Ez egy figyelmeztetés - elemzők az IMF távozásáról

2011.12.16. 14:09

Két elemző értékelése szerint figyelmeztetésnek szánhatta az IMF-EU-delegáció pénteki távozást, a tárgyalás a kormánnyal később folytatódik. Tavaly nyáron már megtörtént, hogy sikertelenül zárult a delegáció látogatása, akkor azonban a kormány nem kért semmit a szervezetektől.

"Ez egy figyelmeztetés" - értelmezte az IMF-EU delegáció idő előtti hazautazásának hírét egy, a neve elhallgatását kérő elemző, vagyis szerinte ezzel nem zárultak le véglegesen a tárgyalások, mert mindkét félnek, tehát a delegációnak és a magyar kormánynak is megvan a szándéka a megállapodásra, most azonban még csak taktikáznak. Az elemző szerint azonban ez "nem javítja a pozíciónkat".

Az elemző szerint a legfőbb oka annak, hogy miért távozott a pénteki programjait lemondva az IMF-EU-delegáció, az, hogy nincs miről tárgyalni. "Ilyen helyzetben, amikor naponta változnak fontos törvények, miről lehet tárgyalni?" - kérdezte, majd példaként a jegybanktörvényt említette. A parlament elé került jogszabályok zavart okoztak, az egyik önálló jegybankról szól, a költségvetési bizottság azonban a pénzügyi felügyelettel való összevonásról szóló javaslatot terjesztett be.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének gyors értékelése szerint a távozásban szerepet játszott a figyelmeztetés szándéka. Suppan óvatosságra intett, amíg nincs hivatalos álláspont. Szerinte a költségvetéssel valószínűleg sem az IMF-nek, sem az EU-nak nincs gondja, a magánnyugdíjpénztárakról szóló csütörtöki bejelentése sem "oszt vagy szoroz" már, inkább az MNB-törvény lehet szerinte az indok.

Barcza: Nincs pánik

"Nem hiszem, hogy a fejlemények miatt nagy pánik lenne akár az állampapír-, akár a forintpiacon" - válaszolta érdeklődésünkre Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, egyike annak a tizenegy közgazdásznak, akikkel a miniszterelnök és a gazdasági miniszter rendszeresen konzultál. "A kormány erős tárgyalópartner, ez kiderült már a bankokkal folytatott tárgyalások során is, de januárig még van idő, szerintem nincs miért aggódni" - vélte Barcza György.

Arra a kérdésünkre, hogy nem jelez-e különösen éles ellentétet Olli Rehn pénzügyekért felelős uniós biztos személyes döntése az előzetes, informális tárgyalások megszakításáról, az elemző emlékeztetett, Görögországnak is két hónapot kellett várnia a hitelre, de végül megkapta - és mivel a hosszú távú érdekeink közösek az unióval, joggal bízhatunk benne, hogy nekünk is megadják.

Felvetésünkre, hogy a görög eurózóna-tagság miatt az EU sokkal inkább érdekelt volt a megegyezésben, azt mondta: Görögország esetében a helyzet is súlyosabb volt. "A magyar államadósság aránya feleakkora, mint a görögé, a versenyképességünkkel sincs probléma. A makrogazdasági paraméterek alapvetően rendben vannak, ez nagy különbség 2008-hoz képest is" - jelentette ki a K&H szakértője.

Ha bajban lesz a kormány, majd kompromisszumot köt

"Már akkor jeleztük, hogy nem az IMF, hanem az EU lesz a keményebb munkafelügyelő, amikor kiderült, hogy a magyar kormány újra IMF-hitelprogramért folyamodik" - emlékeztetett az [origo]-nak elküldött kommentárjában Peter Attard Montalto, a japán Nomura bank elemzője.

Szerinte az EU és az IMF mostantól a tágyalások feltételéül fogja szabni, hogy az új jegybanktörvényt ne hirdessék ki, vagy ha már megtörtént, változtassák meg. Összességében azonban ezen túl is nagyon nehéznek látja a megállapodást, a kölcsönös bizalmatlanság miatt. "Továbbra is az a véleményünk, hogy a jövő év első felében jelentkező fizetőképességi problémák bírhatják csak rá a kormányt az együttműködésre" - írta az elemző.

Volt már ilyen

Tavaly nyáron már volt rá példa, hogy eredménytelenül záruljanak a kormány és az EU-IMF delegáció közti tárgyalások. 2010. július 17-én úgy utazott el Budapestről a delegáció, hogy nem tudott megállapodni a kormánnyal. Akkor mind az IMF, mind az EU azt közölte, nyitottak a tárgyalások folytatására, Matolcsy György pedig augusztusban arról beszélt, hogy folytatja a kormány a tárgyalásokat, amelytől megegyezést várt. Az akkori tárgyalások kérdése még az volt, hogy Magyarország felvesz-e újabb hitelt a 2008-as csomag után.

Az új hitelcsomagot az európai pénzügyminiszterek is sürgették, Matolcsy György azonban bejelentette, hogy a kormány nem kíván új kölcsönszerződést kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Az akkori tárgyalások sikertelenségét egy kormányzati forrás szerint az okozta, hogy az IMF-EU-küldöttség gazdasági szakpolitikák iránt is érdeklődött, magyarul beleszólást kértek a hazai gazdaságpolitikába. Ősz elején Matolcsy bejelentette, hogy technikai segítséget kér és kap az IMF-től Magyarország, de új hitelmegállapodást nem kér.

Akkor a kormány lezárta a 2008-ban indult hitelkeret-megállapodást, amely 2010. októberében lejárt. Új hitelmegállapodást a piaci és uniós nyomás ellenére sem kötött a kormány, így nem is volt rákényszerítve, hogy megállapodjon a szervezetekkel. Most azonban Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar delegációt vezető Fellegi Tamás is azt mondta, a kormány elővigyázatossági megállapodást (precautionary credit line) akar elérni az IMF-nél.

KAPCSOLÓDÓ CIKK