint arra vezethető vissza, hogy a jegybank közbelépett a valuta védelmében, a magyar jegybank pedig, úgy tűnik, erre a lépésre eddig még nem szánta el magát.

Az elemző szerint ennek oka, hogy az eltérő gazdasági helyzet miatt máshol van a jegybankok tűréshatára. Ez azt is jelenti, hogy tartós gyengülés esetén a Magyar Nemzeti Banktól is várható piaci intervenció, vagyis olyan lépés, amely például kötvényvásárlással védi a forint árfolyamát. (Az MNB a piaci beavatkozást hivatalosan nem jelenti be.) Ha ez sem segítene, jöhet a kamatemelés, amely helyreállíthatná a befektetői bizalmat, mivel nagyobb hozamot ígérne a kötvényvásárlóknak. Igaz, ez a magyar állam működését és a gazdaságban forgó hiteleket is megdrágítaná.

Belső okok

Idén szeptemberben újra 500 pont fölé került a cds mutató, vagyis újra megnőtt az ország kockázatossága a befektetők szemében. Az ország kockázatosságát jelző cds (az államcsőd esetére kötött biztosítás felára) 2009 tavaszán a válság csúcspontján állt 600 ponton. Kedd reggel 550 pontnál volt a jelzőszám.

A magyar gazdasági kockázat emelkedésében mind külső, mind belső okok szerepet játszottak. A magyar GDP növekedése a második negyedévben megállt, ami a várttól elmaradó adóbevételeket hozhat, és az eddig feltételezettnél nagyobb költségvetési kiigazítást tesz szükségessé.

A válság időszakában a magyar gazdaság kismértékű növekedése az export húzásának volt köszönhető, azonban az európai gazdaság lassulása a magyar kivitel lehetőségeit is behatárolta. Eközben a belső fogyasztás, a beruházások és a kormányzati szektor költekezése stagnált, ennek változására a következő időszakban sem lehet számítani.

A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében szereplő előrejelzés (amely nem számol a végtörlesztés hatásaival) 1,5 százalékos növekedést valószínűsített jövő évre, a végtörlesztés a lehetőséggel élők számától függően azonban akár nullára is lassíthatja vagy recesszióba is fordíthatja gazdaságot. Mellár Tamás közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató korábbi igazgatója múlt pénteken a Közgazdász Vándorgyűlésen azt mondta, húszszázalékos végtörlesztési arány egyszázalékos gazdasági visszaeséshez vezethet.

Az ország befektetői megítélésében a kormány gazdaságpolitikája is szerepet játszik. A Fitch Ratings hitelminősítő például a végtörlesztés lehetőségéről azt állapította meg, hogy az szerinte árthat a magyar bankrendszernek, amivel nemcsak Magyarországon, de a régióban is "veszélyes precedenst" teremthet.

Külső okok

A magyar kockázati megítélés a régió országaihoz képest magasabb, a lengyel cds mutató például 300 pont volt kedd reggel, vagyis a magyar csődöt közel kétszer valószínűbbnek árazzák a piacon. Az eltérést tehát az országok gazdasági állapota okozza, a kockázatosság növekedése azonban az összes európai országban tapasztalható jelenség.

Ennek elsődleges oka a görög válság és ennek lehetséges folyományai. A görög csődkockázati felár 5200 pont fölött volt kedd reggel, ami azt jelzi, hogy a piac már csak extrém mértékű biztosíték mellett lenne hajlandó finanszírozni a görög államot.

A gyakorlatban azonban ez nem éri meg Görögországnak, piaci források helyett ezért az európai tagállamok és a Nemzetközi Valutaalap által összeállított mentőcsomag eurómilliárdjait használják fizetésre. Ezért cserébe azonban az Unió és az IMF kemény megszorításokat vár el, amely újabb görög visszaeséshez vezet, a piacon ezért egyre valószínűbbnek tartják, hogy valamilyen szabályozott formában csődbe engedjék Görögországot.

Görögország gazdasági helyzete azonban az év végére újabb fordulatokat ígér. Gelencsér Zsigmond szerint, még ha meg is ítélik az októberi részletet, december végén lejár egy tízmilliárd euró értékű görög kötvényállomány, ami a következő problémát jelentheti Európa számára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK