Alkudozó görögök húzzák le Európát

Miközben Európa éppen levegőhöz jutna, a görög kormány az államcsőd szélén táncolva hitelezőivel alkudozik. Ha kudarcba fulladnak a tárgyalások, a bankok is rosszul járnak, és Görögország is magával ránthatja Európát. A vita az új görög kötvények kamatáról szól, miközben a görög kormány az Akropolisz bérleti díját is a felére csökkentette, hogy többen béreljék ki, és így több pénz folyjon be belőle.

Miközben az európai piacok éppen megnyugodnának, Görögország tovább borzolja a befektetők idegeit kezelhetetlen államadósságával. A görögök mellett leginkább veszélyeztetett Olaszország, Spanyolország, illetve az európai gazdaságban betöltött pozíciója és a közelgő elnökválasztás miatt kiemelt jelentőségű Franciaország is könnyedén tudott eladni állampapírokat a héten.

Franciaország, amelytől a Standard and Poor's hitelminősítő megvonta a legkedvezőbb, AAA minősítést január 14-én, több mint harmadával olcsóbban kap hitelt a piacon, mint ősszel. A decemberben kormányváltáson átesett Spanyolországban a tízéves papírok hozama a gyilkos 7 százalékról 5,1-5,7 százalék közé mérséklődött. A gyakran görögök utáni dominóként lefestett Olaszország papírja a 7 százalék feletti szintről 6,3 százalék alá csökkent.

Kényszerű vagy önkéntes, de veszteség

Ezek a mutatók arra utalnak, hogy az európai adósságválság ha nem is megoldódni, de enyhülni látszik. A megoldás felé vezető úton a fő akadály, úgy tűnik, a görög adósság rendezése, mivel a nemzetközi segítség nélkül csődre ítélt ország papírjai mérgezik az európai bankrendszert is. A megoldás az lehetne, ha Görögország meg tudna állapodni hitelezőivel, hogy adósságának mekkora részét engedik el. A megállapodás fontos, mert csak így kerülhető el, hogy a görög helyzet hivatalosan is államcsődnek minősüljön. Ha sikerül a két félnek megegyeznie, akkor formálisan a hitelezők önkéntesen engedték el az adósságot.

A megállapodás lényege az lenne, hogy a bankok a görög kötvények egy részét veszteségként leírják, így 103 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi 360 milliárdos adósságszint. A bankok így lemondanának a sok milliárd euróról, de ezt csőd esetén amúgy is csak átütemezve vagy egyáltalán nem kapnák meg.

Viszont az egyre növekvő mértékű gazdasági visszaesés miatt ez a veszteségleírás is kevésnek bizonyulhat. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója szerint Görögország államadóssága a leírás után is óriási, a GDP-hez viszonyítva 120 százalékos maradna, ezért drasztikusabb adósságrendezésre volna szükség.

Kamatokon vitáznak

A bankok és a kormány közti tárgyalások január 13-án egyszer már megszakadtak. A Wall Street Journal cikke szerint a legélesebb konfliktusforrás a kibocsátandó új kötvények kamata. A veszteségleírás ugyanis úgy zajlana, hogy a bankok visszaadják az általuk birtokolt állampapírokat, amiért cserébe a görög állam az alacsonyabb értékű új kötvényekkel fizetne. A bankok érdekszervezete, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) szeretné elérni, hogy az új kötvényeknek 4 és 5 százalék közt legyen a kamata, ennél alacsonyabb értéken szerintük már nem lehetne a bankok "önkéntes" szerepvállalásáról beszélni.

Az eurózóna politikusai és a görögök 4 százalék alatt látnák szívesen a kamatot, így viszont a bankok vesztesége is nagyobb lenne. A héten azonban Charles Dallara, az IFF igazgatója, a bankok delegációjának vezetője kompromisszumos megoldásra tett javaslatot. A Wall Street Journal szerint a javaslat 3,5 százalékos kezdeti kamatról szól, amely évek alatt 4,6 százalékig emelkedne. A lap péntek délután azt írta, hogy közel lehet a megállapodás a két fél között.

Hosszabb távon az adósságválság megoldását a szigorú költségvetési politikában látja az eurózóna, és elsősorban az annak összetartásáért küzdő Németország. Angela Merkel német kancellár még idén elfogadtatná a közös költségvetési politika, illetve a nemzeti költségvetések uniós szintű szigorú ellenőrzésének szabályait. Merkel érveket talált abban, hogy a Standard and Poor's leminősített kilenc európai országot, mivel szerinte a felgyorsított tárgyalások vezetnének a piacok megnyugtatásához.

Görög kiárusítás

Eközben a görög kormány egymás után tartja a befektetői fórumokat, amelyeken a külföldi befektetőket győzködi Görögország előnyeiről. Volt már többek közt német, amerikai, orosz és arab fórum is, amelyek célja, hogy beruházásokat hozzon a komoly visszaesést elszenvedő gazdaságba. A görög kormány 50 milliárd euró értékben értékesítene állami vagyont, többek között gázkitermelő- és bányatársaságokat, földeket Rodoszon és Korfun, az északi autópályát, 39 repteret és 12 kikötőt, de az Associated Press (AP) szerint eddig alig több mint 1 milliárd eurót sikerült szereznie Görögországnak.

Az Egyesült Arab Emírségek képviselője az MTI szerint a múlt csütörtöki fórumon igen konkrét kérdéssel lepte meg a görög külügyminisztérium munkatársait. "Szeretném látni a privatizálandó cégek listáját. Tud szolgálni ilyennel?" - kérdezte. Az emírségek delegációjában főleg a zöld energia, az alumíniumipar, a kikötői és repülőtéri infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus terén működő üzleti csoportok vettek részt, így ezen a területen várható érdeklődés a görögországi befektetések iránt.

A görög miniszterelnök-helyettes, Teodor Pangalosz azt mondta, az arabok elsősorban az ingatlanbefektetésre fókuszálnak, a részvételük az 50 milliárd eurós program felét teheti ki - írta az AP. A politikus arra is utalt, hogy olyan befektetőket keresnek, akiknek a pénzügyi hatékonyság az elsődleges szempont, így nem a vállalatok vezetését akarják mindenáron elérni, hanem a hatékonyságát javítani.

A szorult helyzetben lévő görög kormány onnan szerez pénzt, ahonnan tud, a privatizációs program csak az egyik forrásuk. Az AP arról is beszámolt, hogy antik műkincseket és épületeket ad bérbe a kormány, hogy bevételhez jusson. Így az athéni Akropolisz napi bérleti díját 5000 dollárról 2050 dollárra szállították le a filmesek, 385 dollárról 256 dollárra a fotósok esetében. A 2500 éves műemléket nemcsak művészeti, de kereskedelmi céllal is ki lehet bérelni, sőt akár tüntetések helyszíne is lehet, ha a szervezők állják a bérleti díjat.

IIF - A pénzügyi lobbi

A washingtoni székhelyű, 1983-ban létrehozott Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) a bankok és biztosítók globális szövetsége. Elnöke a svájci Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója. Nemcsak amerikai és európai, de több mint húsz kínai tagja is van. Magyarországról az OTP, az MKB, a CIB és az MFB képviselteti magát, de több magyarországi bank külföldi anyabankja is tagsággal rendelkezik. Honlapja szerint a szervezet célja, hogy támogassa a fejlett pénzügyi eszközök terjedését, a kockázatok kezelését, illetve képviseljék a tagok érdekét a döntéshozókkal szemben.