Több pénz a profi lobbizás érdekében

2005.09.27. 8:14

Várhatóan több pénzből lobbizhatnak majd a munkaadói és a munkavállalói képviseletek, így akár a kormány elképzeléseivel szemben is profibb módon érvényesíthetik érdekeiket. Kedden tárgyalja ugyanis a szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat koncepcióját az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amely így saját sorsáról és bevételéről dönthet - írja a Világgazdaság.

A kormány koncepciója azért újdonság, mert törvényi szintre emelné a kollektív tárgyalások és konzultációk folyamatát, amelyet most háromoldalú polgárjogi szerződés szabályoz. A koncepció legvitásabb pontja a finanszírozás kérdése lehet. Jelenleg a munkaerő-piaci alap teljes költségvetésének körülbelül egy százalékából, vagyis nagyságrendileg 3 milliárd forintból gazdálkodik az OÉT kilenc munkaadói, illetve hat munkavállalói szervezete, valamint a 21 ágazati párbeszédbizottság.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (Áfeosz) elnöke a lapnak elmondta, a munkaadói oldal azt szorgalmazza, hogy a hárommilliárd forintos támogatást a kormány ne aprózza szét, hanem csak a szakszervezetekkel kelljen osztozniuk a pénzen. Úgy tűnik, a kormány elképzelése is hasonló, bár konkrét működési összeg nem szerepel a koncepcióban, az viszont igen, hogy a két oldal valóban fele-fele arányban osztozna egymással

A lap birtokába került előterjesztés szerint a támogatás elosztása normatív alapú lenne a szervezetek között, méghozzá előre meghatározott kritérium alapján. Szűcs György, az Iposz elnöke szerint ilyen szempont lehet a valós tagság létszáma. A szakanyag elismeri, hogy a szociális partnerek normatív támogatásának nincs előzménye, így az új finanszírozás első évét "kísérleti évnek" tekintik, amikor akár az új rendszer időközi módosítása is lehetséges.

Az Áfeosz és az Iposz elnöke is egyetért abban, hogy a profi működéshez, a jogszabályok véleményezéséhez, az ajánlások kidolgozásához, a háttérelemzések elkészítéséhez komolyabb szakértői csapatokat kell létrehozniuk az OÉT-en belül a munkaadóknak és a munkavállalóknak, ehhez azonban szükségük van a nagyobb költségvetésre.

A kormány koncepciója nemcsak a finanszírozást kötné szoros kritériumrendszerhez, hanem annak meghatározását is, hogy egyáltalán ki lehet az OÉT tagja. Szakszervezetek esetében a taglétszám, az üzemitanács-választás eredménye, valamint az is meghatározná a jelenlét jogosságát, hogy hány munkavállalót véd kollektív szerződés a működési területén. A munkaadói érdekképviseletek között az döntené el az OÉT-részvételt, hogy az általa képviselt cégeknél mekkora a foglalkoztatotti létszám, milyen fajsúlyú ezek gazdasági ereje (például nettó árbevétellel mérve), hány munkavállalót véd kollektív szerződés, valamint mennyi a vállalkozások száma a működési területén.

Az OÉT többek között azt biztosítja, hogy a kormány csak a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen, illetve az ő hozzájárulásukkal dönthet a minimálbérről, illetve a napi munkaidő leghosszabb mértékéről. Az OÉT-nek véleményezési joga van például a költségvetési és az adótörvényekről is. A koncepció alapján a majdani törvény az ágazati kollektívszerződés kötés szabályairól is rendelkezne. A koncepció alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács működéséről önálló törvény készül.