Simor: Nagy károkat okoz a bankrendszernek az állami beavatkozás

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a válság rávilágított a magyar bankrendszer működésének hiányosságaira, de a megoldást nem az állami beavatkozás erősítése jelenti - derül ki Simor András csütörtöki előadásából.

A pénzügyi rendszer fejlettsége és mélysége alapvetően meghatározza a reálgazdaság sikeresességét - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank csütörtök délelőtti, Horgony 2012 című konferenciáján. Simor szerint egyszázalékos hitel/GDP növekedés 1,8 százalékkal emeli meg a GDP-növekedési ütemet, és minél fejlettebb egy pénzügyi rendszer, annál kisebb a gazdasági ciklusok kilengése.

A bankrendszer állami szabályozására szükség van, de az állam nem képes arra, hogy átvegye a pénzügyi szektor szerepét. Más a motivációja: politikai motivációi vannak az üzleti, gazdasági motivációk helyett, ezért nem célszerű, ha az állam túlságosan beavatkozik a pénzügyi szektor helyett a gazdaságba. "Ez jelentős károkat okoz" - jelentette ki Simor.

A jegybankelnök szerint a válság nem a szabályozás elégtelenségéről szólt, ez egy rossz, hibás beállítás. "A szabályozók legalább annyira felelősek, mint a bankok, mert rosszak voltak a szabályok és nem alkalmazták azokat megfelelően. A megoldás nem több szabályozás, hanem hatékonyabban működő, jobb szabályozás" - szögezte le Simor.

"A végtörlesztéssel csak gazdagok jártak jól"

A bankadó bevezetése rendkívül káros volt a bankrendszernek, mert 5-10-szer nagyobb bankadót vezetett be Magyarország, mint bármely más európai állam. "A végtörlesztési törvényről semmi jót nem tudok mondani, kivéve, hogy néhány gazdag ember jól, egyébként mindenki rosszul járt vele" - fogalmazott Simor, aki szerint viszont jó lépés volt a kamatadó eltörlése a hosszú távú megtakarításokra, valamint az állami garanciaszervezetek megerősítése, a referenciaalapú árazás bevezetése és a teljes körű adósnyilvántartás kialakítása is. Ebből négyet a jegybank kezdeményezett - jegyezte meg Simor.

A jegybankelnök öt pontban foglalta össze a bankrendszer és a tőkepiac feladatait. Fő feladatnak a megtakarítások mobilizálását nevezte, hiszen minden vállalkozónak időnként szüksége van hitelre. A bankrendszernek ezeket az igényeket kell kielégítenie, ehhez pedig mobilizálnia kell a megtakarításokat. Második feladata, hogy megtérülő projektekre helyezze ki a hiteleket, majd ellenőrizze a pénz hasznosulását. A bankrendszer negyedik feladata Simor szerint, hogy menedzselje a likviditást és megossza a kockázatokat, végül pedig csökkentenie is kell a költségeket, hogy olcsóbb legyen a gazdálkodás.

A jegybankelnök szerint Magyarországon a válság előtt mindezeket a feladatokat vegyesen teljesítette a bankrendszer. Hatékonyan mobilizálta a megtakarításokat, és ennek következtében nőtt a hitelezés 2008-ig, csökkentette a tranzakciós költségeket, és a kis- és középvállalkozásokat is hitelhez juttatta.

"Átláthatatlan, önkényes árazás"

A forrásokat azonban nem allokálta megfelelően, és nem osztotta meg jól a kockázatokat. A bankok között kockázatalapú verseny alakult ki, ennek következtében a bankok is túlságosan kitették magukat a külső kockázatoknak, de a fogyasztókra is egyre nagyobb kockázat hárult, ráadásul ők nem is értették azt meg. Az árazás átláthatatlan és önkényes volt.

A devizahitel-állomány problémáját meg kell oldani - jelentette ki a jegybankelnök. A kormány és a bankszövetség között Simor szerint most ígéretes tárgyalások folynak, de csak olyan megoldást szabad találni, hogy a rendszerszintű sérülékenység csökkenjen, a megoldás a leginkább rászorulókon segítsen, megossza a terheket és a bevezetése fokozatosan történjen. Egyszeri sokkokat senki sem bír el, és a költségeknek is racionálisnak kell lennie - tette hozzá.

Fontos probléma a vállalati hitelek ösztönzése. Simor szerint most kínálati korlátok vannak, a bankok nehezen nyújtanak hitelt, ezért kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. A banki források kiáramlását meg kell állítani, a bizalmat ehhez helyre kell állítani és ösztönözni kell a versenyt.