A távhőt drágítja a hatósági gázár

2006.02.12. 9:09

A nagyfogyasztói földgáz jóval drágább a lakosságnak szolgáltatott gáznál Magyarországon - az unióban példátlan módon. Így, mivel a távhőszolgáltatók is drágábban kapják a földgázt, a távhővel való fűtés aránytalanul költségesebb a közvetlenül földgázzal történő lakossági tüzelésnél.

Piacgazdasági viszonyok között is léteznek olyan részpiacok, ahol a tevékenység jellege miatt a verseny általános szabályai nem teljesen érvényesülhetnek. Ilyen általában a vezetékes infrastruktúra (víz-, villany-, gázszolgáltatás). Így előfordul, hogy az állam az ellátás biztonsága érdekében, illetve társadalom- és szociálpolitikai megfontolásokból beavatkozik, például árregulációt érvényesít. A fenti körülmények között a fogyasztók érdekének, a szolgáltatás minőségének megőrzése, a fejlesztési igényeknek, és a lakosság teherbíró képességének egyidejű figyelembe vétele az állam feladata - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. a távhőszolgáltatás területén készített helyzetfelmérésében.

A reguláció hatásai

A hőpiacon a földgáz kettős szerepet játszik: egyrészről a földgáz a távhő (elvi) versenytársa, másrészről a távhőszolgáltatás egyre jelentősebb költségtényezője. Az energiaköltségek csökkentése és a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatt a távhőellátás tüzelőanyag-felhasználásában egyre inkább meghatározó szerepe van a földgáznak, ez jelenleg körülbelül 70 százalék.

A magyar tarifális (és lakossági kedvezményszámítási) rendszerben - az EU-országok közül egyedülállóan - az ipari (nagyfogyasztói) átlagos földgázár jelentősen meghaladja a lakosságnak szolgáltatott földgáz átlagos árát. Miközben Magyarországon 2001-óta alacsonyabbak a lakossági tarifák, mint az ipariak, addig az EU 15-ök országaiban átlagosan közel 44 százalékkal haladják meg azokat. Az új tagországok közül Csehországban 23, Lengyelországban 17, Szlovákiában 35, Szlovéniában 53 százalékkal drágább a lakossági földgáz, mint amennyit a nagyfogyasztóknak kell a gázért fizetniük. Horvátország helyzete hasonlít a magyarra, ám míg déli szomszédunknál csak 2,5 százalékkal marad el a lakossági gázár az iparitól, Magyarországon több mint 7 százalékkal.

Ezért a távhőszolgáltatók jóval drágábban kapják a földgázt, mint a lakosság. A másik oldalon az önkormányzatok, mint tulajdonosok a lakossági távhő értékesítési árait - politikai okból, illetve az alacsonyabb gázárral való verseny miatt - lenyomják. A távhőszolgáltatás az állami beavatkozás révén e kettős hatás miatt jelentős versenyhátrányból indul.

A lakossági gázár-emelés politikailag nem vállalható

Ahhoz, hogy Magyarországon a földgáz importárak alapján indokolt, és az uniós árelvekkel összhangban lévő gázár-arányok legyenek életben, igen jelentős lakossági gázár-emelés szükséges, ami azonban jelenleg politikailag nem vállalható, még kompenzációs rendszer mellett sem. Az elmúlt években a gázár-emelés politikai csatározások tárgyává vált, s az árak kevéssé tükrözik a piaci változásokat, a valós költségeket. A 2005. őszi és a 2006. év eleji gázár-emelés ismét féloldalasra sikerült, azonban amit a gázzal fűtő lakosság nem fizet meg, azt az egyéb szektorok (vállalkozások, önkormányzatok, költségvetés) kénytelenek megfizetni. Vagyis a hazai vállalkozások versenyképessége és így munkahelyteremtő képessége is gyengül a rossz szabályozás miatt - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató.

A nem megfelelő gázár-arányok miatt a gázzal és a távhővel ellátott lakások átlagos havi fűtési költségei tovább távolodnak egymástól. A háztartási energiára, illetve fűtési szolgáltatásra fordított kiadás egy főre jutó értéke a távfűtéses lakásban élő háztartásokban (körülbelül minden ötödik magyar háztartásban) rendre (10-40 százalékkal) meghaladja a vezetékes gázzal fűtő háztartásokét. A statisztikák nem alkalmasak arra, hogy a fűtési szolgáltatások költségei közötti jelentős eltérésből szétválasszuk a távfűtés és az egyedi gázfűtés technológiai különbségéből adódó eltéréseket. Amennyiben azonban a lakossági és az ipari földgázárak egymáshoz mért aránya az európai tendenciát követné, a háztartások fűtési kiadásai között jelzett különbségek jelentősen csökkennének, vagy teljesen el is tűnnének.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK