Átfogó reformokat sürget a Világbank a csatlakozóknál

Gazdasági reformokat, főként a pénzügyi rendszer reformját kell az unióhoz csatlakozó országoknak megvalósítaniuk ahhoz, hogy gazdaságuk fenntartható növekedési pályán maradjon - hangsúlyozza a Világbank csütörtökön közzétett negyedéves tanulmányában. A Világbank szerint a csatlakozók legnagyobb gondja a költségvetési hiány lefaragása, de egyes országok esetében politikai bizonytalansággal is számolni kell.

A csatlakozók közül a legnagyobbak, Lengyelország, Magyarország és Csehország ugyan terveket fogadott el a költségvetési hiány mérséklésére, ám nem teljesítették a szociális juttatások - politikailag érzékeny - visszafogásának ígéretét. A legtöbb ország nem hivatalos formában az euró bevezetéséhez szükséges pénzügyi célokat ugyan kitűzte, de ezeket a célokat általában nem támasztják alá konkrét pénzügyi reformtervek és intézkedések - írják a jelentésben. A Világbank tanulmánya szerint erőteljesebb intézményi keretekre is szükség van ahhoz, hogy a közpénzeket megfelelő módon osszák szét, olyan körülmények között, amikor a csatlakozó országok küzdenek az EU-által is finanszírozott projektek megszerzéséért, és egyidejű feladataik közé tartozik az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása és a költségvetési hiány lefaragása.

A Világbank ez utóbbit tekinti a csatlakozó országok legnagyobb gondjának, megjegyezve, hogy Szlovákia komoly előrelépést tett a pénzügyi egyensúlytalanság felszámolására. A cseh és a magyar pénzügyi visszafogási tervek főként a közigazgatási kiadásokra, nem pedig a szociális kiadásokra vonatkoznak, a lengyel pénzügyi reformterv pedig még kemény parlamenti viták előtt áll - olvasható a jelentésben.

A szükséges pénzügyi reformok kiterjesztését hátráltathatja az is, hogy a csatlakozó országok némelyikében növekszik a politikai bizonytalanság, mivel az országokat gyenge koalíciós kormányok vezetik, vagy pedig - mint például Lengyelország - kormányváltás előtt állnak.

A Világbank azt is megjegyzi, hogy Litvánia, Lettország és Észtország kimagasló ütemű gazdasági növekedést mutatnak fel, de aggodalmat keltő a balti országok magas fizetésimérleg-hiánya. A közvetlen külföldi tőkebefektetések a régió egészében mérséklődnek, az emiatt növekvő fizetésimérleg-hiányt pedig eladósodással finanszírozzák - hangsúlyozza a tanulmány, kiemelve azt is, hogy az eladósodást fokozza a fogyasztás bővülése és a valuták felértékelődése, elsősorban Észtországban, Litvániában, ahol a valuták mozgása az euróhoz kötött.

Végül a jelentés szerint a térségben gyorsulóban van az infláció, ami részben a hazai kereslet élénkülésével, illetve egyes országokban, így Magyarországon és Szlovákiában a kihasználható kapacitások szűkösségével függ össze.