Akár 10 százalékos lehet a gyógyszeradó

2006.10.11. 9:12

Keményen érintené a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjét a gyógyszer-gazdaságossági törvény: a társadalombiztosítási (tb-) támogatás alapján akár 10 százalékos adót fizetnének a cégek, és megsarcolnák a 6 százalékos árréssel dolgozó nagykereskedőket is.

A cégek befizetésének alapja a készítményeikre fizetett tb-támogatás összege lenne, amelynek százalékos mértéke elérheti a 10 százalékot. Megadóztatnák a nagykereskedőket is, akik a jövedelemkiesés miatt csökkenthetik a patikáknak eddig nyújtott kedvezményeket, s akár megszűnhet a gyógyszertárakba történő, napi többszöri áruszállítás is - írja a Világgazdaság.

Az érintettek egyike sem kapta meg a gyógyszer-gazdaságossági törvény tervezetét, a piac szereplőinek csak arra volt módjuk, hogy a minisztérium tisztségviselőinek jelenlétében elolvassák. A jogszabály megalkotását a szaktárca a színvonalasabb betegellátással és a gyógyszerkiadások ütemének visszafogásával magyarázza, ami tetemes pénzt jelentene az évről évre több tízmilliárd deficittel záró egészségbiztosítónak.

A cégekre kivetett adó mértékét nem tartalmazza a törvénytervezet, pedig az alapvetően befolyásolja a jövőjüket. Az azonban biztos, hogy komoly összegről van szó, hiszen az idén a tb által kifizetett gyógyszertámogatás megközelíti a 400 milliárd forintot. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke kifogásolja, hogy ugyanarra a forgalomra kétszer is kivethetnének adót. Ugyanis, ha a támogatás összege után fizetett teher nem fedezné a tb-kassza hiányát, a gyártóknak forgalomarányosan, sávos rendszerben újabb összeget kellene befizetni ugyanazon készítmények után a biztosító kasszájába.

A nagykereskedők esetleges megadóztatásukat csak a 6 százalékos nagykereskedelmi árrés terhére tudnák teljesíteni, az árrésből kell ugyanis biztosítaniuk a különféle rezsiköltségek mellett a fővárosi patikákba naponta történő háromszori kiszállítást, mondta Szabó Ferenc, a Magyarországi Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. A vidéki nagyvárosokba kétszer, a kistelepülésekre pedig egyszer viszik ki a megrendelt orvosságokat, függetlenül azok mennyiségétől, mivel a patikák többsége nem tart készletet. Ha tovább esik a bevételük, az vagy a patikáknak eddig adott kedvezményt csökkenti, vagy az ellátás színvonala sínyli meg.

A tervezett változások eddig a gyógyszerészek körében váltották ki a legnagyobb ellenállást. A patikaalapítás és bizonyos medicinák patikán kívüli árusítása miatti demonstrációt követően a hét végi kongresszusukon Molnár Lajos egészségügyi miniszter leváltását kérték a kormányfőtől, aki szerintük mellőzi a véleményüket. Hankó Zoltán, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint téves az egészségügyi miniszter azon állítása, hogy a liberalizáció egyenletesebb, biztonságosabb és olcsóbb gyógyszerellátást eredményez.

Hankó a norvég példán keresztül szemléltette, hogy a magánosítás hatására 40 százalékos áremelésre kerülhet sor. Norvégiában ugyanis a patikák több mint 90 százaléka monopolhelyzetbe került, mivel három befektető kezében összpontosult, a kistelepülések ellátottsága pedig romlott. Nemzetközi példák pedig azt igazolják, hogy a világ gyógyszerpiacának tizede hamisított orvosság, forgalmazásuk leginkább a fejlődő és a liberalizált forgalmazású fejlett országokban jelent problémát. A legliberalizáltabb rendszerű USA-ban a közlekedési baleseteknél is többen halnak meg rossz készítmény fogyasztása vagy helytelen gyógyszerszedés miatt. Hankó szerint megoldásként egy olyan együttműködő rendszert kellene létrehozni, ahol hosszú távra tisztázzák az állam, a tb, a beteg és a gyógyszerész feladatát és felelősségét; ehhez a szakmai szervezetek elkészítették a javaslatukat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK