Milyen banki csapdák várnak a végtörlesztőkre?

2011.10.07. 11:18

Mi történik, ha valaki több részletben, különböző árfolyamon vette fel a devizahitelét? Hogyan lesz a 60 napos határidőből 57? Mi múlik a szóhasználaton? A végtörlesztésről szóló törvény számos részletet nem tisztáz, így előfordulhat, hogy a bankok vitatható módon vagy indokolatlanul utasítanak el ügyfeleket. Az [origo] összegyűjtötte a legfontosabb csapdahelyzeteket.

Nem indult el a banki verseny a végtörlesztő ügyfelekért, sőt a bankok mintha kifejezetten fékezni akarnák a végtörlesztők lehetőségeit, ezt az október elejei kamatemelési hullám igazolta. Egy héttel a végtörlesztési lehetőség megnyitása után már gyűlnek azok a tapasztalatok is, amelyek szerint egyes bankok keresik a jogosultak körének további szűkítését. Ezt megkönnyíti az a tény, hogy a végtörlesztésről szóló jogszabály sem szabályoz minden részletkérdést. Az alábbiakban öt tipikus csapdahelyzetet mutatunk be, a végtörlesztőknek érdemes nagyon odafigyelniük, hogy mely bank milyen pluszfeltételt próbál aláíratni velük.

1. Többször is lehet próbálkozni, de nem mindenhol

A törvény szerint a végtörlesztésre vonatkozó szándékot 2011. december 30-áig jelezhetik a devizaalapú hitelek adósai, innentől számítva a végtörlesztés lezárására 60 nap áll rendelkezésre. Annak az adósnak, aki zsebből (saját megtakarításait gyorsan mozgósítva) rendezni tudja a teljes tartozását, a határidő nem jelent korlátot, de az ügyfelek többségének ez idő alatt be kell adniuk egy új hitelkérelmet és meg is kell kapniuk a pénzt.

Könnyen előfordulhat, hogy a devizahitelesek nem jutnak forinthitelhez, mert a bankok nem találják elég stabilnak az anyagi helyzetüket. Ilyenkor az adósok új bankhoz fordulhatnak, de közben kockázatot jelent számukra, hogy kicsúszhatnak a 60 napos keretből.

Mindennek következtében könnyen előállhat az a helyzet, hogy aki október elején jelezte a végtörlesztésre vonatkozó szándékát, az két hónapon belül mégsem tudja lezárni a hitelét, de ha december elején továbbra is lát arra esélyt, hogy a pénzt akár egy másik bankból, akár bármilyen más forrásból meg tudja szerezni, akkor év végéig másodszor is beadná a banknak végtörlesztési szándékát.

A többszöri próbálkozást nem tiltja a törvény, de van olyan bank, amelyik aláíratja ügyfeleivel, hogy csak egyszer adják be kérelmüket. Az Erste Bank például olyan űrlapot  használ, amelynek az alján az áll, hogy "Az igény bejelentésére 2011. 12. 30-áig egyszer van lehetőség!" A bank ezt azzal indokolta az [origo] kérdésére, hogy: "A végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentést a hitelfelvevő 2011. december 30-áig nyújthatja be, és köteles az igénybejelentéstől számított 60 napon belül a végtörlesztéssel kapcsolatos valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben e két feltétel nem teljesül, úgy az ügyfél a fix árfolyamon történő végtörlesztésre nem jogosult."

2. Nem zárhatók ki a szakaszos hitelek adósai

Szintén az Erste az, amely más okból is kizárja ügyfelei egy részét. Azoknál a hiteleknél, amelyeknél a kölcsönt nem egy összegben, hanem több részletben kapta meg az adós, és valamelyik kölcsönrész folyósításakor a frankárfolyam meghaladta a 180 forintot (eurónál a 250-et, japán jennél a 2 forintot), az Erste nem fogadja be a végtörlesztési igényt. A bank honlapján található tájékoztatás szerint ugyanis "ha a hitelrész bármely részfolyósítása 180 forint/svájci frank árfolyam feletti volt, akkor nem jogosult a végtörlesztésre, függetlenül attól, hogy volt-e olyan hitelrész, ami 180 forint/svájci frank alatt lett folyósítva".

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint viszont ezt az esetet nem zárja ki a törvény, ezért annak az Erste általi értelmezése vitatható. Binder István az [origo] kérdésére elmondta, hogy a felügyelet szerint a szakaszos finanszírozású hiteleknél a bankoknak súlyozott átlagot kell számítaniuk, vagyis meg kell nézniük azt, hogy mekkora összegű hitelrészeket milyen árfolyamon folyósítottak az adott adósnak, és ezeket kell átlagolniuk. Ha a számítás eredményeként a rögzített árfolyamnál kedvezőbb (tehát a 180 forintos frankárfolyamnál alacsonyabb) átlag jön ki, akkor az adós a teljes tartozásra élhet a végtörlesztéssel.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt


Az Erste az eltérő jogértelmezésről azt az írásos választ küldte kérdésünkre, hogy tudomása szerint ebben a kérdésben a PSZÁF várhatóan napokon belül állásfoglalást fog kiadni. "A bank a felügyelet állásfoglalását figyelembe véve fogja az ügyfelek végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentését elfogadni. Amennyiben az állásfoglalás a bank eddigi jogértelmezésétől eltérő lesz, úgy természetesen a korábban elutasított igénybejelentéseket visszamenőlegesen is orvosoljuk" - olvasható az Erste válaszában. 

Az FHB honlapján található tájékoztató arról tanúskodik, hogy az FHB-nál is az Erstéhez hasonlóan értelmezték eddig a törvényt. Itt indoklásként az áll, hogy "a törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy végtörlesztés csak a hitel egészére vonatkozhat, a feltétel pedig csak a hitel egy részére teljesül". A Portfolio.hu értesülései szerint a K&H-nál is ugyanígy jártak el eddig, e három bank ügyfelei körében tehát már lehetnek olyanok, akiknek végtörlesztési igényét a PSZÁF által vitatott indokra alapozva utasították el.

3. Hatvan nap helyett legfeljebb 57

A törvény által megszabott 60 napos határidő a szükséges források előteremtéséhez és minden adminisztráció befejezéséhez tömeges igénylések esetén szűkös lehet, de van olyan bank, amelyik tovább szűkíti a rendelkezésre álló időt. Az AXA bank honlapján elérhető igénybejelentő nyomtatvány, illetve az ehhez fűzött végtörlesztési tájékoztató úgy fogalmaz, hogy "a végtörlesztéshez szükséges összeg beérkezésének végső határideje a végtörlesztésre bejelentett értéknap előtti harmadik munkanap reggel 8 óra". Ennél a banknál tehát legjobb esetben is 57 nap áll az ügyfelek rendelkezésére, amit érdemes az érintetteknek előre figyelembe venniük.

A végtörlesztés technikai lebonyolítására valóban szükségük van időre a bankoknak, de például az FHB Bankban ugyanerre fél nap is elegendő. Az itt fellelhető ügyfél-tájékoztatás szerint a végtörlesztés utolsó napján déli 12 óráig kell a törlesztő számlára beérkeznie a szükséges összegnek ahhoz, hogy a végtörlesztés még aznap megvalósuljon.

A családi vállalkozások esélytelenek

A családi vállalkozások körében az is okozhat némi zavart, hogy a kedvezményes végtörlesztéssel kizárólag magánszemély hitelfelvevők élhetnek, tehát azok a hitelszerződések, amelyeket cégnévre kötöttek, ki vannak zárva. Ez a mikro- és kisvállalkozások körében problémás, itt az elmúlt években viszonylag elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a cégvezető (például egy családi vállalkozás irányítója) a saját családi házára, lakására vett fel jelzáloghitelt. Így gyorsabban, olcsóbban és több hitelhez tudta juttatni vállalkozását, az után, hogy a hazai kkv-k finanszírozása a válság begyűrűzése után több banknál szinte leállt, és kis cégként sokan hiába is igényeltek volna kölcsönt.

Praktikusan ezek a hitelek ugyanolyanok, mint egy lakossági jelzáloghitel, nem fizetés esetén itt is elveszítheti a feje fölül a tetőt az adós (miközben vállalkozása is tönkremehet), a kedvezményes végtörlesztés joga azonban a törvény szerint nem illeti meg. A bankok ez esetben kötelesek elutasítani a kedvezményes végtörlesztési igényeket, itt nem szabotázsról van szó, hanem a jogalkotói szándék követéséről.


4. A szabályozási kockázat nem hárítható át

Csapdát rejtett a Volksbank végtörlesztőknek szánt űrlapja is, amelyet később a PSZÁF figyelmeztetésére meg is változtatott. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a bank sajátos módját választotta annak, hogy átmenetileg elvegye ügyfelei kedvét a végtörlesztéstől. Olyan űrlapot töltetett ki az adósokkal, amelyben rájuk hárította annak a kockázatát, hogy a végtörlesztési törvény esetleg alkotmányellenes. Erre az esetre úgy biztosította be magát, hogy kikötötte, az árfolyam-különbözet miatt elengedett tartozást az ügyfél később haladéktalanul köteles a banknak megfizetni. A felügyelet megtiltotta az űrlap alkalmazását, a Volksbank pedig közölte, hogy korrigálta az űrlapot, és törölte a kifogásolt bekezdést.

5. A valódi devizahiteleseket el kell utasítani

A hitelfelvevők sokszor nem tesznek különbséget devizahitelek és devizaalapú hitelek között, márpedig a kedvezményes végtörlesztés csak az utóbbi típusra vonatkozik. A devizaalapú hiteleknél a pénzmozgás mindig forintban történik: magát a kölcsönt is forintban kapta az ügyfél, a havonta esedékes törlesztést is forintban teljesíti, miközben mindent devizában tart nyilván a bank és az esedékes fizetések is az árfolyamtól függően alakulnak.

Ilyenkor az adós árfolyamkockázatot fut, mint az elmúlt években kiderült, nem is kicsit, épp az ebből adódó terhek egy részének bankokra hárítását szolgálja most a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. Devizaalapú hiteleknél tehát (ha az összes többi kritérium is teljesül) minden banknak meg kell adnia az adósnak a végtörlesztés lehetőségét. Ennek elszabotálására is vannak azonban próbálkozások, erről - konkrét bankok megnevezése nélkül - a csütörtökön megjelent Figyelő tett említést, mondván, "vannak bankok, amelyek a könyvelésükben a devizaalapú hiteleket devizahitelekként tartják számon, így ezekre elvileg nem vonatkozik a végtörlesztésről szóló jogszabály". A PSZÁF szóvivője szerint ugyanakkor a jogalkotó szándéka egyértelmű: azok élhetnek a lehetőséggel, akik forintban kapták a kölcsönt és forintban is törlesztenek.

Más elbírálás alá esnek a valódi devizahitelek, amelyeknél vagy minden kifizetés eleve frankban vagy euróban történt, vagy pedig az ügyfél választhatott, hogy mikor milyen pénznemben törleszt. Klasszikusan ilyen devizahitelt azok vettek fel, akik például euróban kapták a fizetésüket, számukra tehát az árfolyamkockázat nem merült fel, nem kellett havonta átváltaniuk a pénzüket. Abban az esetben viszont, ha valaki úgy ül devizahitelben, hogy közben forintban keresi a jövedelmét, mégiscsak viseli az árfolyamrizikót, hiszen ha máshol nem, egy pénzváltónál át kell váltania frankra vagy euróra a forintját, hogy törleszthessen. Hiába érezhetik igazságtalannak a helyzetüket a forintban kereső devizahitelesek, rájuk nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés.

Ugyanakkor még ez is megváltozhat, miután Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke egy interjúban azt mondta, vizsgálja a devizahitelesek esetét. Ha beigazolódik, hogy ők is futják az árfolyamkockázatot, akkor két hét múlva törvénymódosítást kezdeményez.

Az MKB-nak is van már végtörlesztőknek szóló hitele

Csütörtöktől újra van hitelkiváltó lakáshitele az MKB Banknak, reagált az [origo] öt nappal ezelőtt feltett kérdésére a bank sajtóosztálya. Az MKB Horizont Plusz Magánhitel a korábbi MKB Horizont hitel végtörlesztőkre szabott változata, ám annál drágább. Az új hitel éves kamata 12,1 százalékos (teljes hiteldíjmutatója 13,58 százalék), a sima Horizont hitelé viszont csak 6,16 százalék (a THM ott 10-12 százalékos).


KAPCSOLÓDÓ CIKK