A Nap megoldhatná a magyar energiaellátást

2006.02.06. 8:02

A magyar népesség túlnyomó része támogatja a megújuló energiaforrások szerepének növelését, főleg azért, mert attól tart, hogy az oroszországi gázzal kapcsolatos bizonytalanságok miatt növekedni fognak az energiaárak - derül ki a Callis Energetika Rt. megbízásából készített Medián-felmérésből. A friss felmérés szerint a lakosság 75 százaléka úgy véli, hogy az orosz gázszolgáltatás esetleges bizonytalanságai miatt háztartásának energiaköltségei nőni fognak, bár a többség nem számít 10 százalékot meghaladó emelkedésre. Az importnak való kiszolgáltatottság orvoslását sokan a megújuló energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásában látják. A lakosság 34 százaléka a szélenergia és 32 százaléka a napenergia nagyobb arányú kiaknázását támogatja.

Fotó: MTI
A közvélemény a politikát és a hagyományos erőműveket kárhoztatja

Arra a kérdésre, hogy milyen energiatermelési módok kímélik jobban a környezetet, a lakosság 80 százaléka jelölte meg a szélenergiát. Nagyjából ugyanilyen arányban tartják hihetőnek azokat a számításokat, amelyek szerint 400 nagyobb teljesítményű szélerőmű, legalább 700 ezer háztartás energia-szükségletét is biztosíthatja. Annak, hogy Ausztriában számos szélerőmű üzemel, míg Magyarországon csak 15, a válaszadók 67 százaléka szerint az az oka, hogy a politikusok és a hagyományos erőművek vezetői nem támogatják szélerőművek létesítését.

Az EU polgárok mintegy 80 százaléka támogatja a megújuló energiaforrások használatát a drága olaj- és gázimport helyett. Az atomenergiát a válaszadók 12 százaléka preferálja - áll egy Eurobarometer felmérésében, amelynek során 29 430 embert kérdeztek meg 2005 októberében és novemberében. A kutatás kiterjedt a 25 európai tagállamra, valamint Bulgáriára, Horvátországra, Romániára, Törökországra és az észak-ciprusi török közösségre is.

Az adatok szerint az energiafüggőség csökkentése érdekében aktívabb technológiai kutatást és a megújuló energiák fejlesztését várja az európai közvélemény a kormányoktól. A megújuló energiaforrások a legkedveltebbek, a nap- és szélenergia együttesen 79 százalékot tesz ki. Az olajpiac szabályozása csak 23 százaléknyi válaszadónak tűnik jó opciónak az energiaprobléma megoldására, míg az atomenergia 12 százalékkal az utolsó helyen végzett a listán.

A Nap

Dr. Farkas István egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem fizika és folyamatirányítási tanszékének vezetője igazi szakértője a napenergia hasznosításának. Magyarország eddigi legnagyobb napelemes erőművét a gödöllői egyetemen építették fel, a projektet a professzor vezette, amiért - a többi hasonló projekt mellet - egyébként a város az Európai Napenergia Társaság Napenergia-díjában részesült.

Jelenleg a fotovillamos napelemek (villamosenergiát termelő, szilícium-alapú rendszerek) hatásfoka csupán 16-17 százalék, laboratóriumban azonban sikerült elérni a 30 százalékos szintet is. Ezért ma még nagyon lassan térül meg a napelemes beruházás. Ezzel szemben a napkollektoros (melegvíz előállításos) technika már ma is elég fejlett ahhoz, hogy pár év alatt megtérüljön egy néhány százezer forintos beruházás. Azonban a napelemek magas élettartammal rendelkeznek (20-25 év) ahhoz, hogy a megspórolt környezetterhelési költségekkel együtt, egyértelműen megérje alkalmazásuk, további kutatásuk.

A napelem modulok tulajdonképpen napcellákból áll, amely jelenleg roppant költséges és munkaigényes eljárással készül, főleg Japánban, az Egyesült Államokban és Németországban. A kutatások ezekben az országokban összpontosulnak, mivel ezek rendelkeznek a megfelelő potenciálokkal. Magyarország, sok más országgal egyetemben az összeszerelésben, a modulgyártásban jeleskedik. A napkollektor jóval egyszerűbb rendszer, a nap sugarai egy radiátorhoz hasonló, vízkeringető rendszert melegítenek fel, és a benne cirkuláló víz adja a hőt.

Új prioritások

Forrás: MCSE
A Nap néha elfogy - de csak ideiglenesen

Az Európai Unió napenergia-hasznosítással kapcsolatos irányelve az ezredforduló környékén nagyobb fordulatot vett - mondja dr. Farkas István. Körülbelül 2000-ig ugyanis 80:20 arányban a napkollektorok élveztek támogatási előnyt a napelemekkel szemben; 2000-től azonban az unió új prioritásként megfordította az arányokat, így ma már 80 százalékban a fotovillamos rendszereket támogatják, a kollektorokra pedig, hozzávetőlegesen a támogatások 20 százaléka jut.

Az európai éllovasok - Németország, Spanyolország - példája azt mutatja, hogy egy jó energiapolitikával a magántőke is megnyerhető egy ma még egyébként kevésbbé gazdaságos energiaforrás növekvő kiaknázásához.

Az uniós támogatások ilyen alakulása az európai napelem-kereslet hatalmas felfutását eredményezte, ami némileg az árakat is megemelte. Az egyre fejlődő technológia eközben az árak csökkenése felé hat, ám a kereslet miatt, az európai napcella ára már jócskán meghaladja a tengerentúliakat, így az amerikai napcellát gyártók inkább Európában értékesítik termékeiket - kiterjesztve a kínálati deficitet az Egyesült Államokra is. Ezért a napmodul-gyártóknak akár éveket is kell várniuk a napcellákra.

Farkas István szerint ősztől tavaszig, egy 4-8 négyzetméteres napkollektor képes fedezni egy négyfős család melegvízigényének 90 százalékát. Efféle beruházás költsége körülbelül 600 ezer és egymillió forint között változik a teljes rendszer kiépítésével. A korábbi években lehetséges volt ehhez mintegy 200 ezer forintos támogatást igényelni.

A napelemek ma körülbelül háromszor ennyibe kerülnek (1,5-2 millió forint/ családi ház) ugyanakkora teljesítmény mellett. A megtermelt villamosenergiát azután a szolgáltató szabott áron (23 forint/kilowattóra) átveszi és hálózatába táplálja, így nincs szükség akkumulátorokra az energia tárolásához.

Összességében a megújuló energiaforrásokra sokkal komolyabb szerepet kell osztani - vallja dr. Farkas István. Magyarországon 2010-re a megújulókból termelt villamos energiát illetően az Európai Uniót és a tagjelölt államokat is figyelembe véve a legalacsonyabb vállalt részarány, ráadásul ezt is inkább a biomasszalobbi szeretné kitölteni. (Ami azonban az üvegházgáz kibocsátását, így a környezeti terhek relatív nagyobb fennmaradását hozná.) Nyilvánvaló, hogy Paksot ma még nem lehet kiváltani - mondja a szakember - , és hogy az erős olaj-, gáz- és atomlobbi miatt, a megújuló energiák áttörésére még várni kell; ám sokáig már nem lehet tartani a jelenlegi helyzetet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK