Kliséket romboló borok Bordeaux-ban

A világon talán legnagyobb presztízsnek örvendő bordeaux-i borversenyen 31 magyar bor kapott érmet. Az eredmény az előző években elérthez és a nyugati szomszédok által idén elérthez képest is nagyon jó. Az [origo]-nak nyilatkozó borászok és szakértők többsége szerint látszanak a pozitív jelek, és úgy tűnik, a magyar borok elindultak az őket megillető hírnév felé. Ennek eléréséhez azonban komoly munkára van szükség, el kell feledtetni a kialakult negatív kliséket és meg kell tanulni túlélni az újfajta versenyt. A bordeaux-i eredmény mindenképpen nagy lépés e cél felé.

A világ egyik legjelentősebb borversenyén, a francia Challenge International du Vinen hat magyar bor kapott aranyérmet. Összesen 31 érmet szereztek a hazai borászok, ami komoly teljesítménynek számít a nagy presztízsű nemzetközi versenyen. A bornagyhatalomnak számító Németország borai összesen 17 érmet (3 arany, 9 ezüst, 5 bronz), míg az ugyancsak bornagyhatalom Ausztria borászai 11 érmet (1 arany, 6 ezüst, 4 bronz) vihettek haza.

A magyar eredmény sokszorosa az előző években elért átlagnak. A mezőny pedig nem kicsiny: a 25 éves múltra visszatekintő rendezvényen átlagosan 5000 minta bor érkezik a világ 40 országából. A benevezett minták 25 százalékát díjazta a 771 tagú nemzetközi zsűri, így összesen 171 aranyérmet, 469 ezüstérmet és 566 bronzérmet osztottak ki.

Forrás: MTI
A bordeaux-i Challenge testvérrendezvénye a Vinexpo: a bemutatón évente 40 ország közel 2500 kiállítója vesz részt és a rendezők legalább 55 ezer érdeklődőre számítanak.

A francia nemzetközi borverseny minden országból érkező bornak, pezsgőnek és borból készült párlatnak nyitva áll, a mintákat ország, megnevezés, szüret és cukortartalom alapján osztják el, így kerülnek a kóstolópanelek elé. A kóstolás vakon történik, a minták címkézetlen üvegben, jelöletlen dugóval kerülnek a kóstolók elé, az értékelési kritériumokat a szervezők pontosan meghatározzák. A kóstolókat is komoly kritériumok alapján válogatják ki, csak olyanok vehetnek részt az osztályzásban, akik hivatásosan foglalkoznak borral, valamilyen borkóstoló klub tagjai vagy hivatalos borkóstolók.

A verseny nagy presztízsnek örvend a szakmában: a szervezők szerint díjnyertesek borai iránt komoly érdeklődés mutatkozik, egy itt elnyert éremnek közvetlen gazdasági haszna van. A Challenge díjazottjai jogot kapnak arra, hogy grafikailag reprodukálják a díjakat a nyertes borok üvegein, hirdetési anyagaikban, reklámozhatnak a verseny hivatalos díjnyertesi brosúrájában és a verseny honlapján.

Miért pont Bordeaux?

Immár két évszázada a bordeaux-i régió termeli azokat a borokat, amelyekhez a szakértők világ összes többi borát hasonlítják. Ez leginkább a vörösborokra igaz, hiszen a régióban termelt borok 85 százaléka vörös, 15 százaléka fehér. A bordeaux-i régiónak egyedülálló tulajdonságai vannak, a klíma és a talaj tökéletes a legjobb borok előállítására alkalmas szőlőfajták termeléséhez. A környéken mintegy 9 ezer ún. chateau található, amely egyenes fordításban kastélyt, várat jelent, a borászatban szőlőtermelő bírtok vagy pincészet.

Forrás: [origo]

A franciák komoly szabályzatokhoz kötik a bortermelést, ezeket az Appelation d'Origine Controlée (A.O.C.) tartalmazza, amely földrajzi helyhez, eredeti névhez és minimális termelési szinthez köti a borokat. Általában minél pontosabb a meghatározás, annál drágább a bor. Először a Bordeaux nevet tüntetik fel - illetve felsőbb kategóriaként a Bordeaux Supérieurt -, amely az egész régióra vonatkozik, azután jön a körzet (vagy borvidék) neve, pl. Médoc, majd ezután a falu vagy település neve, pl. Paulliac. A bordeaux-i régióból így összesen 57 különböző megjelölésű borfajta származhat. A szigorú rendszer kidolgozása az 1855-ös párizsi világkiállításra vezethető vissza: III. Napóleon ekkorra rendelte el, hogy valamilyen rendszer szerint kategorizálják a legjobb francia borvidékről származó italokat.

A Gironde öbölbe torkolló Garonne folyó két partján található különböző mikroklíma és talaj két nagy részre osztja a bordeaux-i borokat: a nyugati- és keleti parti borokra. A nyugati parton inkább a Cabernet sauvignon alapú borokat készítenek, ezeknek intenzívebb az ízvilága és nagyobb a tannin tartalma. A legismertebbek a pauillaci, médoci és sauterni pincékből származók. A keleti parton - például St. Emilionban és Pomerolban - a Merlot alapú borok az elterjedtebbek, ezek gyümölcsösebb ízű, könnyedebb borok.

A megítélés nem tükrözi a színvonalat

A hazai borok megítélése korántsem tükrözi a minőségi színvonalukat, áll az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentésében. A magyar borok alulértékeltek, megítélésük meglehetősen gyenge Európában - mondta a Magyar Rádiónak az Argárgazdasági Kutatóintézet munkatársa, Radócné Kocsis Teréz. A magyar palackozott borok kivitele visszaesett, miközben az európai piacokon emelkedett a vörösbor és a minőségi bor ára, mondta az intézet munkatársa.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint egyedül a tokaji bor indul jó eséllyel az európai piacon, a többi márka esetében komoly munkára van szükség, ha jó eredményeket szeretnének elérni borászaink a hazai piacon.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK