Titkos a kormány spekulánsok elleni harca

Nemzetbiztonsági Hivatal, NBH
Vágólapra másolva!
Másfél hónapja spekulánsok felelősségét firtatta a kormány a forint gyengülése miatt, a vizsgálat eredményét azonban titkolják.
Vágólapra másolva!

Bő másfél hónapja attól volt hangos a kormányzati kommunikáció, hogy spekulánsok támadták meg Magyarországot és a forintot. A kormányzati vizsgálat eredményéről hallgat a kabinet.

November végén, néhány órával az előtt, hogy a nagy hitelminősítő intézetek közül elsőként a Moody's bóvli kategóriába minősítette le a magyar adósságot, a kormányszóvivő bejelentette, kivizsgálják, kik spekulálhattak a forint ellen, kik támadták meg Magyarországot. Giró-Szász András jelezte, hogy a kormány és a nemzetbiztonsági kabinet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal segítségét kéri az esetleges támadás felderítésére.

Titkos

Megkerestük a kormányszóvivői irodát, a nemzetbiztonsági kabinetet vezető belügyminiszter tárcáját, valamint a Giró-Szász által említett két intézményt is, mire jutottak a vizsgálattal. Hiába szerettük volna azonban megtudni, hogy sikerült-e beazonosítani az állítólagos spekulánsokat, vagy még tart-e a vizsgálat, csupán egyetlen helyről reagáltak kérdéseinkre.

A Belügyminisztérium levele is megkerülte azonban az érdemi válaszadást, csak annyit közöltek, hogy "a titkosszolgálatok nevükből adódóan is titkosan dolgoznak, így működésükről, tevékenységük sikere érdekében, érdemben nem áll módunkban felvilágosítást adni."

Hittek benne

A kormányzati vizsgálat elindulása tájékán közgazdászok úgy kommentálták a bejelentést, hogy teljesen hibás felfogás a koncentrált, spekulánsok által indított támadásként felfogni a forint folyamatos gyengülését. Több közgazdász is jelezte, erős országot amúgy sem támadnak meg spekulánsok.

A forint november elején az euróval szemben a 317,9 forintos szintig gyengült, ezt a mélypontját csak idén január elején döntötte meg a 324,04 forintos euróárfolyammal. Devizakereskedők szerint a forint értékvesztésében legalább annyi szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek, például a végtörlesztésnek és a kormányzati gazdaságpolitikával szembeni bizalom megrendülésében, mint az eurózóna válságának.

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 11 közgazdásszal tartott megbeszélést a spekulánsokat felderítő vizsgálat bejelentésének másnapján, és ott is szóba került az ügy. A részt vevő közgazdászok egyike arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy azt érezték, Orbán vagy Matolcsy komolyan azt hiszi, valamilyen rosszindulatú pénzügyi körök, rejtőzködő spekulánsok megtámadták Magyarországot, be akarják dönteni, de mi elmagyaráztuk, hogy teljesen téves ez a nézőpont, rossz szemüvegen keresztül nézik a világot.

A kormányzati kommunikációban a spekulatív vonal mostanára háttérbe került. December végén és január elején a másik két hitelminősítő is követte a Moody's-t, és befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar államadósságot, de ezeket a Nemzetgazdasági Minisztérium már megalapozatlannak tartotta, szemben a Moody's leminősítésével, amelyet az összehangolt támadások részeként határozott meg.