Az APEH az építkezésekről is tudni akar

2005.08.29. 7:16

Tavaly augusztustól be kell jelenteni, ha 10 millió forint feletti építkezésbe kezdünk. Figyelembe véve a jelenlegi építőanyagárakat és munkadíjakat, mostantól gyakorlatilag szinte minden esetben kötelező az adóhatóság értesítése.

2005. Augusztus 29-től él az adatszolgáltatási kötelezettség az adóhatóság felé a 10 millió forintot meghaladó olyan építkezések esetén, amelyekhez szükséges az építési hatóság engedélye. Az [origo] annak járt utána, mit jelent ez pontosan a vállalkozó szellemű állampolgár számára, aki építkezésen töri a fejét, illetve mi a véleménye e változásról az építőipari szakmának és az illetékes hivataloknak.

Az adatszolgáltatási kötelezettség akkor terheli az építtetőt - nem pedig a kivitelezőt -, ha két feltétel teljesül. Egyrészt olyasmit akar építeni/építtetni, amihez elengedhetetlen az építésügyi hatóság engedélye, másrészt az építkezés - áfa nélkül számított - kivitelezési értéke meghaladja a 10 millió forintot. A kivitelezési érték az építési engedélynek megfelelő építmény teljes anyagköltségének és a kivitelezés munkadíjának összege.

Tehát amikor az építtető az engedélyek végett az építésügyi hatósághoz fordul és beadja a szükséges adatokat, ezzel egy időben mostantól tudatnia kell az APEH-hel, mennyiért építkezik. Az elsőfokú építésügyi hatóság ezzel párhuzamosan megküldi az adóhatóságnak az építkezés pontos helyszínét és azt is, ki a munkát megvalósító kivitelező.

Persze itt még csak az engedélyezési szakaszban járunk, így joggal merül fel a kérdés, honnan is lehetne tudni, mennyibe kerül majd tető alá hozni az építményünket. Nos, ha a bejelentett kivitelezési érték változik - és még mindig 10 millió felett járunk -, a módosult összeget szintén be kell jelentenünk. Ha az építkezni szándékozó állampolgár ezt elmulasztja, és e nélkül fog hozzá álmai házának megvalósításához, akkor a jogszabályban rögzített szankció szerint a szabálytalanságot észlelő építésügyi hatóság azonnali intézkedéssel megtiltja a további építkezést, továbbá bírságot is kiszabhat.

Megkérdeztünk azt is, mi történik a továbbiakban az adatokkal, hogyan használja fel ezeket az adóhatóság a munkája során. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese az [origo]-nak elmondta, hogy a bejelentett információkat, miután ezek számítógépes rendszerezése megtörtént, két esetben veszik elő. Egyrészt a - lakosság körében nem túl népszerű - vagyongyarapodási vizsgálatok során, amikor a bevallott jövedelmek valóságát vizsgálják.

Mint arról a múlt héten beszámoltunk, sok esetben százmilliós eltitkolt jövedelmeket tár fel a hatóság, és egyáltalán nem ritka a helikopterrel járó, luxusvillában tengődő, eközben minimálbéren bejelentett állampolgár. Másrészt az építést kivitelező személyt vagy céget is vizsgálhatják, például megkérdezhetik, miért is nem jelenik meg az adóköteles bevételek közt valamely tudomásukra jutott építkezés ellenértéke.

Az adatszolgáltatás módját tekintve az építtetőnek egy nyomtatványt kell kitöltenie és az APEH-nél benyújtania. Akinek nincs kedve az eggyel több hivatali sorban álláshoz, az választhatja az elektronikus úton történő adatszolgáltatást is. Bár már él a szabály, a nyomtatványt még ne keressük, mert arról még egyeztetések folynak az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium között, és várhatóan csak a jövő héttől áll majd rendelkezésre. Addig a jogkövető magatartást tanúsító adózó egy egyszerű papíron - formakényszer nélkül - jelentheti be, mennyit szándékozik az építkezésre költeni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK