Ismét Lisszabont célozzák meg az EU-vezetők

2005.03.23. 15:36

Újraindítják a lisszaboni szerződésbe fektetett folyamatokat a Európai Unió vezetői. A brüsszeli csúcsértekezleten elfogadták azt az akcióorientált luxemburgi javaslatot, amelytől remélik: teljesíteni tudja a lisszaboni stratégiát, és az EU-t  2010-re a legversenyképesebb gazdasággá teszi. A brüsszeli csúcson a versenyképességet elősegítő első konkrét intézkedést - a szolgáltatási piac liberalizációját - azonban heves tiltakozás fogadta Brüsszelben.

Megállapodtak a lisszaboni szerződésben foglaltak ismételt elindításáról az Európai Unió vezetői Brüsszelben. A szerdán véget ért csúcstalálkozón mindenki számára nyilvánvalóvá vált: csak radikális lépésekkel tartható a lisszaboni stratégia menetrendje. A lisszabonban elfogadott menetrend szerint 2010-re az Európai Unió lenne a világ legdinamikusabb, és legversenyképesebb, tudásalapú gazdasága.

A szerződést 2000-ben kötötték az akkori EU-tagok, az uniós gazdasági növekedés csúcsán. Ahhoz, azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet mellett sikerüljön elérni a lisszaboni szerződésben foglalt, igen ambiciózus célokat, változtatni kell az uniós gazdaságpolitikán. A luxemburgi elnökség gyakorlatias javaslatot dolgozott ki a félidőben: a három prioritás a versenképesség növelése, az évi három százalékos gazdasági növekedés, valamint 2010-ig hatmillió új munkahely létrehozása.

Vitatják a piaci liberalizációt

Heves vita követte azt a javaslatot, amely liberalizálná a szolgáltatási piacot az Unió területén. Az Európai Bizottság azt állítja: a piacliberalizációval tartani lehetne a lisszaboni menetrendet, gyorsítaná a gazdaság növekedését, és új munkahelyeket teremtene. A javaslat értelmében a könyveléstől a tervezésig minden szolgáltatás határok nélküli szabad piacra kerülne az Unión belül.

A tervezetet elsősorban az újonnan csatlakozott országok, valamint Nagy-Britannia és Írország támogatja. Azt remélik ugyanis, hogy a javaslat nyomán több ezer új munkahely jöhet létre - írja a BBC News. A javaslat bírálói szerint viszont a liberalizáció a munkakörülmények romlásához és a fizetések csökkenéséhez vezet majd a szolgáltatói szektorban.

Leghevesebben a franciák bírálták a liberalizációt - elsősorban az erősebb, régi tagországok. Jacques Chirac elnök szerint a tervezett változtatások "elfogadhatatlanok". A francia bírálatot Németország és Svédország is támogatta. Az Unió vezetői azzal próbálták megmenteni a javaslatot, hogy ígéretet tettek rá: a piacliberalizáció nem érinti majd a szociális szektort - azt minden ország saját törvényei szerint igazgathatja tovább.

A szociális rendszert féltik

A franciák a "szociális dömpinget" is veszedelmesnek tartják. A teljes liberalizációval olyan cégek léphetik át a határokat, amelyeket eddig a szigorúbb szabályozás otthon tartott. A vezető EU-országok elsősorban azoktól a szolgáltatóktól tartanak, amelyek az újonnan csatlakozott - alacsonyabb szociális és környezetvédelmi színvonalú - közép-európai országokból árasztanák el dömpingáras, de rossz minőségű szolgáltatásokkal a nyugati EU-tagokat.

"Senki sem vitatja, hogy meg kell nyitnunk a szolgáltató-szektort Európában, ugyanakkor bizonyos érzékenységeket és meggyőződéseket tiszteletben tartva kell ezt megtennünk" - jelentette ki Jean Claude Juncker, az EU soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg miniszterelnöke. Juncker elismerte, hogy a javaslat több területen nem felel meg ennek a követelménynek - tudósít az EUobserver.

Luxemburg a javaslat kiváltotta heves viták ellenére továbbra is híve az uniós szolgáltatási piac liberalizációjának, ezért Juncker közölte: nem vonják vissza az Európai Bizottság javaslatát, az továbbra is napirenden marad majd. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az európai szociális rendszer védelmében bizonyos változtatásokat eszközölnek majd.A csúcs utáni sajtóértekezleten az Unió vezetői közölték: nem tettek le a liberalizációról, de a javaslat bizonyos passzusait újra kell gondolni.

Váratlanul megcsonkították Brüsszelben a klímaváltozást megelőző környezetvédelmi javaslatokat - írja az MTI. A szakminiszterek a hónap elején egyhangúlag "megfontolandónak" mondták, hogy a világ fejlettebb gazdaságú országaiban 2020-ig 15-30, 2050-ig pedig 60-80 százalékig csökkenjen a káros gázok kibocsátása az 1990-es szinthez viszonyítva, a kormányfők azonban csak a 2020-ra vonatkozó elképzelést tartották meg, az ambiciózusabb 2050-es célt nem erősítették meg.

Az alkotmányt veszélyezteti a francia népszavazás

Sokak szerint a franciák várni akarnak a liberalizációs javaslat elfogadásával addig, amíg lezajlik az EU-alkotmányról rendezett franciaországi referendum. Az alkotmány ügye elég gyenge lábakon áll Franciaországban, annak ellenére, hogy annak legnagyobb harcosa Valéry Giscard d'Estaing volt. Sokan attól tartanak, hogy egy, a piacliberalizációhoz hasonló javaslat elfogadása a nem győzelmét jelentené az Európai Unió alkotmányáról szóló francia népszavazáson. Ez az eredmény pedig más, az alkotmány elfogadása előtt álló államokat tántoríthat el a szorosabb uniós együttműködéstől.

KAPCSOLÓDÓ CIKK