Újabb változtatásokkal kerülheti el a kormány a nyugdíjfricskát

2011.12.27. 6:54

Óriási fricskát ad az állam a tavaly visszalépőknek, és semmivel sem motiválja a még mindig kitartó magán-nyugdíjpénztári tagokat, hogy lépjenek vissza az állami rendszerbe. Az eddig bejelentett és elfogadott módosítások szerint ez a helyzet, ezért logikus lenne, ha új szabályok jönnének: akik véglegesen maradnak, kicsit más feltételekkel juthatnának majd állami nyugdíjhoz, mint akik visszalépnek.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer 2011-es államosítása után 2012 sem lesz mentes pénztári fejleményektől. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter december közepén közölte, "a magánnyugdíjpénztárban maradó 3 százalék pénztártag a havi befizetését január elsejétől az állami nyugdíjkasszába teljesíti".

A lépéssel jövőre 48 milliárd forint pluszforráshoz jut az állam, a kormány pedig megszüntette a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Matolcsy a bejelentéskor azt is jelezte, hogy újra megnyitják az állami nyugdíjrendszert a visszalépők javára, ezért úgy látszott, hogy a kormány a még mindig kitartó pénztártagokat is be akarja vonni az állami rendszerbe, és ezzel nemcsak havi befizetéseiket, de vagyonukat is állami fennhatóság alá helyezné.

Karácsony előtt azonban a pénzügyi stabilitási törvényhez a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslat arról rendelkezett, hogy a jövőben nyugdíjjogosultságot kapnak a magán-nyugdíjpénztári tagok is. Ez jelentős változás a korábbi rendszerhez képest, mert a múlt év végén a parlament olyan törvény fogadott el, amely szerint 2012 januárjától nem szerez állami nyugdíjjogosultságot, nem növelheti a szolgálati éveinek számát az, aki a magánnyugdíjpénztárban marad. A jelenleg is hatályban levő törvénynek az a 102 ezer ember volt a kárvallottja, aki nem lépett át az állami nyugdíjpillérbe.

Várható még változás

"A most ismert információk szerint semmi nem indokolja, hogy a jelenlegi nyugdíjpénztári tagok átlépjenek az állami rendszerbe. Tavalyhoz képest annyi a különbség, hogy van választási lehetőség. Tavaly a kormány kvázi kényszerítette a pénztártagokat arra, lépjenek át az állami rendszerbe, akik nem így döntöttek, azok lemondhattak az állami nyugdíjról" - mondta az [origo]-nak egy nyugdíjszakértő, aki a neve elhallgatását kérte, mondván: nem ismert az összes szabály. "Még nyilvánvalóan születni fognak újabb szabályok, amelyek meghatározzák, milyen feltételekkel maradhat valaki kasszatag vagy léphet vissza az állami rendszerbe. Ezért egyelőre korai konkrét tanácsot adni" - fogalmazott egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó nyugdíjszakértő.

Újabb szabályok megjelenése azért sem lenne meglepő, mert a kormánynak jövőre is jól jönne további pluszbevétel a nyugdíjvagyonból. Ha pedig a kormány költségvetési bevételként szeretné elkönyvelni a pénztártagok 250 milliárd forint körüli vagyonát, ahhoz lépéseket kell tennie, hogy vonzóvá tegye az állami rendszert.

Az egyik nyugdíjszakértő szerint az egyik lehetséges és kézenfekvő megoldás az lehetne, hogy a pénztártagok kevesebb jövőbeni juttatást kapnak az államtól, mint akik a tisztán állami rendszerben vannak. Hozzátette, így azt is el lehetne elkerülni, hogy a tavaly az állami rendszerbe átlépő, a vagyonukat az állami rendszerbe beöntő tagoknál ne csapja ki a biztosítékot a lépés. Furcsa lenne ugyanis, hogy miután tavaly sokan az állami nyugdíj kedvéért léptek vissza, az idén kiderülne, hogy a maradók is automatikusan kapják majd azt. A kormány választhat: vagy a mostani pénztártagok számára jelent be még valamilyen negatív hírt, vagy ha nem változtat, akkor a tavaly átlépők érezhetik magukat átvágva.

Megelőzni az Alkotmánybíróságot?

Elképzelhető, hogy a kormány döntéseivel elébe akar menni az Alkotmánybíróság várható elmarasztaló ítéletének. Az Ab ugyanis már hónapok óta tárgyalja azt a határozattervezetet, amely épp azt a pontját semmisítené meg a nyugdíjállamosítási törvénynek, amelyet most Matolcsy meg akar változtatni.

Az Ab értesüléseink szerint ugyanis úgy véli, jár az állami nyugdíjjogosultság a maradó pénztártagoknak is. Ha a parlament elfogadja Matolcsy javaslatát - a zárószavazást most pénteken tartja az Országgyűlés, az ide vonatkozó rész pedig a kihirdetést követő napon, tehát vélhetően a két ünnep között már hatályba is lép -, akkor okafogyottá válik az Ab megsemmisítő döntése, az eljárást valószínűleg le kell zárnia a testületnek. (Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó több fideszes politikus is jelezte, hogy szivárognak hozzájuk az információk az Alkotmánybíróságról, és ezeket figyelembe véve reagálnak a számukra hátrányos határozatokra.)



A maradó kasszatagoknak azonban számolniuk kell azzal, hogy a jövőben csak a saját befizetéseiből gyarapíthatják a megtakarításaikat, és azt vehetik fel majd, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Ezt egyébként jelenleg amúgy is megteheti mindenki, úgy, hogy önkéntes pénztárban kezd el takarékoskodni. Leegyszerűsítve a lépés önkéntes kasszává teszi a korábbi kötelező nyugdíjpénztárakat. Ha tehát minden így marad, akkor értelmetlen lesz a kétféle intézményt fenntartani. A nyugdíjszakértők szerint elképzelhető, hogy a lépés eredményeként a kötelező kasszák összeolvadnak az önkéntes pénztárakkal. Ezáltal megerősödhet a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett önkéntes rendszer.

Ha az átlépést és a kasszában maradás feltételeit szabályozó törvények között lesz olyan, amely kedvezőtlenebb feltételeket biztosít a pénztárakban maradóknak, a kasszatagok egy - feltételezhetően igen kis - részének még ebben az esetben is szinte biztos megéri maradniuk. Azokról van szó, akik az elmúlt években, vagy akár a kötelező pénztárak létrejötte óta magas jövedelemmel rendelkeztek és közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz. Ők jelentős vagyont halmozhattak fel, amelyet a nyugdíjba vonulás után felvehetnek. A nyugdíjjárulék befizetés ugyanis a jövedelem arányában történt, vagyis aki sokat keresett, az sokat is utalt a pénztárba, miközben az állami nyugdíjat eddig nem arányosan állapították meg.