Irányelveket adnak a színlelt szerződések vizsgálatához

2005.12.21. 9:23

Csütörtökön hozzák nyilvánosságra a színlelt szerződések leleplezéséhez szükséges irányelveket - írja a Világgazdaság. A revizorok várhatóan az alá- és fölérendeltségi viszonyt, a munkavégzés helyét, idejét, valamint a munkakör meghatározását és az utasítási jog gyakorlását vizsgálják majd.

Csütörtökön hozza nyilvánosságra a színlelt kontraktusok lebuktatásához szükséges irányelveket a Munkaügyi Minisztérium - értesült a Világgazdaság. A lap szerint a jogviszony és az azt alátámasztó megállapodás tartalma dönt majd arról, hogy milyen adózási szabályokat kell alkalmazni az adott szerződés esetén. A végzett tevékenységtől függően ugyan, de az ekho munkaviszony, megbízási és vállalkozási jogviszonyban is választható.

 

Az irányelvek meghatározzák, hogy elsősorban mi alapján vizsgálódnak majd a munkaügyi felügyelők. A felek közötti alá- és fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege, a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató utasítási joga, a személyes munkavégzés megvalósulása - ezek lesznek az elsődleges szempontok a szerződések átminősítéséhez.

 

Bírósági precedensek alapján döntenek

 

A szakanyagból kiderül, hogy a bírósági esetek tükrében a munkakörnek például különösen fontos jelentősége van a jogviszony minősítésekor. Amikor a munkaadónál az úgynevezett kettős jogviszonyban történő foglalkoztatás valósul meg - a megbízási szerződés keretében is ugyanazon feladat ellátására foglalkoztatják a dolgozót, mint amely a munkaviszonya szerinti munkakörbe tartozik -, akkor azt mindenképp leplezett szerződésnek tekintik a felügyelők. Ha kiderül, hogy a vállalkozóként dolgozó nagyban függ a munkaadó belső szervezeti rendjétől, azt a munkaügyi kapcsolatot szintén átminősítik a felügyelők.

 

A bírósági gyakorlatból is kiderül, hogy egy-egy szempont alapján még nem lehet munkaviszonynak nyilvánítani egy vállalkozói vagy megbízási szerződést. Heti egy-két alkalommal, havi 10-20 órában, fix összegért végzett díjazásért megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelőkre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság döntése például kimondta, hogy az alá- és fölérendeltség hiánya miatt nem színlelt a meglévő kontraktus. A munkaügyi felügyelők egy-egy szerződés felülbírálatakor a másodlagos minősítő jegyeket is vizsgálják majd. Ilyen lehet az irányítási és ellenőrzési jog, a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása, az elvégzett munka díjazása, a munkaadó eszközeinek, erőforrásainak felhasználása, az írásbeliség és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása.

 

Ez utóbbira példa a Legfelsőbb Bíróság döntése, miszerint munkaszerződésnek minősítettek egy olyan vállalkozói kontraktust, ahol a jelentős mennyiségű fakitermelésre vállalkozó alperes főnöke a felperest kiszállította a fakitermelés helyszínére, motorfűrészt, védőfelszerelést adott neki, a vállalkozó pedig elfogadta azokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK