Kitörési lehetőséget lát a kormány a kelet-európai banánban

Nyilvánosságra hozta a magyar gazdaság közeljövőjéről szóló Növekedési terv első változatát a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 170 oldalon felbukkan az ózdi kulturális galaxis és a kelet-európai banán, kiderül belőle, hogy a kormány tényleg nem nagyon bízik az 1,5 százalékos növekedésben jövőre, és bár Orbán Viktor pénteken reggel azt mondta, hogy konkrét beruházások is szerepelnek a tervben, ilyenből csak egyet találtunk.

Nem lehetünk elégedettek a félszázalékos növekedéssel, új tervre van szükségünk - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter november 10-én, miután az előző nap az Európai Bizottság közölte, hogy gazdasági előrejelzésében félszázalékos növekedést jósol Magyarországnak. A kormány a készülő 2012-es költségvetést ezzel szemben 1,5 százalékos növekedéssel tervezte, pénteken pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette honlapján a Magyar növekedési terv vitaanyagát.

Orbán Viktor miniszterelnök egy péntek reggeli interjúban azt mondta, a Növekedési tervben konkrét beruházások, illetve az ezekhez szükséges pénzügyi források előteremetésének módja is szerepel majd. Kijelentette, a terv kulcskérdés, mert e nélkül a magyar gazdaság recesszióba fog zuhanni.

Nem bízik az 1,5 százalékban a kormány

A Növekedési terv megerősíti, hogy "a 2012-es költségvetés a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedésével számol, amely a romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat". Azt már korábban elismerte a kormány, hogy a legutóbbi hivatalos kormányzati előrejelzésben szereplő 1,5 százalékos GDP-bővülés valószínűleg nem tartható, új számot azonban még nem közölt. Matolcsy György gazdasági miniszter a Moody's leminősítése utáni sajtótájékoztatóján annyit mondott, 0,5 és 1 százalék között lehet a növekedés. A Növekedési tervben az áll, hogy azért van rá szükség, hogy "aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal már rövid távon is növelni tudjuk a gazdaság teljesítményét, és elérjük a kitűzött célokat".

"A növekedés motorjai - vállalatcsoportok" című fejezet a különböző ágazatok a magyar gazdaságban betöltött szerepét sorolja fel, intézkedési terveket, konkrét beruházásokat azonban nem tartalmaz. A több mint 170 oldalas dokumentumban egy konkrét beruházásról esik szó; a német Polytechnik kazángyárat hozna létre 1,6 milliárd forintos beruházással Ózdon. A Borsod Online azonban már erről a lehetőségről is írt október közepén, amikor arról számolt be, hogy Fürjes Pál a nemzetgazdasági miniszternél járt, hogy támogatást szerezzen a beruházási tervhez.

A növekedés általánosabb, potenciális forrásairól is elég szűkszavúan szól a terv. Lényegében csak az Új Széchenyi-terv forrásainak hatékonyabb felhasználását és a hazai gazdaság nettó exportjának (a külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálását említi. Ennek eszköze az importkiváltó gazdaságpolitika, valamint "az exportpiacokon jelen lévő, magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése" lehet a dokumentum szerint, amely nagy hangsúlyt helyez az újraiparosításra.

A szövegben általánosságban kevesebb az adat, több a szöveges gazdasági elemzés és a történelmi kitekintés. A szövegben helyenként maradtak elütések, helyesírási hibák, és egy fordítási hiba is becsúszott. "A magyar növekedés követei lehetnek a magyar diaszpórák és a konzulok" címet viselő alfejezetben a szerzők az IT-szektor bölcsőjének számító kaliforniai Silicon Valleyt Szilícium-völgy helyett Szilikon völgyként említik.

Így alakul majd az ország jövőképe

A magyar ipar fejlődésének 150 évéről tíz oldalt írt az NGM, az ipar fejlesztésének lehetőségeiről pedig annyit, hogy a kiemelt célterületek között vannak a high-tech és az alacsony hozzáadott értékű, de sok munkahelyet teremtő iparágak. Az NGM munkahelyteremtő ágazatnak tartja a szolgáltatóközpontokat, az elektronikát, a járműipart, a turizmust, az élelmiszeripart, a logisztikát és egyes feldolgozóipari szektorokat (például faipar, gépgyártás, építőanyag-ipar).

A terv szerint az állam és a vállalati szféra között szövetség alakulhat. "Előreláthatólag 25-30 nagyvállalattal születhet megállapodás és jövőképalkotás, melynek alapján e vállalatok az ország különböző adottságú térségeiben a növekedés motorjaiként (...) funkcionálnak." Példaként említik az Audi, a kormány és Győr együttműködését.

A Növekedési terv úgynevezett "szabad vállalkozási zónák" létrehozását javasolja a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. A területre települő vállalkozások különböző kedvezményeket kaphatnának, de ezekről konkrétum nem derül ki, az NGM csupán nemzetközi példákat sorol fel. Ahol sikeres a kezdeményezés - olvasható -, ott van egy gazdaságilag amúgy életképes terület is, a zónát pedig sokféle, változatos kedvezményekkel teszik csábítóvá.

Hátrányos különadók

Az ágazati különadók hatása is megjelent a vitairatban, amely elismeri, hogy azok hátrányosan érintették a cégeket. A gyógyszeripart "2007 óta sújtó több iparág-specifikus befizetési kötelezettség 2010 végétől tapasztalható emelése jelentősen megviselte a cégeket, a 'pangás után meghozva az igazi depresszió esztendejét' 2011-re". A távközlési különadó a dokumentum szerint "negatívan érintette" a cégeket.

Extrém sok külföldi

A terv szerint a gazdaság saját erőből történő élénkítésére van szükség. "Ez olyan gazdaságpolitikát igényel, amely az itthon is gazdaságosan előállítható (például élelmiszer-ipari) termékek importját kiváltja, ugyanakkor erőteljesen ösztönzi a gazdaság exportképes ágazatait. Az irat szerint a külföldi tulajdon részaránya a magyar gazdaságban "extrém".

Az NGM szerint a külföldi cégek exportból származó bevételeiket kiviszik az országból, "de ha itt fektetik be, az is azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonú gazdaság részaránya növekszik a hazai rovására". Ennek részben ellentmondva később a járműiparról azt írják, hogy "kiemelkedő jelentőségű", amely még a válság idején (2008-2009) is hatalmas nettó árbevételt produkált, pedig a dokumentum szerint az itt gyártott autók 90 százaléka külföldre kerül.

A terv célként fogalmazza meg, hogy Magyarország, kihasználva földrajzi adottságait, regionális központtá, angol szóval hubbá váljon. Az NGM négy irányt vázol a magyar gazdaság földrajzi kapcsolatainak fejlesztésére: erőteljes keleti nyitást; rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre; Kárpát-medencei gazdasági együttműködés; visegrádi és nyugat-balkáni együttműködés.

A kelet-európai banán

A szöveg több gazdasági hasonlatot bedob. A legérdekesebbek a következők:

Vasháromszög

Amerikai eredetű fogalom a politikai, a közigazgatási és a gazdasági szereplők együttműködésére. Az NGM szerint "a modellben bemutatott kapcsolatok és tevékenységek tudatos irányítás nélkül, spontán is kialakulnak és működnek", de tudatos menedzseléssel "a szereplők közötti együttműködés erősíthető". Így a három szereplő között "olyan kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszer alakulhat ki, amely segíti a gazdaság fejlődését leginkább biztosító politikák kialakulását, és a patrióta, de az uniós előírásoknak megfelelő gazdaságpolitika folytatásához is megfelelő eszközöket biztosít".

Kulturális Galaxis

"Ipari örökségvédelmi Program: A barnamezős beruházás Ózd volt vasgyára épületének, infrastruktúrájának és területének utóhasznosítását és funkcióváltását célozza, mely fejlesztés hatásai nem csupán a városra, hanem annak tágabban értelmezett térségére is kihatnának, összekapcsolva más térségi vonzerőkkel, például az Aggtelek-Szilvásvárad turisztikai tengelyre való felfűzéssel (Kulturális Galaxis). A meghonosítandó új funkciók elsősorban kutatási, kulturális és egyéb szolgáltató, rekreációs tevékenységeket tennének lehetővé" - áll a tervben.

Kelet-európai banán

Az Észak-Kelet-Angliától Hollandián, Belgium egy részén, Dél-Nyugat-Németországon és Svájcon át egészen az északolasz nagyvárosokig ívelő, fejlett ipari övezet, a "kék banán" mintájára nevezi a szöveg kelet-európai banánnak a Szlovéniától a kelet-német nagyvárosokig felrajzolható - Bécset, Budapestet, Pozsonyt, Prágát, Varsót is magában foglaló - térséget.

Az NGM szerint "Magyarországnak jó esélye van rá, hogy az egyik legfontosabb globális gazdasági centrum, az északnyugat-európai centrum közelében erős regionális központtá fejlődjön". A kormány gazdaságpolitikája tehát nemcsak önmagában a gazdaságfejlesztést, hanem egyúttal a magyar gazdaság regionális centrum, gazdasági csomópont szerepének erősödését is szolgálja. A kifejezésnek az interneten nem találtuk nyomát, de a szerzők szerint a szakirodalomban is használatos.

Kelet Svájca

A terv szerint "Erdély, a romániai magyarság szempontjából legfontosabb régió gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt Kelet Svájcává, Románia gazdaságának dinamikus motorjává és Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé válhat".

A Növekedési terv teljes szövegét itt olvashatja.