GVH eljárás alatt a magyar áramszolgáltatók

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hat magyarországi áramszolgáltató ellen. A villamos energia szektor képviselői nemzetközi előírásokat sértettek a hivatal véleménye szerint. 

A GVH 2006. július 20-án versenyfelügyeleti eljárást indított a Budapesti Elektromos Művek Zrt., az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., valamint a Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt.

A versenyfelügyeleti eljárás alapjául a GVH által, a villamos energia szektorban lefolytatott ágazati vizsgálat megállapításai szolgáltak. Ennek megfelelően nem zárható ki az, hogy a közüzemi áramszolgáltatók a közüzemből kilépni kívánó fogyasztóikkal szemben olyan feltételeket alkalmaztak, amelynek hatására a fogyasztók a szolgáltatók tulajdonosi érdekkörébe tartozó kereskedőt választották Ugyanakkor egyes közüzemi fogyasztóik részére pedig olyan egyedi feltételeket kínáltak, amelyek célja, hogy azok ne lépjenek ki a közüzemi körből.

A GVH azt feltételezi, hogy az áramszolgáltatók akadályozhatták a feljogosított fogyasztókat a szabad piacra való kilépését és ezzel a villamos energia szolgáltatás piacán a hatásos verseny kialakulását. Az áramszolgáltatók a feljogosított fogyasztókkal fennálló szerződéses kapcsolataikban eltérő feltételeket alkalmazhattak. Ezek pedig alkalmasak lehettek az eljárás alá vont vállalkozások, valamint a saját tulajdonosi körbe tartozó kereskedő és az attól független kereskedői engedélyekkel rendelkezők közötti versenyviszonyok torzítására.
Az eljárás célja, annak megállapítása, hogy a 2003. január 1. és 2006. június 30. közötti időszakban az áramszolgáltató vállalatok magatartásukkal megsérthették-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló  törvényt, illetve az Európai Megállapodás, valamint az Európai Közösséget létrehozó Római Szerződés gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló előírásait.

Az eljárást lezáró végső döntés meghozatalára a GVH rendelkezésére álló törvény határidő 180 nap, amely két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK