Horvátország kiheverte a háború okozta gazdasági sokkot

2002.07.06. 14:32

A jelek szerint Ivica Racan kormányának sikerült kivezetnie a nemzetközi elszigeteltségből Horvátországot. Elkezdődött a körbetartozások felszámolása, a bankrendszer konszolidálása, a külföldi tőke becsalogatása és a privatizációs tervek kidolgozása is. A magyar cégeknek kedvező, déli szomszédunk nem kötött megállapodást minden CEFTA-országgal, ezért a magyar áruk 10-20 százalékos árelőnnyel is versenyezhetnek a horvát piacon.

A hivatalos elemzések azt mutatják, hogy Horvátország - a piacgazdaság szempontjából - jelenleg félúton jár: igaz ugyan, hogy a CEFTA-országoktól elmaradt, de ma már több térségbeli országot megelőzött. Az egy főre jutó GDP például - egy négy évig tartó háború után - alig kevesebb, mint Magyarországon, ugyanakkor az árak és a bérek közel kétszer magasabbak. Az elmúlt évben megfordult a korábbi gazdasági trend, a GDP - a strukturális problémák megléte ellenére - négy százalékkal növekedett. Előzetes adatok alapján az ország ipari termelése 1,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 15 százalékkal, a turizmus pedig 56 százalékkal emelkedett. Horvátország külföldi befektetéseinek értéke az elmúlt évben 4,2 milliárd dollárra nőtt.

A gazdaság legfőbb problémáját a munkanélküliség adja, mértéke még mindig eléri a 23 százalékot. Az infláció ugyan 6,2 százalék körül mozog, a nettó reálbérek viszont négy százalékkal emelkedtek. A reálgazdaság igazi gondja a mintegy 20 ezer cég fizetésképtelensége; körbetartozásaikat 3 milliárd dollárra becsülik, és emellett több bank is csődeljárás alatt áll.

Súlyos probléma a piacgazdaságba való lassú átmenet, a külföldi befektetések és fejlesztések elmaradása, a külkereskedelmi mérleg jelentős hiánya, a körbetartozás és a munkanélküliség; ezek egyaránt megnehezítik Horvátország teljes talpra állását. A horvát kormánynak nincs más alternatívája, mint a gyors, hatékony intézkedés - állítja Sült Tibor, a Magyar Kereskedelmi Szolgálat zágrábi irodavezetője. Szándékaik szerint az eddigi központosított gazdaságpolitikát a közeljövőben már a gazdasági nyitásnak kell felváltania.

Az eddigi lépések jól nyomon követhetők. A WTO-tagsággal Horvátország kötelezettséget vállalt a vámok és az adminisztratív akadályok leépítésére. Megkezdték a korábbi privatizációs visszaélések felülvizsgálatát, a tavaly elfogadott befektetés ösztönzési törvény, valamint a foglalkoztatási és a térségi kedvezmények biztosítása mellett 2001-től 20 százalékra csökkentették a nyereségadót. Már tavaly megindult a mértékű belső körbetartozások felszámolása, amely eredményeként 16-18 százalékkal javult a fizetőképesség.

1993 óta napjainkig - a becslések szerint - mintegy 4,2 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az országba. Ezen belül is a legtöbb a távközlésbe, a bankszektorba és a gyógyszeriparba. A befektetéseknek mintegy háromnegyede az USA-ból, Németországból és Ausztriából érkezett Horvátországba. A befektetők közt ott van például a Deutsche Telecom, a Siemens, az Ericsson, a Banca Commerciale Italiana, a Bayerissche Landesbank mellett az Enron is. A horvátok gazdasági prognózisa szerint idén jelentősen felgyorsul a privatizáció.

Az idén február 22-én kötött magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás a két országból származó ipari termékek körében 80 százalékig - teljeskörűen jövő januártól - vámmentességet léptetett életbe. Miután eddig Horvátországnak csak a volt jugoszláv köztársaságokkal volt ilyen megállapodása, amíg valamennyi CEFTA-országgal nem sikerül megegyeznie, addig a magyar termékek - például az olasz, osztrák, cseh, német vagy lengyel árukhoz képest - esetenként akár 10-20 százalékos árelőnnyel is versenyezhetnek a horvát piacon. (A statisztikai adatok szerint Horvátországba eddig mintegy 1700 magyar cég vitte ki áruit, illetve 5000-6000 vállalkozás importált onnan különféle termékeket.)

Pontos statisztika nincs ugyan, de a becslések alapján a befektetők sok száz céget alapítottak egymás országában, többnyire csekély tőkével. Magyar részről ez ideig nagyobb tőkét a Mol Rt. fektetett be Horvátországba, jelentős összeggel jelen van már a Budafesték Rt., rendkívül gyorsan terjeszkedik a Fornetti Pannon látványpékség. A horvát piacra betört magyar cégek közül érdemes még megemlíteni a Mátrametál Kft. tengerparti ingatlanvásárlását vagy a Duna-Dráva Cement Kft.-t, amely már hat horvát betonelemgyártó és -keverő üzemet vásárolt. A további befektetésekhez a magyarok számára kedvező feltételeket teremt a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodás és a kedvezően változó horvát piaci környezet.

Erdei Éva

(Magyar Hírlap)