Van élet a bóvli után

2011.11.15. 19:02

Egyre több adat tanúskodik arról, hogy Írország már túl van a gazdasági válság nehezén, pedig egy éve még az IMF és az Európai Unió óriási mentőcsomagja mentette meg, kormánya belebukott a fájdalmas megszorításokba, és az ország a bóvli minősítést sem úszta meg. Az ír gazdaságban már most vannak pozitív jelek, de azért még nincs megoldva minden súlyos probléma.

Írország volt a 2007-ben elkezdődött pénzügyi, gazdasági világválság első hullámának egyik legnagyobb vesztese. Az ország bankjainak megmentése miatt 2010 őszén a csőd szélére került, tavaly novemberben - bár sokáig vonakodott segítséget kérni - 85 milliárd eurós EU-IMF-hitelt vett fel, ezért cserébe 30 milliárd eurós kiigazítást vállalt 2014-ig elnyújtva. Az ír kormány az intézkedésekbe belebukott, idén júliusban pedig bóvli kategóriába került az ország az egyik nagy nemzetközi hitelminősítőnél, a Moody's-nál.

Írország kilábalása a válságból még négy hónappal ezelőtt is erősen kérdéses volt, mostanra azonban úgy tűnik, kikerült a gazdasági szlengben csak "disznóknak" nevezett országok köréből. A befektetők egyre kevésbé említik Írországot egy lapon Portugáliával, Görögországgal vagy Spanyolországgal. (Ezen országok kezdőbetűi alkották a PIGS-kategóriát, amelyet a válság egy későbbi pontján már PIIGS-ként is említettek, Olaszország kezdőbetűjének beépítésével. A pig angolul disznót jelent.)

A javuló megítélést nem csak maga az ír pénzügyminiszter érzi indokoltnak (Michael Noonan egy nemrégiben adott interjúban sértőnek nevezte Írország és Görögország problémáinak összemosását). Az utóbbi időben megjelent több elemzés szerint az ír válságkezelés sikeres volt, az ország ismét növekedési pályára lépett.

Kifele a disznóólból

Idén az ír statisztikai hivatal is kedvező adatokat közölt. A válság óta például idén először fordult elő az, hogy egyszerre nőtt a GDP és a GNP (ez utóbbi a bruttó nemzeti termék, amelyben a külföldi cégek írországi teljesítménye nincs, de az ír cégek külföldön szerzett jövedelme benne van) és emellett a belső kereslet is javult.

E három mutató a második negyedévben 1,6-1,1-0,8 százalékkal erősödött az első három hónaphoz képest, ami önmagában még nem volna látványos, de ahhoz képest mindenképpen bíztató fordulat, hogy az ír gazdaság 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is recesszióban volt. Az Economist című brit gazdasági hetilap október végén közölt összeállítása a javuló mutatók láttán úgy fogalmazott: "van arra esély, hogy Írország többé ne legyen disznó, csak még nem került ki a disznóólból".

A brit hetilap szerint az írek abban bíznak, hogy Írország lesz az, amely az EU és az IMF által kimentett országok közül elsőként gyűrheti le a válságot, és mivel kormánypártja minden eddiginél nagyobb parlamenti többséget élvez, a nemzetközi szervezetek által elvárt deficitcsökkentési pályánál is gyorsabban igyekszik lefaragni a GDP-arányos kiadásait. Az Economist szerint az ír kormány célja a hitelesség és a piacok bizalmának visszaszerzése annak érdekében, hogy a most 110 százalék fölötti államadósságot minél előbb vissza tudják fizetni.

Tigrisből disznó, disznóból tigris?

"Túlzás lenne azt állítani, hogy az ír gazdaság kijött a válságból, ez még nem lefutott kérdés. Valóban elkezdődött a fellendülés és jöhetnek sikeresebb évek, de mindez csak addig tart, amíg van a világ fejlettebb részén kellő tőke, amelyet Írországban fektetnek be, és vannak gazdagabb országok, amelyek húzzák az ír exportot" - mondta el az [origo] kérdésére Artner Annamária, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) tudományos főmunkatársa.

A kutató szerint már az ország korábbi "kelta tigris" mítosza (így nevezték a gazdasági szlengben Írországot a 2000-es években, gazdasági fellendülése idején) csak látszólagos, "importált siker" volt, és könnyen lehet, hogy a mostani fellendülés is ideiglenesnek bizonyul. "Döglődő világgazdasággal egyetlen ország sem tud tartósan szembe menni" - fogalmazott Artner, hozzátéve, hogy az ország nemzetközi függősége a legnagyobb kockázati elem.

Az Európai Bizottság 2011 novemberi előrejelzése Írországra

2010

2011

2012

2013

GDP növekedési üteme (év/év, %)

-0,4

1,1

1,1

2,3

Inflációs ráta (év/év, %)

-1,6

1,1

0,7

1,2

Munkanélküliségi ráta (%)

13,7

14,4

14,3

13,6

Költségvetési deficit a GDP százalékában

-31,3

-10,3

-8,6

-7,8

Folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP százalékában)

0,5

0,7

1,5

1,8



Van ugyanakkor több olyan tényező, amely valóban a fellendülés irányába hat, ezek között a tőkebarát gazdaságpolitikát, az alacsony adókulcsot, a viszonylag alacsony munkaerőköltséget, a munkaerő képzettségét, valamint azt emeli ki a VKI kutatója, hogy az írek "jól dolgoztathatók" és angolul beszélnek.

Átmeneti siker - kemény megszorításokkal

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a megszorítások soha, sehol, semmire nem vezetnek, Írországban sem. "Ideig-óráig jól néznek ki, de az így elért javulás fenntarthatatlan, miközben az emberek eladósodnak és megugrik a munkanélküliség" - mondta az [origo]-nak. Írországban a válság előtti 4 százalékos munkanélküliségi rátát az Európai Bizottság jelentése szerint nem tudja megközelíteni, a munkanélküliség most 14 százalék.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az amerikai termelőberuházások révén az ország már soha nem fog visszasodródni abba a szegénységbe, ami a '80-as évekig jellemezte, és a korábbi ír fellendülésnek valójában csak az ingatlanpiaci, pénzügyi spekulatív lába dőlt be. "Ez viszont épp elég baj a hatalmasra nőtt államadósság miatt" - mondta Pogátsa.

Épp ez utóbbi miatt érzi úgy Háda Bálint, a Quaestor Csoport vezető elemzője azt, hogy a befektetők szemében Írország továbbra is B listán van, és korai még sikerről, főleg egy újabb ír csodáról beszélni. "Vannak bíztató jelek az ír gazdaságban, a költségvetési kiadások csökkennek, a GDP már valamelyest nő, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar és a szolgáltató szektor exportja húzza a gazdaságot, a népesség átlagéletkora körülbelül hat évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban, és az írek fegyelmezettségével, adómoráljával sincs semmi probléma" - sorolta a pozitívumokat az elemző.

Az államadósság kezelésével ugyanakkor szerinte nagyon sok teendője van az ír kormánynak, az ugyanis még mindig nem állt csökkenő pályára. A GDP-arányos adósságráta 2007-ben még 25 százalékon állt, majd miután a válság beütött, és a GDP 20 százalékát kitevő összegből ki kellett menteni az ír bankszektort, az adósságráta 100 százalék fölé emelkedett. Az elmúlt évek recessziója miatt a GDP-ben mért szintje azóta is emelkedik, és az Európai Bizottság novemberi prognózisa szerint csak 2013-ban tetőzik 121 százalék körüli szinten.

Magyarország távol tartja magát az IMF-től

"Mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat, és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon" - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, hétfőn. A szóvivő azután beszélt erről, hogy több hazai és nemzetközi elemző is felvetette, hogy a magyar gazdaság stabilitása érdekében egy készenléti hitelkeretet kéne kötni az IMF-el. Matolcsy György májusban úgy fogalmazott, hogy "kipateroltuk az IMF-et", illetve hogy Magyarország "élet-halál harcot, gazdasági szabadságharcot folytat" pénzügyi függetlenségéért.

Az IMF a hitelekért cserébe arra kötelezi a rossz gazdasági helyzetben lévő országokat, hogy strukturális reformokat hajtsanak végre és csökkentsék költségvetési kiadásaikat. Ezek a lépések a legtöbbször megszorításokkal járnak, a tavalyi választások óta azonban az Orbán-kormány több tagja kijelentette, a kormány nem hajt végre megszorításokat.


KAPCSOLÓDÓ CIKK