Számolja ki gázszámláját az [origo]-val!

2006.11.23. 7:21

Januártól akár 70 százalékkal is nőhet a gázszámla összege az új támogatási rendszer miatt. A januártól életbe lépő szabályozás az anyagi és a családi állapot függvényében határozza meg a rászorulók körét, akiknek a támogatáshoz igénylőlapot kell kitölteniük. A többség számára drágul a gáz, de ennek mértékét bonyolult kiszámolni. További problémák adódhatnak a társasházakban, bérlakásokban és a jövedelmi helyzet évközbeni változásával.

A gázártámogatási rendszerről csütörtökön megjelent új rendelet alkapján a háztartásokban egy főre jutó jövedelem alapján határozza meg a jogosultság fokát. A támogatást az elmúlt három havi nettó jövedelem alapján lehet kiszámolni. (Részletesen anyagunk harmadik oldalán keretes szövegben találja meg, hogy mit kell, és mit nem jövedelemnek számolni.) 

Az új gázártámogatási rendszerrel szembeni komoly formai aggályokat hangsúlyozott Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, és a fogyasztói adatok kezelésére vonatkozó szabályozást erősen megkérdőjelezte. Elmondta, a tervezetet nem küldték el neki véleményezésre, a rendeletet viszont hivatalból véleményeznie kell. Péterfalvi Attila szerint a kért adatok köre nem vitatható, hiszen az államnak joga van ellenőrizni a jogosultságot, azonban az a mód, ahogyan a fogyasztók személyes adataival bánni rendelkezik, az mindenképpen problémás. Vitatható, hogy a fogyasztói adatszolgáltatás kapcsán beszélhetünk-e szabad akaratból való hozzájárulásról, mivel az eleve a támogatás feltétele. Továbbá, a Magyar Államkincstárnak jelenleg nincs joga adatkezelésre, és az APEH és az Államincstár közötti adatcserére sincs felhatalmazása az intézményeknek. Az adótitok sérülésének gyanúja mellett, az így létrejövő óriási adatbázis kezelése szintén tamáskodásra ad okot: meddig őrzik azokat, és ki férhet hozzá a személyes adatokhoz? Az adatok kezelését törvényben kellett volna szabályozni - mondta Péterfalvi Attila az [origo]-nak, aki a továbbiakról egyelőre nem tudott nyilatkozni, de folytatás bizonyára lesz.

Összesen négy plusz egy rászorultsági kategóriát alakítottak ki, annak függvényében, hogy a háztartásokban az egy főre eső jövedelem eléri vagy meghaladja-e a mindenkori öregségi nyugdíjminimum (jelenleg nettó 25 800, januártól nettó 26 830 forint) kétszeresét, két és félszeresét, háromszorosát, illetve három és félszeresét. A gázár-kompenzáció háromezer köbméter éves fogyasztásig jár, kivéve a nagycsaládosokat és fogyatékkal élőket, ők ugyanis ötezer köbméterig jogosultak a kompenzációra.

A háztartások egy főre eső jövedelmének kiszámításakor a fogyasztó minden, az igénylést megelőző három hónapban keletkezett, rendszeres jellegű nettó bevételét figyelembe veszik, nem csupán a béreket. Így az étkezési támogatástól kezdve a kamatjövedelmeken át a családi pótlékot is a jövedelmbe kell számolni. Az egyszeri juttatások viszont nem számítanak bele az alapul vett jövedelembe.

A támogatási kérelemhez szükséges nyomtatványt minden gáz- és távhőfogyasztó megkapja a Magyar Államkincstártól, amit aztán december 1-jétől lehet visszaküldeni. A támogatás egész évben igényelhető, de aki január 1. és március 31-e között adja be, az január 1-ig visszamenőleg megkapja a támogatást, míg aki április 1. után adja be, az a benyújtás hónapját követő hónaptól kapja meg a támogatást. A kérelemhez nem kell igazolásokat csatolni, azonban az adóhatóság szúrópróbaszerűen ellenőrzi a rászorultságot, a tettenérteknek pedig kamatostul vissza kell fizetniük a jogtalanul igényelt támogatást. Mellékelni kell viszont a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiállított gáz-, illetve távőszámla másolatát, társasházaknak a közös képviselő nyilatkozatát.

Az egyes háztartás ekképp megállapított összbevételéből számítják ki azután az egy főre jutó jövedelmet, de nem egyszerűen úgy, hogy elosztják a családtagok számával. A családtagok számának bővülésével ugyanis nem egyenes arányban nő a háztartás energiafogyasztása, hiszen a legjelentősebb tételnek tekinthető fűtési ráfordítás példának okáért egy négytagú családban közel sem négyszerese az egyszemélyes háztartásénak. Ezért az új támogatási forma 0,7-től 1-ig terjedő úgynevezett fogyasztási egységet rendel az egyes családtagokhoz, annak függvényében, hogy az illető hány fős háztartás tagja, illetve hogy felnőtt-e, avagy gyermek.

Ez alapján a háztartásban élő egyének közül csupán egy felnőtthöz rendelhető 1-es fogyasztási egység, a második felnőtt már csak 0,9-es fogyasztási egységnek számít, a gyerekek - 1 és 2 gyerek esetében - fejenként 0,8-as fogyasztási egységnek számítanak, az esetleges harmadik és ezen túli gyermekek pedig fejenként 0,7-es fogyasztási egységként esnek a latba. Így például egy négytagú, kétgyermekes háztartás összjövedelmeit nem 4-gyel, hanem: 1 + 0,9 + 0,8 + 0,8 = 3,5-del kell elosztani ahhoz, hogy az "egy főre jutó" jövedelmet kiszámíthassuk. Abban az esetben, ha a háztartásban gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékkal élő személy van, a fogyasztási egységek összegéhez 0,2-et hozzá kell adni. Vagyis például egy olyan háztartásban, amelyben három gyermek mellett csak egy felnőtt van, a fogyasztási egységek a következőképpen alakulnak: 1 + 0,8 + 0,8 + 0,7 + 0,2 = 3,5.

A fogyasztási egységen alapuló rendszert Európában már évtizedek óta alkalmazzák, ezt továbbfejlesztve, az új struktúra célzottabban veszi figyelembe a háztartások rászorultságát - írja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium indoklásában.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK