Rekordösszegű bírság a sztrádaépítőknek

Összesen 7 milliárd 43 millió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a kartellgyanú miatt indított versenyfelügyeleti eljárás csütörtöki tárgyalásán a Betonút Rt.-nek, a Strabagnak, a Hídépítő Rt.-nek, az Egút Rt.-nek és Debmút Rt.-nek. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal valaha kiszabott - mondta az [origo]-nak dr. Horváth Anita, a GVH sajtófőnöke.

A versenytanács a július 22-ei tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy az érintett cégek versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Az egyezség lényege a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002-ben meghirdetett autópálya-építési munkák felosztása volt. A cégek előzetesen megállapodtak, hogy melyikük melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket.

A bírságok kiszabásának alapja minden vállalkozás esetében az általa elnyert projekt nettó vállalási összege - derül ki a GVH [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.

Az év elején merült fel a kartellgyanú

A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. 2002-ben három beruházást indított útjára, azonban csak második nekifutásra tudta kiválasztani a három gyorsforgalmiút-építés kivitelezőjét. A decemberben lezárult közbeszerzési eljárás árai összesen nettó 18 milliárd forinttal haladták meg a júliusban eredménytelennek nyilvánított meghívásos versenytárgyalás legkedvezőbb ajánlatainak összegét. A hivatalos magyarázatok szerint ebből a beruházások műszaki tartalmának bővülése 12 milliárdot jelent, a további hatmilliárdos többletet pedig az infláció okozta.

Mint arról az [origo] korábban beszámolt, idén áprilisban a Gazdasági Versenyhivatal meglepetésszerű vizsgálatokat tartott több budapesti és vidéki útépítő vállalkozásnál, mert feltételezése szerint mindkét eljárásban a cégek szétosztották egymás között a több tízmilliárdos beruházásokat.

Évekre befolyásolták a hazai autópálya-építéseket

A GVH csütörtökön megállapította, hogy az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség a megismételt pályázat során is fennmaradt. Az ilyen típusú kartell az uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. Az összejátszás piactorzító hatása számottevő, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolták a magyarországi autópálya-építéseket - állapítja meg a GVH határozata.

Ez az ügy a sztráda kivitelezésére képes magyarországi vállalkozások többségét érintette, kivéve a Vegyépszer Rt.-t, amely nem indulhatott a 2002-es közbeszerzéseken. A Vegyépszer így könnyen az egyedüli hazai résztvevője lehet a közeljövő sztrádaépítési tendereinek.

Az érintett cégek korábban elmondták: az összejátszás gyanúját feltehetőleg az keltette fel, hogy az egyes konzorciumok pályázati anyagaikban előre megjelölték későbbi lehetséges alvállalkozóikat, mégpedig azért, mert egy lezárt pályázat győztesének kevesebb lehetősége van új alvállalkozók kiválasztására. Akkor a társaságok közölték: ha a pályázó társaságok alvállalkozói feladatok vállalásával biztosítják be magukat, ez nem utal összejátszásra.

KAPCSOLÓDÓ CIKK