Csak a fizetéshez drága a magyar áram

Vágólapra másolva!
A magyar villamosenergia-árak kapcsán vita bontakozott ki arról, hogy az EU-ban fizetettek között magasnak, átlagosnak vagy alacsonynak számítanak-e azok. Viszonyítás kérdése, hogy drágának, vagy olcsónak minősül-e a magyar villamosenergia - derül ki az Energiainfó összeállításából.
Vágólapra másolva!

A magyarországi árak az idén augusztusi áremelést megelőzően 2005 februárjában emelkedtek utoljára. Vélhetően a választási küzdelmektől nem függetlenül az év elején nem történt árkorrekció, sőt, az addigi 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő mérséklésével hajszálnyit csökkentek is a végfogyasztói árak - fogalmaz a Magyar Energia Hivatal számára az Energiainfó által készített szakmai anyag.

A magyarországi árak összehasonlításához az EU statisztikai hivatalának nyári adatai és jelentései kínálnak fogódzót. Az Eurostat által standard fogyasztói csoportként számon tartott évi 3500 kilowattóra (ebből éjszakai 1300 kilowattóra/év) fogyasztással jellemezhető kategóriában Magyarországon 2006 elején kilowattóránként 26,95 forintos ár van (0,1075 euró/kilowattóra). Ez jelentősen alulmúlja az EU-25 átlagát, ami 0,1416 euró kilowattóránként. Így nem csodálható, hogy a táblázat (lásd lent) 26 európai országa közül (Ciprus, Málta és Luxemburg nélkül, Norvégia, Románia, Horvátország és Bulgária adataival) a 16. helyen áll Magyarország az adókat is tartalmazó végfogyasztói árak rangsorában. Ami az adókat illeti, a felkerekítve 17 százalékos magyar adótartalom közepesnek mondható, ami nemcsak a jelzett áfacsökkentésnek köszönhető, hanem annak is, hogy a hazai lakossági fogyasztók egyelőre mentesülnek az energiaadó fizetése alól. Az EU átlaga 24 százalék körül van, ez azonban jelentős szórást mutat az egyes országokban, hiszen a skandináv államok és Hollandia hagyományosan magas adótartalma (25-58 százalék) mellett a másik oldalon Nagy-Britannia, Portugália és Görögország esetében 4,8-8,3 százalék közötti adókulcsokat alkalmaznak.

Az egyes országok eltérő vásárlóerejét figyelembe vevő, vásárlóerő-paritáson átszámított értékek természetesen jóval kedvezőtlenebb képet mutatnak. Ebben a rangsorban már valóban az élbolyhoz tartozik Magyarország, a 7. legmagasabb áramárral közvetlenül Dánia mögött állunk, Németországot és Bulgáriát némileg megelőzve.

Háztartási áramárak (euró/kilowattóra; 3500 kilowattóra/év; adóval növelt)

Fogyasztói ár 2005. I.

Fogyasztói ár 2006. II.

Adótartalom százalékban

Vásárlóerő- paritáson

Dánia

0,2278

0,2362

58

0,1717

Olaszország

0,197

0,2108

27

0,2023

Hollandia

0,1955

0,2087

42

0,1915

Németország

0,1785

0,1832

25

0,1665

Norvégia

0,1571

0,1533

28

0,1037

Írország

0,1436

0,149

14

0,1195

Szlovákia

0,1338

0,1448

16

0,2448

Belgium

0,1436

0,1442

22

0,1333

Svédország

0,1397

0,1435

39

0,1206

EU-25

0,1354

0,1416

24

Portugália

0,1381

0,141

5

0,163

Ausztria

0,1413

0,134

33

0,1247

Franciaország

0,1194

0,1205

25

0,1092

Lengyelország

0,1064

0,119

22

0,2005

Spanyolország

0,1097

0,1147

18

0,1195

Finnország

0,1057

0,1078

25

0,0938

Magyarország

0,1064

0,1075

17

0,1714

Szlovénia

0,1033

0,1049

17

0,1371

Románia

0,0779

0,1023

16

0,215

Egyesült Királyság

0,0877

0,102

5

0,0905

Csehország

0,0868

0,0985

16

0,1581

Horvátország

0,0848

0,0922

18

0,1428

Lettország

0,0828

0,0829

15

0,1537

Észtország

0,0678

0,0731

15

0,1178

Litvánia

0,0718

0,0718

15

0,1377

Görögország

0,0688

0,0701

8

0,0801

Bulgária

0,0644

0,066

16

0,1669