A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

2006.02.06. 8:02
Fotó: MTI
A hagyományos energiahordozók csak a "külső költségek" nélkül olcsók

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetésével jelenleg tart a középhosszútávú energia-politikai startégia kidolgozása, amelynek végső kialakításában a Magyar Tudományos Akadémia megújuló energiával foglalkozó bizottsága is részt vesz. Imre László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, valamint az MTA megújuló-energia bizottságának elnöke az [origo] megkeresésére elmondta, "Az új magyar energiapolitika tézisei 2006-2030" címet viselő anyag minden energiaforrást számba vesz, minden területet feldolgoz az abban rejlő lehetőségek felmérésével, és elvi szinten tartalmazza az ország energia-ellátásának összes, szóba jöhető alternatíváját. Minden területen egy önálló bizottság dolgozik, a munka során az Akadémia megújuló energiákkal foglalkozó bizottsága "A megújuló energiaforrások az energia-ellátásban" című fejezetet véleményezte.

Imre László kifejtette, hogy míg Nyugat-Európában már nagy üzlet a megújuló energia, addig nálunk még van mit tanulni. Az állami támogatások elsődleges célja, például Nyugat-Európában eleve az, hogy a gyártási technológia, a hatékonyság fejlődjék, ezáltal olcsóbbá váljon a szélenergia. Emellett az (akár adókedvezmény formájában igényelhető) állami támogatás bizonyítottan olyan jótékony hatásokkal jár, mint a foglalkoztatottság növelése, vagy az ellátás decentralizálása, függetlenítése dolgában.

Külső költségek

Az úgynevezett külső költségek (externáliák) azok, amelyek az egyes energiafajták használatához közvetetten járulnak. Például az egészségügyi, környezetvédelmi költségek kiemelkedően magasak a hagyományos, fosszilis tüzelők alkalmazásakor. A megújuló források egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy az árba nem beleszámolt, járulékos költségeket a minimumra szorítja.

Imre László elmondta, terveikben szerepel, hogy az externáliákat, vagyis a külső költségeket valamilyen módon belefoglalják az egységárba, így összehasonlíthatóvá téve a most csak nehezen összevethető, hagyományos és a megújuló energia-hordozókat (például "környezeti adó" terhelhetné a szénalapúakat).

A Nap is elég lenne

Imre László korábban, egy szakmai konferencián elmondta, Magyarországon, évente 2800 petajoule hőértékű, megújuló energiapotenciál áll rendelkezésre, miközben az összenergia-felhasználás valamivel 1000 petajoule fölött alakul. A legnagyobb, évenkénti 1749 petajoule megújuló energetikai potenciál, Magyarországon a napenergia fotovillamos hasznosításában van. Ez tehát, már önmagában elegendő lenne teljes energia-fogyasztásunk kielégítésére. A szélenergia magyarországi hasznosításában 533 petajoule potenciál van, évente.

Fotó: MTI
A Nap energiája már önmagában elegendő lenne teljes energiafogyasztásunk kielégítésére

A vízi energiában Magyarországon 14 petajoule-nyi energia-potenciál van évente, a geotermális hasznosításban pedig 63 petajoule. A faapríték eltüzeléséből 56-63 petajoule energia származhat. Az állattartó telepek trágyájából, a kommunális hulladékból előállított biogáz 70-160 petajoule-t képviselhet. Ezekhez képest, kevesebb - 48 petajoule - energia származhatna a napkollektorok elhelyezéséből, illetve 38 petajoule abból, ha az épületek tervezésénél teljes mértékben kihasználnák a napenergia adottságait.

Imre László szólt arról, hogy a mezőgazdaságban az üvegházak, fóliasátrak, a napenergiát hasznosító szárítók segítségével 2,6 petajoule energia hasznosulhatna. A szakember figyelmeztetett rá, hogy a csaknem 3 ezer petajoule-nyi megújuló energia-potenciál 40-50 százaléka hasznosítható a gazdasági, technikai realitások figyelembevételével. De ez a 40-50 százaléknyi rész is több, mint a jelenlegi, teljes éves energia-felhasználás.

A hivatalos álláspont

Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az [origo] megkeresésére közölte, a hosszútávú magyar energiata-karékossági program (Nemzeti Energiata-karékossági Program) 2000-ben indult, és 2004-ig, kisebb módosításokkal érvényben volt.

Ebben olyan programokra lehetett vissza nem térítendő támogatást igényelni, mint "A megújuló energiaforrások felhasználásának a bővítése önkormányzatok és magánszemélyek számára"; de ugyanez vállalkozásoknak is adott lehetőség volt. Az egyes programok keretösszege 100 millió forint volt, ami meglehetősen szerény; azonban 2003-ban, átmeneti forráshiányra hivatkozva, több pályázat befogadhatóságát fel is függesztették. 2005-ben, az ilyen célokra fordítható összeg csökkenésével, már csak úgynevezett "puha" pályázatokra volt lehetőség, konferenciák, előadások tartására, tanácsadásra lehetett pályázni. Szerdahelyi György tájékoztatása szerint ennek az volt az oka, hogy 2004-ben olyan sok jó pályázat érkezett, hogy azok az egész keretet lekötötték (körülbelül 2,5 milliárd forint).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK