Versenyjogi változások léptek hatályba

2005.11.03. 10:57

Hatályba lépett a versenytörvény módosítása, mely számos, a vállalkozásokat közvetlenül érintő rendelkezést tartalmaz. Így változtak a fúziók versenyhivatal általi engedélyezésének küszöbszámai, valamint ezentúl bárki, aki jogsértést észlel, bejelentést tehet a GVH-nál egy erre rendszeresített, honlapról letölthető űrlapon.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban fogadta el a versenytörvény, vagyis a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítását. A módosuló rendelkezések többsége 2005. november 1-jén hatályba lépett.

A versenytörvény az elmúlt évek során több esetben is jelentősen változott: átfogó módosításra legutóbb 2001-ben került sor, majd az ezt követő 2003. évi jogi változások a közösségi jogi követelmények teljesítése érdekében születtek.

A most hatályba lépett módosítás az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból leszűrhető következtetések törvénybe foglalását jelenti, valamint a jogbiztonság, illetve a hatékonyság növelése is indokolttá tette. A törvénymódosítást indokolta továbbá a közigazgatási hatósági eljárásról szóló jogszabály szintén november 1-i hatályba lépése, valamint az, hogy szükségessé vált a magyar versenyjognak a közösségi versenyjoghoz való további közelítése.

A versenytörvény módosításai a Gazdasági Versenyhivatal közleménye alapján többek között a következőket érinti:

Megszűnik az egyedi mentesítés: közösségi szinten eltörölték az egyedi mentesítés lehetőségét az Európai Unió bővítésével egyidejűleg - 2004. május 1-jén - bevezetett közösségi eljárási reform értelmében. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások már nem fordulhatnak az Európai Bizottsághoz azért, hogy megállapodásukat a versenyszabályok tükrében véleményeztessék. Ennek ellenére a hazai versenyjogban a közösségi jog hatálya alá nem tartozó versenykorlátozó megállapodásokra a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbra is lehetett egyedi mentesítésért folyamodni. Ennek lehetősége szűnt meg a törvénymódosítás értelmében, ily módon tehát a vállalkozásoknak maguknak kell figyelniük arra, hogy megállapodásaik ne sértsék a versenyjog szabályait. Eltérően a versenytörvényt módosító többi rendelkezéstől az egyedi mentesítés megszűnése már 2005. július 14-én hatályba lépett.

Megváltoznak a fúziós rendelkezések: a GVH a vállalkozások fúziós kérelmeit a törvénymódosítás hatályba lépését követően egyfázisú vagy kétfázisú eljárásban bírálja el. Amennyiben az adott összefonódás a verseny szempontjából nem minősül aggályosnak a GVH a kérelmet egyfázisú eljárásban, 45 napon belül engedélyezi. Ha azonban feltehető, hogy az összefonódás olyan gazdasági erőfölényt hoz létre vagy erősít meg, amely akadályozza a piacon vagy annak jelentős részén a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését, akkor az összefonódást a GVH további vizsgálatnak veti alá. Ez jelenti a második fázist, melyet a Versenytanács - ellentétben a korábbi gyakorlattal - végzéssel rendel el. Ily módon a tranzakcióban részes felek hamarabb szereznek tudomást arról, hogy fúziós kérelmüket alaposabb, azaz kétfázisú vizsgálatnak vetik-e alá vagy csak az első - azaz egyszerűbb - vizsgálati fázist hosszabbítják-e meg.

A versenytörvény módosítása további fontos változásokat vezet be a fúzió GVH általi engedélyeztetésének küszöbszámai kapcsán. Egy összefonódás abban az esetben engedélyköteles, ha két feltétel teljesül. Az egyik kritérium szerint az összefonódásban részes vállalkozások által az előző üzleti évben összesen elért nettó árbevételnek meg kell haladnia - szemben a korábbi 10 milliárddal - a 15 milliárd forintot. A másik feltétel szerint az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok között kell lennie legalább két olyan vállalkozás-csoportnak, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. Az új rendelkezések szerint az iménti ötszáz millió forintos értéket kizárólag az azonos vállalkozás-csoportok közötti, két éven belüli, engedélykötelezettség alá nem esett összefonódások alapján kell kiszámítani. A szabályozás célja ugyanis - összhangban a közösségi fúziós rendelettel - annak megakadályozása, hogy a vállalkozások a tranzakciók több lépésben történő végrehajtásával kijátsszák a versenyhatósági ellenőrzést.

A hatályba lépett módosítások szerint bárki, aki jogsértést észlel, bejelentést, illetve panaszt tehet a GVH-hoz. Bejelentés egy, a GVH által erre rendszeresített űrlapon tehető, mely a hivatal honlapján elérhető és melyben a lehető legrészletesebben le kell írni a vélt versenyjogsértést. Ha az űrlap megfelelően kitöltött, a beadványt a GVH bejelentésként kezeli. Ennek azért van jelentősége, mert a bejelentőt többletjogok illetik meg, így például korlátozott iratbetekintési joga van, illetve megtámadhatja a GVH érdemi határozatát a bíróság előtt, valamint a bejelentés elutasításával szemben lehet helye jogorvoslatnak. Ezzel szemben a panaszos jogosultsága csak arra terjed ki, hogy a beadványát a GVH elbírálja, illetve döntsön arról, hogy kíván-e versenyfelügyeleti eljárást indítani. Lényeges megjegyezni, hogy a panasz elutasításával szemben azonban nincs helye jogorvoslatnak.

A versenyjogi szabályok betartatását Magyarországon - hasonlóan a többi uniós tagállamhoz - elsősorban a versenyhatóság végzi. Növekvő jelentősége van azonban azoknak az eseteknek, melyekben a versenyjogi jogsértéseket elkövető vállalkozások ellen magánjogi úton közvetlenül bíróság előtt kívánnak keresettel élni. Polgári jogi keresettel például kártérítést követelhet egy olyan vállalat, amely egy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés "áldozatává" vált, vagy amely más vállalkozások által kötött kartellmegállapodás miatt kárt szenvedett. Sőt - meghatározott esetben - akár a fogyasztók is érvényesíthetik erre vonatkozó igényüket.

A GVH-nak - hasonlóan az Európai Bizottsághoz - már eddig is lehetősége volt versenyjogi jogsértés gyanúja esetén a cég hivatali helyiségeit és járműveit átkutatni, sőt akár a vállalkozás munkatársainak otthonát, illetve autóját is ún. hajnali rajtaütésnek alávetni. A módosult rendelkezések az elmúlt évek gyakorlata alapján kialakult tapasztalatok fényében pontosítják a GVH vizsgálati jogosítványait. A helyszíni szemléhez előzetes bírósági jóváhagyás szükséges továbbra is, azonban abban az esetben, amikor a vizsgáló olyan iratra bukkan, amely a magyar vagy a közösségi versenyszabályok megsértésére utal, azonban az éppen lefolytatott vizsgálat bírói engedély nem terjed ki rá, a bírói engedélyt utólag kell beszerezni.

A versenytörvénybe ütköző magatartásoknak nem csak versenyjogi következményei lehetnek: a legsúlyosabb versenykorlátozó praktikának minősülő kartellek jelentős részét kitevő közbeszerzési összejátszásokat 2005. szeptember 1. óta a büntető törvénykönyv is szankcionálja és a közbeszerzési törvény is további hátrányokat ír elő.

A módosítás nyomán a közbeszerzési törvény szerint a pályázatot kiíró az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a hazai vagy a közösségi kartellszabályokba ütköző jogszabálysértést követett el. Azokat a kartellező vállalkozásokat nem érinti hátrányosan e korlátozás, amelyek ugyan részt vettek egy közbeszerzési kartellben, de utóbb azt a GVH-nál az engedékenységi politika keretében elismerték és megfelelő bizonyítékokat szolgáltattak jogsértésükre vonatkozóan. A közbeszerzési törvény módosított bekezdése ugyanis csak a megbírságolt vállalkozásokra alkalmazható. Aki viszont elsőként fordul megbánást tanúsítva a versenyhatósághoz és az eljárás során teljes mértékben együttműködik, az a GVH engedékenységi közleménye értelmében teljes bírság elengedésben részesül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK