Kedvezőtlen a külső környezet hatása a gazdaságra

A külső környezet hatása a magyar gazdaságra 2005-ben várhatóan kedvezőtlen marad, mert a világgazdaság és a világkereskedelem gyors növekedése és a mérsékelt inflációs nyomás mellett kockázatot jelent az olajárak alakulása, az euró-zóna növekedési problémái, a főbb keresztárfolyamok, valamint a feltörekvő piacokkal kapcsolatos befektetői várakozások alakulása - derül ki az International Center of Economic Growth tanulmányából.

A GDP növekedése 2005-ben előreláthatóan 3,2 százalékra mérséklődik a tavalyi 4,1 százalékról. A mérsékeltebb növekedés mögött a csökkenő exportdinamika és a nettó export kisebb hozzájárulása, valamint a beruházások lassabb növekedése áll. A lakossági fogyasztás dinamikája 2005-ben érdemben nem változik 2004-hez képest.

Az elemzés szerint a pénzromlás üteme az év eleji jelentős csökkenést követően a fennmaradó hónapokban stagnál, és decemberre 3,2 százalékos éves fogyasztói áremelkedéssel lehet számolni. Az árfolyamra jelentős volatilitás jellemző az év eddig eltelt időszakában is, és ez a további hónapokban is fennmarad a nominális árfolyam mérsékelt gyengülése mellett.

Az államháztartás hiánya meghaladja a tervezetet az egyszeri többletkiadások, a kedvezőtlen ciklikus hatások miatti kisebb bevételek nyomán. Az államháztartás hiánya 2005-ben a GDP 5,2 százaléka lesz az intézet szerint.

A folyó fizetési mérleg hiánya változatlanul magas, bár kissé csökkenhet 2004-hez képest a GDP 8,3 százalékára - válik az elemzés készítői. A deficit mérséklődése a tavalyinál valamivel kedvezőbb kereskedelmi és jövedelemegyenleg nyomán következik be. Finanszírozásában fontos szerepet játszik a tavalyi szintet 2005-ben is elérő bruttó, illetve nettó külföldi működő tőke beáramlás, illetve továbbra is magas marad a hitelintézetek és az államháztartás külföldi forrásbevonása.

A munkanélküliség az elmúlt időszakban növekedett, a költségvetési szférában bekövetkező létszámleépítés és a versenyszféra stagnáló foglalkoztatása következtében. A munkanélküliségi ráta kissé csökkenhet az év folyamán, de 7 százalékos szint felett marad.

Az elemzés szerint a gazdaságpolitika számára három jelentős kihívás mutatkozik 2005-ben. A legfontosabb az államháztartási hiány további növekedésének megakadályozása, a terveket jelentősen meghaladó hiány elkerülése. A másik a monetáris politikát érinti, amelynek a magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, a hazai forintadósság leminősítése, a feltörekvő piacok növekvő kockázati felára által indokolt óvatos kamatcsökkentés, illetve a kedvező inflációs környezet által implikált gyors kamatcsökkentés között kell választania. Végezetül a gyors dezinfláció a vártnál erőteljesebb reálbér-növekedést eredményez, ami a jövedelempolitika számára jelent kihívást, mert kedvezőtlenül befolyásolhatja a versenyképesség és a külső egyensúly alakulását - derül ki a tanulmányból.