Valakinek fájni fog, ha minden devizahitelest megment a kormány

2011.10.25. 6:55

További devizahiteles mentőcsomagok lehetőségét pendítette meg a kormány, de bármilyen módszert is választana, az a probléma valamely érintettjének biztosan súlyos károkat fog okozni. Az [origo] információi szerint a Fideszen belül megy az ötletelés, viszont banki szakemberek szerint reálisan legfeljebb arra van mód, hogy az eddigi intézkedések feltételeit lazítsák.

"Muszáj kimentenünk a devizahiteles magyar családokat" - mondta Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. Az államadósság leküzdése és az egymillió munkahely megteremtése mellett megnevezett legfontosabb állami feladat beleillik az elmúlt hetek kormányzati nyilatkozatainak sorába, amelyeknek üzenete egyértelműen az, hogy a kedvezményes végtörlesztés nem az utolsó lépés a devizahitelesek megsegítése érdekében.

A miniszterelnök tíz nappal ezelőtt is további segítséget ígért az az "emberekre tukmált devizahiteleket" forintra váltani szándékozóknak, és előrevetítette, hogy várhatóan jövőre további adósmentő lépések következhetnek.

Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Giró-Szász András kormányszóvivő is, Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott, "akkor lennének nyugodtak a parlamenti képviselőtársaim, ha a következő év tavaszára alig maradna devizahiteles Magyarországon".

A forint gyengítése a cél

Egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik befolyásos tagja arról beszélt, hogy a pártban ennél konkrétabb célokat is kitűztek a Fidesz gazdasági szakértői, nevezetesen azt, hogy jövő márciusra-áprilisra 1,2 millió ember fizesse vissza tartozását, vagy váltsa át jelenlegi devizahitelét forinthitelre. Ez a cél - tekintve, hogy ebbe az irányba a kormány eddigi adósmentő intézkedései közül egyedül a végtörlesztés mutat, ezzel viszont a Magyar Nemzeti Bank becslése alapján is legfeljebb az adósok 20 százaléka tud élni - több mint ambiciózus.

Ez a megoldás azt jelentené ugyanis, hogy a mintegy 950 ezer devizaalapú lakáshiteles mindegyike forinthitelre váltana, és néhány százezren még azok közül is, akik ugyan nem lakáscélra, de szintén devizában adósodtak el. Konkrét részleteket a frakcióból származó forrás nem árult el, csak annyit mondott, hogy "a kormány lépni fog a bankok felé, és megpróbálja kikényszeríteni, hogy a helyzet változzon".

Minderre a forrás szerint azért van szükség, mert "a kormány exportra akar játszani, de a forintot csak akkor tudják gyengíteni, ha minél kevesebb a devizahiteles". Ezt egyébként maga a kormányfő nyilvánosan is megpendítette már, mondván, "a devizában történt eladósodottság miatt mozdulatlanságra van kényszerítve Magyarország", továbbá, hogy ez "egy ördögi kör, nincs kijárat, ezért ki kell törni belőle".

Valakinek fájni fog

A néhány kereskedelmi bank jelenlegi és egykori vezetőivel, valamint tanácsadó cégek banki szakértőivel folytatott háttérbeszélgetéseinkből az derült ki, hogy elméletileg ugyan több megoldás is kínálkozna a devizahitelek leépítésére, de ezek mindegyike súlyos áldozatokat követel, a kitörés tehát sok kreativitást igényel. A téma képlékenysége miatt és konkrét kormányzati tervek híján névtelenséget kérő források szerint alapvetően három dolgot tehet a kormány: a továbbiakban is elősegíti az adósok saját megtakarításaiból történő végtörlesztést, ösztönzi a forinthitelből történő végtörlesztést, vagy egész egyszerűen forintra váltatja a devizahiteleket.

Mindhárom esetben ugyanazok a kérdések merülnek fel: milyen árfolyamon történik a beavatkozás (a piacin vagy valamilyen kedvezményesen), és ki viseli a veszteséget: az adós, a bank vagy az állam. Ha az átváltás vagy a végtörlesztés az aktuális piaci árfolyamon történne, az azt jelentené, hogy a devizaadósok többsége körülbelül 50 százalékos árfolyamveszteséget szenvedne el, miáltal egyik napról a másikra több millió forinttal megugrana a tartozása. Ezt a megnövekedett adósságot kellene megpróbálnia kifizetni, vagy egy új forinthitelből a továbbiakban törleszteni, örökre lemondva arról az esélyről, hogy a forint svájci frankkal vagy euróval szembeni árfolyama egyszer visszatérhet az évekkel ezelőtt megszokott szintek közelébe, a tartozás pedig magától mérséklődhet.

Mivel adósmentés címén egy ilyen intézkedést nyilvánvalóan nem lehetne eladni, és a mostani gazdasági környezetben eleve irreális arra számítani, hogy aki év végéig nem tud élni a kedvezményes végtörlesztéssel, az néhány hónappal később kedvezmény nélkül képes volna erre, csak a piacitól eltérített árfolyam jöhet szóba. Ebben az esetben viszont vagy az államnak kellene a saját zsebébe nyúlnia, vagy a bankokat kellene újabb tehervállalásra kényszerítenie. Az előbbinek a költségvetés helyzete a legfőbb akadálya (a GDP-arányos jövő évi deficitcél tarthatósága eleve kérdéses) tehát az a megoldás, hogy az állam kifizeti a bankok által elengedett tartozást az ügyfél helyett, aligha jöhet szóba. (Hogy ez mekkora tételt jelentene, a kedvezményes árfolyam meghatározásán múlik, de a 180 forintos végtörlesztésnél a bankszektor potenciális vesztesége az 1000 milliárd forintot közelíti tömeges törlesztés esetén.)

"Nincs ötletem, nem is szeretném, ha lenne"

A bankok további terhelése szintén problémás. A bankadó és a végtörlesztés révén a bankszektorra már eddig is nagy, egyes vélemények szerint brutális teher hárult. Gazdasági elemzők ennek tudják be például azt, hogy jelentősen visszaesett a magyarországi bankok hitelezése, romlott az ország megítélése a külföldi befektetők körében, és volt olyan hitelminősítő, amely a végtörlesztésre való hivatkozással figyelőlistára tette Magyarországot.

"A devizahitelezés összes terhét 2008 óta a bankszektor viseli, ezért nincs ötletem, és nem is szeretném, ha lenne" - fogalmazta meg a kormányzati célok megvalósításával kapcsolatban egy bankszövetségi forrás, aki szerint a kormány és a Fidesz részéről hallható elképzelések politikai megnyilatkozások, "nem tudunk velük mit kezdeni". Egy másik banki forrás szerint "könnyen lehet, hogy ez az egész csak blöff", hiszen a mozgástér annyira szűk, hogy komoly áldozatok nélkül nincs mód a devizahitelezés gyors leépítésére.

Az ötletelés ennek ellenére zajlik a Fidesz-frakción és azon belül is a gazdasági munkacsoportban, és információink szerint már számos változat felmerült. A végtörlesztés év végéig nyitott lehetőségének meghosszabbítása ugyan a korábban a témában több jogszabályi javaslattal is előálló Rogán Antal szerint nincs napirenden, de annak feltételrendszere akár már az elkövetkező napokban módosulhat. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó banki szakemberek szerint a legvalószínűbbnek pillanatnyilag az látszik, hogy a programban részt vevők körét megpróbálják bővíteni, például azzal, hogy beengednék azokat, akik magáncélra lízingeltek lakást, illetve megpróbálnák a bankokat rávenni arra, hogy ne fékezzék a végtörlesztési célú forinthitelezést.

Végtörlesztés rugalmasabban

Más banki források szerint ugyanakkor elképzelhető a mostani végtörlesztés finomabb verziója is, amely a most életben lévő rendszernél rugalmasabban rögzítené az árfolyamot, és némi mozgásteret hagyna a bankoknak és a piaci versenynek. "Lehetne azt mondani, hogy például a felvételkori árfolyamhoz képest plusz 15-20 százalékos sávban meghatározunk egy küszöböt, és a bankoknak választhatnak, hogy pontosan milyen árfolyamon engedik el a tartozás egy részét. Ha többet elengednek, akkor az ehhez nyújtandó forinthitel kamatát az egyébként alkalmazotthoz képest picit, mondjuk egy fél százalékponttal megemelhetik" - vetette fel az egyik tanácsadó cég banki szakértője.

Hogy a kormány, illetve maga Orbán Viktor mit gondol a bankok további terhelhetőségéről, az nem egyértelmű, a közelmúlt nyilatkozatai ugyanis némiképp ellentmondásosak. Október elején mintha fordulatot vett volna a kormányzati retorika, a miniszterelnök az önkormányzatok adósságának rendezésével kapcsolatban például úgy fogalmazott, hogy "a magyar bankrendszerre már eddig is sok terhet róttak, ezért óvatosnak kell lenniük az adósságok újratárgyalásakor, mert kellemetlen meglepetések érhetik a gazdaságot, ha tartósan veszteségessé válik a bankrendszer".

Az október 25-i parlamenti beszédében is azt mondta, "szükség van bankokra, amelyek táplálják a gazdaságot", ugyanakkor hozzátette azt is, hogy "mi nem tudjuk kifizetni sem a bankok, sem a bankárok veszteségét, azt a tulajdonosoknak kell vállalniuk".

KAPCSOLÓDÓ CIKK