Tömeges elbocsátási hullám az Atlanti-óceán mindkét partján

2002.02.26. 15:00

Az amerikai gazdaság eddigi leghosszabb fellendülése az utóbbi évtized legcsúfabb vállalati eredményeket produkáló időszakával zárul. Legalábbis ezt jelzik a sorozatosan lefelé korrigált eredményadatok, valamint a költségek csökkentése érdekében bevetett tömeges leépítések. Amerikában 1,1 millió állás megszüntetését jelentették be ebben az évben, az elmúlt hetekben pedig mintegy 100 ezer munkavállalótól vált meg eddigi munkaadója világszerte a távközlésben, a fejlett technológiai iparban, a médiában és a feldolgozóiparban.

A mostani forgatókönyv kísértetiesen emlékeztet a kilencvenes évek eleji recesszió tüneteire, igaz, a számokban kifejezett adatok még elmaradnak a 1992-es "vésztől". A korábban csak az Egyesült Államokban tapasztalt gazdasági visszaesés és az ezzel együtt járó, főleg a tengerentúl iparvállalatainál tapasztalt elbocsátási hullám meglepően rövid időn belül elérte az Atlanti-óceán túlpartját is. Mára a legtöbb jeles európai autóipari, elektronikai, ipariberendezés-gyártó cég tömeges elbocsátásokkal próbálja költségeit a minimálisra zsugorítani. Az így feljavított eredményekkel a cégek a befektetők szigorú követelményeinek kívánnak megfelelni, akik rendre pozitívan értékelik a drasztikus leépítési bejelentéseket.

1,1 millió ember került az utcára az USA-ban az idén

A sorozatot a Daimler-Chrysler kezdte ez év januárjában, amikor bejelentette: amerikai részlegének nyereségessé tételéhez 26 ezer dolgozójától válik meg. Az "átszervezés" igen jól jött a cégnek, az intézkedést követően szinte azonnal felfelé indult az autóipari óriás részvényeinek ára, a második negyedévben pedig már az egytizedénél is kevesebb volt a cég vesztesége, mint az azt megelőző három hónapban.

A következő nagy hal a sorban a Lucent Technologies volt, amely egy 16 ezer főt érintő létszámcsökkentést jelentett be januárban, amellyel az első negyedévben regisztrált működési veszteséget igyekeznek ellensúlyozni. A távközlési berendezésgyártót olyannyira nem rázta gatyába a januári akció, hogy júliusban - a legnagyobb mértékű leépítések havában - további 15-20 ezer fő elbocsátásának hírét jelentette be.

A nehéz időkben a részvényesek érdekeit a dolgozók érdekeinél előbbre helyező cégekhez februárban a távközlési berendezéseket gyártó kanadai Nortel csatlakozott. A vállalat 10 ezer főt érintő karcsúsító programját rövid időn belül kétszer is módosította, így júniusra már 30 ezerre duzzadt a Norteltől búcsúzni kénytelen munkatársak száma.

Hasonlóan nagyarányú létszámcsökkentéssel voltak kénytelenek szembenézni később például a Delphi, a Motorola, a Procter and Gamble, majd áprilisban a Cisco Systems, a Goodyear vagy a Texas Instruments munkatársai, áprilisra pedig alig akadt az Államokban olyan iparág, amely ne szenvedte volna meg a lassuló konjunktúrát kisebb vagy nagyobb mértékben, és ne járult volna hozzá a munkanélküliek vagy legjobb esetben a munkát keresők táborának gyarapításához.

A gazdasági növekedés megtorpanása nemcsak az elektronikai és távközlési cégeket érintette. Márciusban már olyan szolgáltatóipari cégek is karcsúsításba fogtak, mint a szórakoztatóiparban érdekelt Walt Disney, a New York Times és a Reuters médiacégek vagy az American Express.

Szinte logikus, hogy a piac büntetése végül elérte a gyengén muzsikáló részvényekkel nehezen kereskedő, a vállalatfelvásárlási apályban kínosan lavírozó befektetési házakat is. A közelmúltban a Morgan Stanley és a Goldman Sachs összesen 1500 állás megszüntetését jelentette be, leépít a Merrill Lynch és a JP Morgan is, az elmúlt napokban pedig az Allianz-csoporthoz tartozó Dresdner Kleinwort Wassersteinnél is megválnak közel 2500 főtől, ami az összes dolgozó mintegy 20 százaléka.

Európában sincsenek biztonságban az alkalmazottak

Összességében idén júliusig 1,1 millió dolgozó elbocsátását jelentették be az USA-ban, az európai adatok pedig - egyelőre - távolról követik az amerikai trendet. A munkanélküliségi adatok az elmúlt fél év során jelentősen emelkedtek odaát, igaz, a júniusban mért 4,5 százalék még messze van az 1992-es 7,8 százalékos "veszedelemtől".

Az európai cégeket a korábban megszokotthoz képest (például a mostanihoz hasonlóan a reálgazdaságból kiinduló, kilencvenes évek eleji recesszió esetén) rendkívüli gyorsasággal érte el a hullámvölgy. Az év elején még notórius álmodozónak titulálták volna azt, aki a globális lassulás ilyen súlyos mértékű hatásait prognosztizálja az európai kontinensen - nyilatkozta júliusban a Financial Timesnak a Reuters frissen kinevezett vezetője, akinek első intézkedései között volt a médiacég 150 éves történetének eddigi legnagyobb mértékű, mintegy 1100 főt érintő leépítése.

A nagyobbak közül a sort egyébként a Philips és az Ericsson nyitotta meg. A vártnál gyengébb vállalati eredmények előrejelzésével egy időben 6-6 ezer dolgozó menesztését jelentették be, amit a svéd mobilcég a júliusi, elbocsátási csúcson 15 ezer főre srófolt. A svéd és a holland társasághoz rövid időn belül csatlakoztak a legfőbb riválisok is. Áprilisban a Siemens a félvezető- és mobilgyártásban 6100 állás megszűnéséről adott hírt, majd - ugyan kisebb mértékben - a Nokia is megvált ezer munkatársától.

A tömeges elbocsátások mindenesetre óriási veszélyeket hordoznak magukban. Pillanatnyilag ugyan stabilnak mondható a fogyasztás, illetve az ezt leíró fogyasztói bizalmi index, elemzők véleménye szerint azonban rövid időn belül bekövetkezhet, hogy az utcára került dolgozók, valamint a munkahelyüket veszélyben érző aktív munkaerő a bizonytalanságot érezve visszafogja fogyasztását, és felhagy az utóbbi tíz évet jellemző, hitelekkel alátámasztott túlköltekezéssel. A Moody's hitelminősítő a márciussal végződött fél évet vizsgálva arra jutott, hogy az amerikai háztartások részvényben és befektetési alapokban tartott pénzeszközeinek piaci értéke 2300 milliárd dollárral zuhant, ami közel megegyezik az ugyanezen idő alatt bérként és juttatásként kifizetett összeggel. Mindez különösen azért lényeges, mert a fogyasztás jelen pillanatban az amerikai gazdaság húzóereje, aminek a megtorpanása jelentősen növelné a recesszió kialakulásának a veszélyét.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Óriási veszteség és 20 ezres leépítés az Alcatelnél
(2001. július 26.)

Leépítésbe kezd az elektronikai alkatrész-gyártó ABB
(2001. július 24.)

Hatalmas létszámleépítés a Lucentnél
(2001. július 24.)

Leépít a Reuters
(2001. július 23.)

Többezres elbocsátások a Philips-nél és az Ericssonnál
(2001. április 17.)