FT: Nem azt kapja a kormány az IMF-től, amit kér

2011.12.02. 10:45

A feltételekhez kötött készenléti hitelkeretet fogja ajánlani Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a két fél között hamarosan kezdődő tárgyalásokon - írta internetes oldalán a Financial Times (FT) brit üzleti lap az ügyet ismerő, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Azóta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentette, másfél évvel az IMF elküldése után ismét a nemzetközi szervezethez fordul, a kormány azt kommunikálta, hogy nem a Gyurcsány-kormány által 2008-ban kötött, majd a Bajnai-kabinet által 2009-ben meghosszabbított készenléti hitelmegállapodásra (stand-by agreement, SBA) pályázik, mivel a piacról felvehetőn kívül nincs szükség hitelre, csak a befektetők megnyugtatására. Az SBA ütemes hitellehívásokkal és az ezekhez kapcsolódó, az IMF által előírt takarékossági intézkedések szigorú monitorozásával jár.

A kormány közölte, ehelyett olyan laza, "biztonsági hálót" jelentő egyezséget akar kötni, mint amilyen az IMF elővigyázatossági hitelprogram (precautionary credit line, PCL) nevű modellje. Ez csak egy biztonsági tartalékot jelent, kevés feltétel előírását teszi lehetővé, vagyis alig ad beleszólási jogot az IMF-nek a gazdaságpolitikába.

Az FT által megszólaltatottak szerint azonban az IMF abban hisz, hogy az SBA lenne a legmegfelelőbb Magyarország számára. "Ez a valutaalap legtöbbet alkalmazott alapterméke, nagyon alkalmas a hasonló helyzetben lévő országok számára. A piacok világossá tették, hogy kemény feltételeket és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát akarják" - mondta az egyik forrás a lap budapesti és washingtoni tudósítója által jegyzett cikkben.

A Financial Times idézte Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkárának nyilatkozatát, mely szerint a helyzet most egészen más, mint 2008-ban, a mutatók sokkal jobbak, ezért akar a tárca pusztán egy biztonsági hálót. A lap szerint ugyanakkor a független közgazdászok úgy vélik, az eurózóna gondjai és a kormány kiszámíthatatlan politikája együtt olyan bizalmatlanságot idéztek elő, amely felülírja a jobb számokat is.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt mondta, Magyarországnak jövőre 4,6 milliárd euró külső adósságot kell megújítania, és ha a körülmények romlanak, ez lehetetlen lesz. "Szükség van az IMF-hitel biztonságára" - jelentette ki. Róna Péter közgazdász ugyancsak azt mondta, "nem kérdés", hogy a készenléti hitelmegállapodást kell megkötni.

Az [origo] értesülései szerint már Orbán Viktor miniszterelnök környezetében is többen "kész tényként kezelik", hogy mégis a 2008-ashoz hasonló hitelmegállapodást kell kötni az IMF-fel. Azzal is tisztában vannak, hogy ez esetben a valutaalap feltehetően kemény feltételeket fog támasztani, akár további kiigazításokat, illetve az egész gazdaságpolitika irányának megváltoztatását kérheti a kormánytól.

Az NGM eredeti bejelentése óta annyiban feltétlenül romlott a helyzet, hogy az egyik hitelminősítő, a Moody's az IMF-tárgyalások tudatában is leminősítette a magyar állampapírokat, így azok a befektetésre nem ajánlott, a pénzügyi zsargonban "bóvli" kategóriába kerültek. Ezután emelkedett az államkötvények hozama, vagyis drágult a költségvetési hiány finanszírozása. A legutóbbi, csütörtöki aukció ugyan látszólag jól sikerült, mert túljegyezték a kötvényeket, de a 8,4-8,8 százalékos hozamszint továbbra is magasnak számít, például a három hónappal korábbi 6,6-7,46 százalékhoz képest. Az IMF-hitel ennél lényegesen olcsóbb kamattal lenne hozzáférhető.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK