Erősödött az élelmiszerimport

Vágólapra másolva!
Az élelmiszer-behozatal tavaly szárnyalt, és az idén sem várható a tendencia megfordulása. Az importtal kapcsolatban kevesen gondolnak arra, hogy a Magyarországon gyártott termékek sem feltétlenül magyar alapanyagból készülnek.
Vágólapra másolva!

Már megkezdődött az őszi kereskedelmi szezon, ami szakértők szerint azzal is járhat, hogy az üzletek polcait ismét elárasztják a külföldről származó élelmiszerek. Egyes vélemények szerint az import ismételt megugrásának csak az szabhat gátat, ha folytatódik az a tendencia, amely az első félévben a kiskereskedelmi forgalom növekedésének további lassulásához vezet - írja a Napi Gazdaság.

A magyar élelmiszerexport és -import egyenlege általában stabil pozitívumot mutat, ezen a téren azonban az idei első féléves adatok erős romlást tükröznek. Biztató viszont, hogy a behozatal terén drasztikus (20 százalék feletti) növekedés utoljára januárban volt.

Az import viszont nem feltétlenül jelent idegen feliratot is, hiszen a Magyarországon gyártott termékek jelentős részének már külföldi az alapanyaga - hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Az ÁNTSZ adatai szerint a szabálytalan vagy élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható termékek száma nőtt (bár arányuk a nagyobb forgalomból is fakadóan csökkent). Az eddigi ellenőrzési tapasztalatokazonban nem igazolják, hogy a gyenge minőségű termékek többsége importból származik, sőt, az sem egyértelmű, hogy silány az, ami olcsó. Az élelmiszer-biztonság szempontjából javulást hozhat, hogy a következő év januárjától kötelező lesz nyomon követni, ki mit tett a termékébe és azt honnan szerezte be. Valódi megoldást azonban az jelentene, hogy a hatóságok egymással együttműködve felkutatnák a piacon lévő elfogadhatatlan minőségű vagy a fogyasztót félrevezető címkézéssel előállított termékeket.

Az uniós csatlakozás előtt a kiskereskedelmi forgalom 10 százaléka származott importból, ma ez az arány 20 százalékra nőtt - mondja Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató ügyvezetője. Ez az arány nem több annál, mint amire számítani lehetett, és nem is számít rossznak. A behozatal erősödése azonban szakértők szerint olyan szegmensekben vághatja oldalba a magyar termelőket, amelyekben erős a kiskereskedelmi árnyomás. Ilyen például a tej, a friss zöldség, vagy a szezonális hal. Az alapélelmiszereknek számító cikkeknél egyébként is alacsony a termelők árrése, a kereskedők pedig éppen ezekben a szegmensekben igyekeznek összecsapni a versenytársakkal. Tapasztalatuk szerint ugyanis erős vevőcsalogató lehet az olcsó paradicsom vagy az olcsó tej.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztet, hogy semmi jó sem származhat abból, ha folytatódik a kereskedelem-ellenes hangulat. A Magyarországon működő kiskereskedelmi multik - logikusan az alacsonyabb szállítási költségekre is figyelve - egyértelműen szívesebben vesznek magyar termékeket (a polcokon 75, de akár 90 százalékban is ilyen cikk található). Kérdés azonban, hogy mi tekinthető magyar terméknek, a feldolgozók és gyártók is élnek ugyanis az unió hozta könnyebb importtal. Vámos úgy látja, hogy a Magyarországon gyártott termékek jelentős részének már külföldi az alapanyaga. Az üzletláncok hibáztatása helyett tehát célszerű lenne, ha a magyar termelők érdekében az érintettek inkább együttműködnének.

Vámos emellett kifejtette: ha az importtermékek visszaszorítása miatt - alaptalanul - megnő a kereskedőkkel szembeni szigor, ők kénytelenek lesznek ezeket a feltételeket a beszállítóiknál is alkalmazni. Az ellenőrzések ugyanis jelenleg már tízmilliós nagyságrendű bírságokat vagy üzletbezárásokat hozhatnak. A kisvállalkozások ugyanakkor aligha lesznek képesek megfelelni a szigorodó szabályoknak - olvasható a Napi Gazdaságban.