A bürokrácia és a munkaerőhiány gátolja növekedést

A Magyarországon befektető külföldi cégek vezetői szerint a megfelelő munkaerő hiánya és a túlzott bürokrácia akadályozza leginkább a gazdasági növekedést - a piackutatással foglalkozó Synovate tanulmánya szerint. A kabinet befektetőbarát és stabilizációs intézkedései meglehetősen pozitív visszhangra találtak, a válaszadók szerint szükség lenne az infrastruktúra jelentősebb fejlesztésére.

Fotó: MTI

A Magyarországon működő európai kereskedelmi kamarák és egyéb üzleti szervezetek állandó bizottsága, és a Synovate az ország gazdasági környezetéről és a kormány tevékenységéről készített tanulmányt. A megkérdezett 240, Magyarországon működő külföldi érdekeltségű cég felsővezetőinek 50 százaléka a megfelelő munkaerő hiányát, 62 százaléka a túlzott mértékű bürokráciát jelölte meg mint a magyarországi gazdasági fejlődést leginkább hátráltató körülményt, mondta a társaság kelet-európai vezetője, Fehér Miklós.

Az idén májusban készített tanulmány szerint a pénzügyi szolgáltatások magas költségei, valamint a hosszabb távon is kiszámítható pénzügyi politika hiánya szintén komoly akadályt jelentenek a külföldi cégek hazai beruházásai előtt - ismertette Fehér Miklós.

Ezekkel a problémákkal együtt a külföldi beruházók összességében optimisták a magyar gazdaság közeli jövőjét, és a gazdasági környezet fejlődését illetően, mondta a szakember. A 200-as gazdasági környezetindexen átlagosan 156 pontra értékelték a magyar gazdaság helyzetét, ez meglehetősen pozitív várakozásnak felel meg. Az index szerint a 100-as érték semleges, a 200-as pedig pozitív várakozást jelent.

Pozitívan értékelték a kormány tevékenységét

A kabinet befektetőbarát és stabilizációs intézkedései meglehetősen pozitív visszhangra találtak, a tanulmány szerint. A válaszadók a 200-as kormányzati indexen 124 pontra értékelték a hivatalban lévő kormány tevékenységét. A kormány tevékenységével kapcsolatban kiszámíthatatlannak értékelték azonban a válaszadók a politikai döntéseket, és hiányolták a stabil pénzügyi politikát - mondta Fehér Miklós.

A megkérdezett cégvezetők egységesen azt gondolták Magyarország EU-tagságáról, hogy az jelentős pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra, elsősorban az infrastrukturális beruházások, a finanszírozási lehetőségek és a közszolgáltatások minőségének területén. Számos válaszadó gondolta azonban úgy, hogy a csatlakozással megjelenő új versenytársak, illetve a csatlakozási folyamatot kísérő jogi bizonytalanság problémát jelenthetnek cége számára.

Sokak szerint az infrastruktúrát jelentősen kell fejleszteni

A válaszadók 21,5 százaléka szerint a kormányzatnak több információt kellene szolgáltatnia a versenyképesség javítása érdekében, de a válaszolók 8,9 százaléka szerint a kabinetnek semmit sem kell tennie, mert "már túl késő". A megkérdezett vállalatvezetők szerint Magyarország nagyon jól teljesít a bankszektor fejlettsége és a hazai menedzserek képzettsége tekintetében, ugyanakkor jelentősen elmarad a külföldi befektetők számára nyújtott kedvezmények területén a régió többi országával összevetve. Újabb cégek Magyarországra vonzásához, illetve a magyarországi cégek befektetéseinek további ösztönzéséhez a válaszadók szerint szükség lenne az infrastruktúra jelentősebb fejlesztésére és az üzleti környezet átláthatóságának javítására.