A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

Vágólapra másolva!
Magyarország területére egy évben annyi napfény esik, amelynek energiatartalma négyszázszorosa az ország éves energiaigényének. Nyugati országok példája azt mutatja, ma a szélenergia már olcsóbb, mint a hagyományos, szén alapú hordozókra épülő technológiák, és az ahhoz szükséges hálózatok. A közel 3 ezer petajoule-nyi, hazai megújuló energia-potenciál 40-50 százaléka lenne hasznosítható, de ez is elegendő lenne az ország összes energiaigényének kielégítésére.
Vágólapra másolva!

A Napban, szélben vagy vízben rejlő energia hasznosítása régóta foglalkoztatja az emberiséget, azonban a kőszén- és kőolaj-származékok olyan mennyiségben álltak rendelkezésünkre az elmúlt századokban, hogy az alternatív források kutatására nem volt szükség, kihasználásuk általában nem volt gazdaságos. Azonban a szén alapú energiahordozók is a Nap energiáját tárolják: a fosszilis tüzelők évmilliókkal ezelőtt a napfényt hasznosító őserdők voltak. Sőt, tulajdonképpen a levegő és a víz is a Napból "veszi" energiáját, hiszen a szél és a folyók nem függetlenek a Földre érkező napfénytől.

A gőzgép feltalálása előtt az ember már munkába fogta a szelet és a vizet, leginkább malmok üzemeltetéséhez; olyannyira, hogy egyes vélemények szerint a középkori Európa szél- és vízimalmainak köszönhette, hogy a világ gazdasági és tudományos közepévé válhatott. A potenciálok ma is adottak - elsősorban a Nap és a szél révén; ezen cikkünkben e két megújuló energiaforrásra koncentrálunk, a komoly lehetőségeket rejtő geotermális és egyéb forrásokkal, biomassza alapú energiahordozókkal egy későbbi anyagban foglalkozunk.

Napjainkban az érdeklődés ismét a megújuló energiaforrások felé fordult, és nem "csak" a Kyotoban, a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt, CO2-egyenérték csökkentése miatt. Az üvegházhatás mérséklése mellett, a közelmúlt olajdrágulása is az alternatív források felé tereli az energiapolitikai stratégiát. Az EU vállalt célja, hogy 2010-re, a teljes uniós energiafogyasztás 12 százalékát, valamint a teljes villamosenergia-fogyasztás 21 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze.

Nem vállaltuk túl magunkat

Ezen belül minden ország külön vállalásokat tett; Magyarország 2010-re, teljes energia-fogyasztásának 6 százalékát vállalta megújuló energiából fedezni, miközben Ausztria 78, Portugália 39, Görögország 20 százalékos arányt írt alá. Jelenleg, mintegy 3,6 százalékban használunk megújuló energiákat, bár az 1993-as magyar energiapolitika szerint, már a jócskán mögöttünk hagyott ezredfordulóra is 5-6 százalékos részesedést kellett volna elérnünk. Villamosenergia igényünknek pedig 3,6 százalékát vállaltuk megújulókból fedezni: ez Európában a legalacsonyabb érték, még a nálunk szegényebb, balkáni országok is nagyobb vállalásokat tettek.

Az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC, European Renewable Energy Council) szerint, amely a megújuló energiaipari és kereskedelemi vállalatainak, valamint kutatóintézeteknek közös szervezete, 2020-ra Európa teljes energia-felhasználásának 20 százalékát megújuló energiaforrások fedezhetik. Ami az elektromos energia előállítását illeti, az öt fő megújuló technológia - szél-, vízi-, fényelektromos, biomassza és geotermikus erőművek - 2020-ra elérheti a 34 százalékos részesedést. Ezek az arányok azonban csak megfelelő támogatás mellett valósíthatók meg. A magyar vállalás alacsony szintje sajnos, alacsony támogatási mértékkel jár együtt. Míg például a paksi atomerőmű kapacitásának bővítésére, mintegy 1000 milliárd forintot szánnak, vagy az ororszlányi szénerőműre 80 milliárdot, addig megújuló energiára ennek töredékét.

Például, forráshiányra hivatkozva, 2005-ben nem írták ki a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) pályázatait, ugyanabban az évben, amikor 70 millárd forinttal támogatták a lakossági földgázfogyasztást. Pedig ezekre korábban nagy igény mutatkozott (az egész éves keret, a kiírás után néhány hónappal kimerült), és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is elismerte, hogy a pályázatra fordított összeg, nemzetgazdasági szinten néhány év alatt megtérül a beruházásoknak köszönhető energia-megtakarítás által. Szerencsére, a 2006 évi költségvetés előirányoz 1,2 milliárd forintot a NEP-re. Mégis, egyes értesülések szerint a NEP keretében nem tervezik kiírni a lakossági megújuló energia pályázatot. Ezért zöld szervezetek levélben fordultak a gazdasági miniszterhez, hogy "meggyőzzék" az ügy fontosságáról.