2004: Az erős forint éve

2004.12.29. 10:14

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A személyi változások, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat mérséklését hozta magával. Kiemelkedő volt az év a Budapesti Értéktőzsde számára, világviszonylatban csak két börze teljesített jobban, a BUX pedig 42 százalékkal növelte értékét. 2004-ben rekordmagasságokat ért el az olaj ára, és erre az évre esett az orosz Jukosz olajcég viszaállamosítása, valamint a fapados légitársaságok tömeges hazai megjelenése is.   

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A pénzügyminiszteri poszton, majd később a miniszterelnöki poszton bekövetkezett változás, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat tavaly júniusi szintre való mérséklését hozta magával.

Az év első Monetáris Tanács ülésén, január 5-én a jegybank nem vágott kamatot. Így az újév változatlanul, 12,5 százalékos alapkamattal kezdődött. A döntés után a frissen kijelölt, szabadságát éppen Kenyában töltő leendő pénzügyminiszter, Draskovics Tibor már Afrikából támadásba lendült a magas kamatszint ellen, és a jó forintárfolyam (egy euró 262 forint volt) gazdaságra való pozitív hatását emlegette. A forint a nyilatkozatra 40 bázisponttal gyengült. A jegybank elnöke, Járai Zsigmond nem várt sokat, és nyilatkozatában megvédte az MNB kamatpolitikáját, mondván, hogy a magas kamatszint a kormánnyal szembeni bizonytalanságokat ellensúlyozza. Járai szerint a 155 milliárd forintos bejelentett kiadáscsökkentés (A Draskovics-program első része - a szerk.) után is marad feszültség az idei költségvetésben, nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a hiány a GDP 4,6 százalékára mérséklődjön. Az MNB év végi, 5,9 százalékos inflációs prognózisának megállapítása óta számos az inflációt erősítő intézkedés történt és a forint is gyengébb a vártnál, mondta Járai Zsigmond. Ezt az MNB a magas kamattal igyekszik ellensúlyozni, amitől remélik, hogy a 2005 végi 4 százalékos inflációs cél megvalósul - mondta a jegybank elnöke.

Ismét a spekulánsok miatt zuhant a forint

Február elején a forint árfolyama meredeken zuhanni kezdett: egy euróval 268 forinton kereskedtek, mivel a külföldi befektetők az árfolyamokat tesztelték, és kitartó euró vásárlásba (forinteladásba) kezdtek. A piacon már olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a jegybank következő ülésén kamatot fog emelni. A jegybank következő ülésén azonban nem változtatott az alapkamaton. Járai Zsigmond szerint a magas kamatszint továbbra is a bizonytalanság ellensúlyozására szolgál. A következő két ülésen sem vágott kamatot a jegybank, egyre erősödött a kormányzat nyomása a jegybankra és a kamat csökkentésére. A nagy külföldi elemző-házak nem számítottak drasztikus csökkentésre, amikor is március 22-én váratlanul, 25 bázisponttal kamatot csökkentett a jegybank - az irányadó ráta 12,25 százalékra változott. Az MNB szerint a kedvező hazai makrogazdasági folyamatok és világgazdaság élénkülése indokolta döntését. A szakértők szerint helyes döntést hozott a Monetáris Tanács, bár a 25 bázispontot többen csak jelzésértékűnek vették.

Ezek a kedvező makrogazdasági adatok erősítették a forint iránti bizalmat, a hazai fizetőeszköz 248-253-as szintre erősödött az euróval szemben. A Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi év utolsó negyedévére vonatkozó GDP-növekedést az előzetes 3,5 százalékról 3,6 százalékra módosította. A háztartások fogyasztása tavaly a harmadik negyedévben 4,4 százalékra csökkent az egy évvel ezelőtti 7,7 százalékról. A Magyar Nemzeti Bank ilyen környezetben kényszerült döntést hozni a hetek óta tartó forint erősödésének megállítására. Az elemzők igen széles sávban, 25 és 200 bázispont közötti csökkentésre számítottak. A jegybank április 5-én a várakozások alsó szintjén, 25 bázisponttal 12 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Az óvatos lépést a jegybank szerint az indokolta, hogy a kedvező folyamatok még sérülékenyek, az elemzők azonban kevesellték a lépés mértékét.

Babérjait fitogtatta a kormányzat

A kormányzat ünnepelte az év első felében elért kamatcsökkentési sikereit: a pénzügyi tárca nyilatkozatában közölte, hogy a jegybank elmúlt időszakban, két lépésben meghozott 50 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentése 16 milliárd forinttal javította az államháztartás 2004-es egyenlegét. A kamatcsökkentési hullám akkor azonban még csak az elején járt: május 3-án ismét vágásra került sor, a jegybank 50 bázispontos mérséklésről döntött - az alapkamat 11,5 százalék lett. Az elemzők nagy részét meglepte a lépés, és bár elismerték az elmúlt időszak javuló makrogazdasági tendenciáit, az erősödő forintárfolyamot még törékenynek ítélték meg.

Nem tévedtek: a nemzetközi bizalom igen ingatag volt, amit egy-egy nyilatkozat komolyan tudott befolyásolni. Június 16-án Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy az MNB csak akkor folytathatja a kamatcsökkentést, ha a költségvetési deficit lefaragására tett kormányzati intézkedések meggyőzőek lesznek. A forint erre 40 bázispontos gyengüléssel reagált, és 254-es szinten állt az euróval szemben az addigi 252-es árfolyamhoz képest. Ez a forintárfolyam azonban túlságosan is erősnek minősült a kormányzat és a Magyar Bankszövetség számára is. A szövetség elnöke, Erdei Tamás úgy nyilatkozott, hogy a 11,5 százalékos kamatszintet az év végére 10 százalék alá kellene csökkenteni, a forint pedig túl erős a gazdasági körülményekhez képest.

Nem volt törékeny a forint árfolyama

A forint iránti bizalom azonban nem rendült meg, az árfolyam pedig - megcáfolva az elemzőket - egyáltalán nem volt törékeny, sőt: augusztus 9-én a hazai fizetőeszköz 2,3 százalékra megközelítette az intervenciós sáv erős oldalát, és az euróval szemben 246-os szinten állt. Ilyen erős árfolyam mellett már nem mehetett el cselekvés nélkül az MNB, ezért augusztus 16-án 50 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre - az irányadó ráta 11 százalékos lett. A csökkentést némi forintgyengülés követte, a hazai fizetőeszköz azonban tartósan erős maradt az euróval szemben, ami a kormányzat és a jegybank közötti állandó vita ismételt kiélesedéséhez vezetett.

Augusztus végén Járai Zsigmond közölte: a magyar államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiányát hosszú távon csak magas kamatszinten fogják finanszírozni a piacok, vagyis a jelenlegi ikerdeficit hosszú távon fenntarthatatlan. Az MNB akkori előrejelzése szerint idén 3,8 százalékkal bővül a GDP, az első félévben pedig 12 százalékkal nőtt az export és 11 százalékkal bővültek a beruházások; a 2003-as 6,5 milliárd euróval szemben a hiány mértéke az idén már 7,2 milliárd euró lesz, ami a bruttó hazai termék 8,8 százaléka. Draskovics Tibor pénzügyminiszter erre reagálva kétségbe vonta a jegybank számítását, és közölte: a Pénzügyminisztérium adatai nem támasztják alá a jegybankelnök által elmondottakat. A szaktárca közölte: elég nehéz egy költségvetést olyan módon keretek között tartani, hogy mind az adósságszolgálati kiadás, mind a lakáshitelekhez nyújtott támogatás 10 milliárdokkal nagyobb a tervezettnél a magas kamatszint miatt. Járai Zsigmond azonban kitartott a magas kamatszint mellett, és elmondta: a 11 százalékos jegybanki alapkamat valóban magas, de az EU 25 tagállama közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az infláció.

Az erősödő forint és a csökkenő infláció október 18-án a kamat csökkentésére késztette a jegybank Monetáris Tanácsát. Az ötven bázispontos mérséklés nyomán 10,5 százalékos lett az irányadó ráta. Az indoklásban a jegybank arra figyelmeztetett, hogy a 2005-ös büdzsé teljesíthetősége kockázatokkal terhelt. Járai Zsigmond négy nappal később Frankfurtban úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Nemzeti Banknak még van mozgástere az irányadó kamat további csökkenésére, ha mérsékelt marad az infláció.

Rendhagyó fordulatok

A forint továbbra is erős szinten maradt az euróval szemben, a kormányzat pedig egy hónappal később elérkezettnek látta az időt a további "beígért" kamatcsökkentés sürgetésére. Ezt rendhagyó módon tette meg Gyurcsány Ferenc, amikor egy televíziós műsorban közölte: "Beledöglünk az erős forintba". Ugyanaznap a pénzügyi tárca vezetője, Draskovics Tibor is rendhagyó módon nyilatkozott, amikor azt mondta: egyetért a Magyar Nemzeti Bank álláspontjával, miszerint a kormánynak mérsékelnie kell a költségvetési hiányt ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a kamatokat. Hozzátette, hogy valamennyi gazdasági mutató javul, ami lehetővé teszi a nemzeti bank számára a kamatcsökkentést. Az MNB november 22-én 50 bázisponttal 10 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot - ez ismét a várakozások alsó széle volt, az elemzők ugyanis 50-100 bázispontos vágásra számítottak.

Decemberben a kormányzati nyomás a jegybankra ismét erősödött: a hónap elején a pénzügyminiszter közölte, hogy a magas alapkamat nyomán erős forint károkat okoz az exportnak, és a beáramló olcsó import a helyi cégeket sújtja. Ezt megerősítve ugyanaznap a miniszterelnök azt mondta, hogy a jegybank tudatosan árt a gazdaságnak, a gazdasági tárca vezetője pedig közölte, hogy a jegybank árfolyam-politikája egyenesen növeli az inflációt. Az MNB Monetáris Tanácsa 20-án ismét a kamatokhoz nyúlt, és 50 százalékkal 9,5 százalékra módosította az alapkamatot. Az erős forintárfolyam nem változott a hírre. Draskovics Tibor aznap közölte, hogy örül a csökkentésnek, mert az használ a magyar gazdaságnak, Magyarország javát szolgálja.

A jegybanki alapkamat változása és az euró/forint árfolyam alakulása:

2003. január 16-tól

7,50 %

248,39 Ft

2003. január 17-től

6,50 %

246,85 Ft

2003. június 11-től

7,50 %

261,11 Ft

2003. június 19-től

9,50 %

266,31 Ft

2003. november 28-tól

12,50%

261,87 Ft

2004. március 22-től

12,25 %

252,22 Ft

2004. április 5-től

12,00 %

247,68 Ft

2004. május 3-tól

11,50 %

251,33 Ft

2004. augusztus 16-tól

11,00 %

247,87 Ft

2004. október 18-tól

10,50 %

246,88 Ft

2004. november 22-től

10,00%

244,84 Ft

2004. december 20-tól

9,50%

245,17 Ft



Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK