A haláladó az esélyegyenlőséget szolgálja

2005.08.31. 7:10
Az MDF szeptemberben újra a parlament elé kívánja terjeszteni az öröklési illeték eltörlésére vonatkozó javaslatát. Az általuk "haláladónak" nevezett adónem ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a politikai erők támogatását kérték. Az [origo] utánajárt, miért is fizetjük tulajdonképpen ezt az előbb-utóbb mindenkit érintő adófajtát, és mit gondolnak róla az illetékesek.

Aki vagyonhoz jut, vagy államigazgatási, bírósági eljárást kezdeményez, az illetéket fizet. A vagyon ingyenes gyarapodását (a szabályozás ilyennek tekinti az öröklést is) általában magasabb, a nem ingyenes vagyonátruházást alacsonyabb illeték terheli.

Az illetékekről az 1990. évi XCIII., sokszorosan módosított törvény rendelkezik.

Az öröklési illeték alól mentes a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség és a takarékbetét öröklése. Kedvezményes az illeték például a termőföld tulajdonjogának öröklésekor, és akkor is, ha az örökös kiskorú.

Az öröklési illeték megállapításának folyamata az örökhagyó lakóhelye, illetve a vagyontárgy fekvési helye alapján illetékes önkormányzat adóigazgatási osztályán (vagy előadójánál) kezdődik. Az illeték alapjául szolgáló hagyatéki listát ekkor rögzítik.

Az öröklési illeték alapja az örökség tiszta értéke. Ezt úgy számítják ki, hogy a megszerzett vagyon forgalmi értékéből levonják a kiadásokat. Ilyen többek között az örökhagyó eltemetésének költsége, s ide sorolhatók a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével kapcsolatos költségek, az örökhagyó tartozásai, a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja.

Ha gyermek, házastárs, szülő, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka örököl lakást, 18 millió forintig a hagyaték értékének 2,5 százalékát kell leróni. Tizennyolc és 35 millió között a mérték 6 százalék, 35 millió felett pedig 11 százalék. Unoka, nagyszülő és testvér esetében viszont ugyanezen kulcsok már 6, 8 illetve 15 százalékosak. Minden más örökösnek pedig az örökség tiszta értékének 8, 12 és 21 százalékát kell illetékként befizetnie. Egyéb ingatlan esetében ennél magasabb illeték fizetendő.  

Az örökös az összeg mérsékléséért, illetve részletfizetésért méltányossági kérelemmel fordulhat az illetékhivatalhoz. Mivel lehetséges, hogy még szülei életében ő maga is pénzt fektetett az ingatlanba.

Nem érdemes kikerülni

Az ügyfél esetleges észrevételei, kifogásai a közjegyző révén bekerülhetnek az okiratba is. A helyi önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány azután az önkormányzati illetékhivatal asztalára kerül. Az illeték mértékére vonatkozó végső döntés joga az illetékhivatalé, amely akár új eljárást is kezdeményezhet, amennyiben például az örökös vitatja a magállapított díjat - tudtuk meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától.

Fotó: MTI
Fellebbezésnek helye van

Az öröklési illetéket nem érdemes kikerülni, mivel mértéke alacsonyabb, mint az eltartási vagy életjáradék szerződés után fizetendő illeték mértéke - mondja Heves Gábor, a Fővárosi Illetékhivatal vezetője. Persze, vannak, akik nem fogadják el a megállapított értéket, ők végül is új eljárásért fellebbezhetnek. Ám az 1850 óta fizetendő illetéket mindenkinek meg kell fizetni, így vagy úgy.

A kisebbik ellenzéki párt szeptember elején tervezi újra benyújtani a parlamentnek az egyenes ági öröklési illeték eltörlésére vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Korábban is próbálkoztak már a haláladónak is nevezett illetékre vonatkozó törvény módosításával, azonban eredményt nem értek el. Álláspontjuk szerint ez az illetékfajta mindössze hárommilliárd (más források szerint hétmilliárd) forint bevételt jelent a költségvetésnek, ám sokkal nagyobb erkölcsi károkat okoz.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK