Megújuló energia: idén teljesül a 2010-es cél

2005.12.06. 12:23

Hazánk 2010-re vállalta, hogy 3,6 százalékra növeli az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos energia részarányát a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Ám a megújuló energiaforrások részesedése már idén 3,6 százalék fölé nő.

A megújuló energiaforrások elterjesztése kapcsán 2010-ig vállalt célt várhatóan már az idén teljesíti Magyarország - jelentette ki Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az EnKom 2005 energetikai konferencián kedden Budapesten.

Az ország 2010-ig azt tűzte ki célul, hogy az EU energiapolitikájával összhangban 3,6 százalékra növeli az alternatív energiahordozókkal megtermelt villamos energia részarányát a teljes energiafogyasztáshoz viszonyítva. Szerdahelyi György közölte, hogy 2003-ban 0,7 százalék volt ez az arány, 2004-ben pedig 2,2 százalék.

Szerdahelyi György utalt arra, hogy még egy évvel ezelőtt is kérdéses volt, hogy további növekedés biztosítható-e, ám az új villamosenergia-törvény eredményeként a megújuló energiaforrások részesedése már idén 3,6 százalék fölé nő.

A főosztályvezető-helyettes megjegyezte: az alternatív energiatermelés döntő részét a nagy erőművek adják azzal, hogy sorra biomassza-tüzelésre állnak át. Ajka, Kazincbarcika és Pécs után az idén Tiszapalkonya is vegyestüzelésűvé vált, hamarosan pedig a Mátrai Erőmű követi példájukat - tette hozzá Szerdahelyi György.

Kitért arra, hogy ugyan felgyorsult a megújuló energiaforrások elterjedése, ám a megváltozott szabályozás az uniós cél teljesülését követően visszafogja majd a további dinamikus bővülést. A főosztályvezető-helyettes magyarázata szerint ugyanis a környezetbarát módon megtermelt áram új villamosenergia-törvényben megnövelt kötelező átvételi ára jelentős anyagi terhet jelent a költségvetés számára.

Szerdahelyi György a jogszabályba beépített "fékekről" elmondta: a Magyar Energia Hivatal (MEH) a létesítményenként kiadott engedélyekben a jövőben meghatározza, hogy egy erőmű mennyi olyan alternatív energiát termelhet, amelyre a kötelező átvétel vonatkozik. Hozzáfűzte, hogy eddig is tartalmazta a szabályozás ezt a pontot, de az most hangsúlyosabban jelenik meg.

A MEH a kötelező átvétel engedélyezésékor azt is figyelembe veszi, hogy az erőmű milyen más állami támogatásokban részesül - mutatott rá a főosztályvezető-helyettes. Szavai szerint amennyiben az erőmű a támogatásokkal "tisztességes profit" helyett "extraprofitra" tenne szert, akkor nem kap engedélyt a kötelező átvételi ár igénybevételére.

KAPCSOLÓDÓ CIKK