Ingoványos terepen nyitott frontot az Erste Bank ellen Lázár János

2012.01.02. 6:43

A Hódmezővásárhely devizakötvényeiből fakadó árfolyamveszteségek megosztását kéri az Erste Banktól Lázár János polgármester, de az ügyletről ismert tények alapján nem világos, milyen jogi kapaszkodókkal tudná ezt elérni. A devizakötvények természetes velejárója az árfolyamkockázat, és az első években még épp a fideszes politikus városa volt a nyertese az üzletnek.

Jogi útra terelné az Erste Bankkal kötött megállapodását, "együttműködésük hiányában" pedig akár az országgyűlés és a kormány segítségét is igénybe venné Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ahhoz, hogy mérsékelje az általa irányított Hódmezővásárhely devizatartozását - derül ki abból a nyilvános levélből, amelyet a fideszes politikus küldött a bank elnökének.

Az ország egyik leginkább eladósodott városának polgármestere az elmúlt években felhalmozódott árfolyamveszteség megosztását várja el a város kötvényét 2006-ban lejegyző Erste Banktól, amely egyelőre hivatalosan nem kommentálta, de vizsgálja a frakcióvezető által csütörtökön este levélben elküldött felvetést.

Szerettük volna a hajdani kötvénykibocsátás részleteiről, valamint a most kilátásba tervezett jogi lépésekről is megkérdezni Lázár Jánost, de a hódmezővásárhelyi polgármester sajtóreferense nem szolgált további részletekkel. Pénteki megkeresésünkkor csupán annyit közölt, hogy a levél eredeti formájában letölthető a város honlapjáról, magyar és angol nyelven is.

Árfolyamveszteség nélkül nincs devizakötvény

Lázár János javaslata azért is keltett feltűnést, mert ha egy gazdasági szereplő, legyen az intézmény vagy magánszemély, Magyarországon devizakötvényt vásárol vagy bocsát ki, akkor nem kerülheti meg az árfolyamkockázatot. Ez a rizikó automatikus velejárója a devizakötvényeknek, ezt vagy az viseli, aki a kötvényt kibocsátotta, vagy pedig az, aki megvásárolta (lejegyezte) a papírokat.

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Geregely
Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester

Az árfolyam ugyanis nem statikus, hanem időnként magasabb, máskor meg alacsonyabb a kibocsátáskori állapotnál, ennek megfelelően időnként veszteséget, máskor meg nyereséget hoz a kötvényügyletben érintetteknek. Ha az árfolyam elmozdul, akkor sosem fordulhat elő, hogy mindkét fél egyszerre nyer, vagy egyszerre veszít, következésképpen vannak olyan idők, amikor a kibocsátó, máskor meg a vásárló jár rosszul, vagy éppen jól.

Nincs ez másképp Hódmezővásárhely és az Erste viszonyában sem. Az önkormányzat 2006-ban 173,4 forintos svájcifrank-árfolyam mellett bocsátott ki svájci frankban denominált kötvényeket összesen 69,4 millió svájci frankért, akkori árfolyamon számítva durván 12 milliárd forintért. Lázár János leveléből az eredeti szándék nem derül ki, de feltételezhető, hogy az önkormányzat azért választotta a frankkötvényt, mert ilyen módon tudott a legalacsonyabb kamat mellett forrást bevonni. Ha emellett még arra is számított, hogy a forint a későbbiekben erősödhet, akkor árfolyamnyereségre spekulált.

Két évig nyerésre álltak

Ezzel a kibocsátással viszont a város nevében bevállalta az árfolyamrizikót, és 2008 októberéig úgy tűnt, nem is járt vele rosszul. A kötvény futamidejének nagyjából első két évében a forint erősödött a frankhoz képest (2008 júliusában 141 forint körüli szintnél is járt), ami azt jelentette, hogy a város forintban számított tartozása csökkent, Hódmezővásárhelynek tehát árfolyamnyeresége, az Erste Banknak pedig árfolyamvesztesége keletkezett. (Emiatt akkor nyilvánosan egyik fél sem emelt szót, igaz, ennek akkor még nem volt jelentősége, miután a kötvényt 5 éves türelmi idővel bocsátották ki, vagyis a törlesztés 2011-ben indult el. Valószínűsíthető az is, hogy a bank lefedezte az árfolyamkockázatát, ezzel csökkentve az elvileg felmerülő veszteségét.) A gazdasági válság 2008 őszi begyűrűzése után viszont megfordult a trend, a svájci frank afféle klasszikus menekülő devizaként megállíthatatlanul erősödni kezdett, ennek hatását a lakossági devizahitelesek körében több mint egymillió ember azonnal hátrányosan megtapasztalta.

Hódmezővásárhely tehát 2008 őszén került abba a helyzetbe, hogy nyerő pozíciója gyengülni kezdett, majd egy ponton túl már abszolút értelemben is veszteséges pozícióba került. Az árfolyam többet gyengült a frankhoz képest, mint amennyit korábban erősödött, tehát a mérleg jelenlegi állása szerint, és éppen akkor, amikor már el kell kezdeni a kötvénytartozás visszafizetését, az ügyleten valóban a város veszít, az Erste pedig nyer. (Itt megint igaz, hogy ha a bank pozíciója le van fedezve, akkor nem származik nyeresége.)

Ez nyilván változhat a futamidő végéig: ha a forint vissza tudna erősödni, az megint a kötvény kibocsátójának, vagyis Lázár János városának kedvezne, egy tartós, több éven át tartó nagymértékű forinterősödés pedig akár újra kompenzálhatná a mostani veszteségeket. Az árfolyamot bizonyos mértékben éppen a Lázár János vezette legnagyobb parlamenti frakció javaslatai és intézkedései is pozitívan befolyásolhatnák, ám rövid távon most nem ebbe az irányba mutatnak a piaci folyamatok. (A forint a Lázár-levelet követő napon újra zuhanni kezdett, piaci elemzők szerint a nemzetközileg sokat vitatott jegybanktörvény parlamenti elfogadása miatt.)

Jogilag nehezen állja meg a helyét

Levelében a hazai bírói gyakorlatra hivatkozik az egyébként jogász végzettségű Lázár János, mondván, "az ilyen jogviszonyokban számos esetben nem érvényesülnek a polgári jog szerződésekre vonatkozó, rendkívül fontos alapelvei, ugyanis nem biztosított az alkufolyamat, ezáltal sérül a szerződő felek egyenjogúsága, hiszen az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövő jogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs. Nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, felmerül a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési kötelezettség és a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének hiánya."

"Sajnos nem ismerek ilyen bírói gyakorlatot, ahol ezek az elvek ilyen következetességgel érvényre jutnának" - mondta az [origo] megkeresésére Zatik Zsuzsanna ügyvéd, aki többek között a csődbe ment Lehman Brothers kötvényeinek hazai tulajdonosai közül számos magánszemélyt képvisel a kötvényeket forgalmazó Citibank ellen.

Az ügyvéd szerint Lázár János leveléből nem derül ki, hogy a bankokkal kötött mely szerződés tekintetében kérné számon az idézett elveket Hódmezővásárhely, de úgy látja, hogy az Erste "jogalap nélküli gazdagodása" a konkrét ügyben aligha állja meg a helyét. A felek egyenjogúságára, az alkufolyamatra vonatkozó szempontok, továbbá az együttműködési kötelezettség és a kárenyhítés elvárása a magánszemélyekkel kötött banki szerződéseknél könnyebben értelmezhető, ott ugyanis szigorú fogyasztóvédelmi szabályok élnek. Egy önkormányzat azonban nem minősül fogyasztónak, 2008 óta "fogyasztó" csak természetes személy lehet - teszi hozzá Zatik Zsuzsanna.

Az ügyvéd szerint a bank a kötvény megvásárlójaként egyszerű hitelezője az önkormányzatnak, ahol a hitelszerződést a kötvényfeltételek helyettesítik. "Ha ezeket a bank közreműködése nélkül alakította ki az önkormányzat, akkor nincs mit számon kérni, ha azonban a bank tanácsára határozták meg a feltételeket, akkor a bankon, mint tanácsadón vagy a jegyzésben közreműködőn esetleg lehet fogást találni" - veti fel Zatik.

Vissza kell fizetni

A kötvényt ettől még vissza kell fizetni - a törlesztési kötelezettség folyamatos teljesítését egyébként a Lázár-levél sem vonja kétségbe. Azt viszont megpendíti, hogy "az önkormányzat az esedékes törlesztőrészleteket azzal a jogfenntartással fizeti meg az Erste Banknak, hogy maga a teljesítés nem jelenti a követelés teljes körű elismerését". Zatik Zsuzsanna szerint itt sem egyértelmű a helyzet. "Ha van a kötvényszerződésnek egy olyan eleme, amely alapján a törlesztés előre fixen nem meghatározott, hanem valamely bonyolult számítási elvek alapján kalkulálható, és így vitatható, akkor van miről beszélni" - mondja az ügyvédnő. De ha a kötvényfeltételek egyszerűek és átláthatóak, mint amilyenek Zatik szerint általában szoktak lenni, akkor véleménye szerint a kötelezettség nem kérdőjelezhető meg.

Lázár levelének jelentőségét az adja, hogy egy állami szereplő által kibocsátott kötvény részleges vissza nem fizetésének lehetőségét veti fel. "A kötvényt a kibocsátójának vissza kell fizetnie, annak tőkerészét és a kamatát is, ez nem kérdés. Ez alól egészen rendkívüli, előre nem látható események miatt lehet csak eltérni, de az árfolyamok elmozdulása nem tekinthető ilyennek" - mondja Zatik Zsuzsanna, aki szerint ilyen alapon nyilvánvalóan az állam sem mondhatja azt, hogy nem fizeti vissza a pénzt a kötvényeit lejegyzőknek.

Önkormányzati mentőcsomagról már volt szó

A lakossági devizaadósok megsegítéséhez hasonló egységes önkormányzati mentőcsomag ötlete egyszer már felmerült, az után, hogy Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke augusztus elején jelezte, a miniszterelnökhöz fordult levélben, és azt kérte, hogy az önkormányzati hitelek tőketörlesztését halasszák el egy évvel. Mint akkor elmondta, a teljesítőképességük határán álló helyhatóságok hitelállománya eléri az 1200 milliárd forintot, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában.

Orbán Viktor tavaly szeptember közepén a Metropol ingyenes napilapnak adott interjújában úgy reagált a felvetésre, hogy az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak szakértők segítettek belátni, hogy milyen kockázatot vállalnak, a védtelen magánszemélyeket viszont becsalták a devizahitelekbe.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára akkor úgy fogalmazott, hogy "szükségtelen, jórészt kivitelezhetetlen az önkormányzati szektor egységes hitelátütemezéséről tárgyalni, a helyhatóságok eladósodottsága megfelel az uniós átlagnak".

A felvetéshez Lázár János is hozzászólt, aki szintén kizárta a rendszerszintű konszolidációt, és azt mondta, hogy egyedi megállapodást kell kötni a bankokkal. Augusztus óta az önkormányzatok devizaadóssága az árfolyam romlása miatt tovább nőtt, az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint sok önkormányzatnál azonnali intézkedésre van szükség a pénzügyi egyensúly helyreállítására.



KAPCSOLÓDÓ CIKK