A naplónak vége, de mi lesz helyette?

2013.10.14. 07:18

Az iskolai adminisztrációs szoftverek kiváltják a papírnaplót, az ellenőrzőt, és tanárok, szülők, diákok is használják. Ezekre 2005 óta évente százmilliókat költött feleslegesen az állam, miközben maga is elősegítette a verseny felszámolását. Mostanáig több ilyen szoftver volt, ezután valószínűleg csak egy lesz, mert a kormány egységesítéssel faragna a költségeken. De az igényeket nem mérték fel, így a pazarlás folytatódhat.

A mostani tanévben elköltött 680 millió után jövőre 1 milliárd forintot szán a kormány a központilag beszerzendő, egységes iskolai adminisztrációs szoftverre - ez derül ki a 2014-es költségvetés tervezetéből. A szoftverrel a tanár vezeti az órákat, a szülő megnézheti a gyerek jegyeit, sőt akár az e-intőit. Kiváltja tehát a papírnaplót, talán az ellenőrzőt is. Mostanáig több volt belőle, ezután valószínűleg csak egy lesz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) augusztus végén, néhány nappal a tanítás kezdete előtt értesítette az iskolákat, hogy a rendszerek egységesítését határozta el. Ezért ingyen adja az intézményeknek a nyílt pályázat nélkül, egy évre 680 millióért beszerzett, Magiszter nevű szoftvert. Egyelőre nem kötelező az áttérés rá, de a tárca jelezte, hogy a korábban más programokra igényelt állami támogatás többé nem jár, aki tehát különcködni akar, annak máris fizetnie kell.

Hét éve elblicceli a kormány az akkreditációt

Az eddigi gyakorlathoz képest ez mégis spórolás. Korábban ugyanis 2-3 milliárdot költött az állam évente az akkreditált adminisztrációs rendszerek normatív támogatására. Az viszont nehezen érthető, hogy nyílt pályázat helyett miért egy szűk körű, tárgyalásos közbeszerzést folytattak le, amikor ezeknek a rendszereknek a piacán eddig is alig volt verseny - mégpedig az állam hibájából.

2005-ben az oktatási tárca lefolytatott egy akkreditációs eljárást. Amelyik szoftver gyártója azt sikerrel teljesítette, annak a megvásárlására támogatást lehetett kapni. A jelentkezőket már azzal erősen megszűrték, hogy a részvétel feltétele volt a legalább 20 közoktatási intézményben korábban bevezetett rendszer,  és ilyen referenciával akkor nagyon kevés cég rendelkezhetett. Bár előírták, hogy az akkreditációs eljárást évente meg kell ismételni, 2006 óta ez egyszer sem történt meg. Vagyis az akkreditációt megszerző négy céget hét éve nem ösztönözte a fejlesztésre vagy a versenyképes árképzésre egy esetleges konkurens megjelenése.

Akadtak tetemes veszteségek

Azt nehéz megmondani, hogy az akkreditált termékek árai reálisak-e, már csak azért is, mert nincs mivel összevetni őket, ráadásul egy-egy szoftver nem egységes, hanem egymás nélkül is választható modulokból áll. A már idézett tanulmány ugyanakkor megemlíti, hogy míg az állami kvóta összege 2005-ben 1600 forint volt diákonként, 2011-ben volt olyan cég, amelyik 100 forintos bevezető áron ajánlotta a saját szolgáltatását, amikor piacot akart szerezni.

Az érdekelt vállalkozások utóbbi háromévi mérlegadatait áttekintve nem látszik, hogy kiugróan nagy profitot termeltek volna, és akadtak tetemes veszteségek is. Igaz, 2010 összességében elég jó év volt a szektor számára, akkor a Magisztert gyártó Infotec Kft. - Perfekt Zrt. konzorcium összesen 225 millió, a Commitment Zrt. (Taninform) 222 millió, a FOK Kft. - Médianetwork Kft. - Twinnet Kft. konzorcium (Főkir) 8 millió forint nyereséggel zárt. Csak a Mentor Informatika Kft.-nek (Aromo) volt 20 milliós vesztesége. (Érdemes figyelembe venni, hogy a cégek többnyire más termékeket is árulnak.)

Ebből még nem következik, hogy az akkreditált rendszerek feltétlenül mind rosszak lennének - beszéltünk olyan iskolavezetővel, aki kimondottan elégedett volt a sajátjával. De a versenyhelyzet hiánya azért összefügghet azzal, hogy egy 2010-es kutatás mindössze 25-35 százalékra tette azoknak az iskoláknak az arányát, amelyekben kihasználják az iskolai adminisztrációs rendszert, illetve annak legalább egy funkcióját - noha papíron mindegyik intézménynek meg kellett vennie valamelyiket.

Ez azt jelenti, hogy az állam éveken át feleslegesen költött el százmilliókat, és költeni fog továbbra is, amennyiben nem sikerül rávenni az intézményeket a használatra. Hiszen ha csak azoknak venné meg a rendszert, akiknek valóban szükségük van rá, nyilván jóval kevesebből kijönne. Ehhez persze tudni kellene, ki használ már most, és ki akar használni ilyen szoftvert. Az iskolák azonban csak a szerződés aláírása után kaptak egy erről szóló kérdőívet. Előzetes igényfelmérés nem volt.

A vásárlással sietni kellett, bevezetni ráér

Az egységesítéskor általunk megkeresett, más terméket használó iskolavezetők háborogtak, hogy felülről tukmálnak rájuk valamit, és azt mondták, nem értik, hogyan állhatnának át valami újra néhány nap alatt. A minisztérium az Origónak - az erről szóló első cikkünk megjelenése után - elküldött válaszában azt írta, hogy ez nem is cél, "fokozatosan állnak majd át" az intézmények. Úgy tudjuk, a rendszer még nem működik, és azt sem tudni, mikor indul az oktatása.

Így viszont kétséges, hogy volt-e értelme megvenni már most a teljes tanévre. Egy lehetséges magyarázatot adhat a sietségre, hogy a szerződést egy államigazgatásban használatos szoftverek beszerzéséről szóló, még 2009-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás keretmegállapodása alapján írták alá, amely augusztus 25-ig volt hatályos. Egy szakmabeli forrásunk szerint egyébként az év elején még az a figyelmeztetés szerepelt a Magiszter honlapján, hogy "2013. július 1-től várhatóan megszűnik a rendszer üzemeltetése", vagyis a 700 milliós állami megrendelés a céget is váratlanul érhette.

A Magiszter licencét egy évre vette meg a kormány. Fontos kérdés, hogy jövőre is marad-e, vagy új beszerzés lesz, hiszen ez esetben újabb átállásra lenne szükség. Az általunk megkérdezett iskolák ezért vagy azt tartanak jónak, hogy mindenki használjon, amit akar, ha a szoftvere képes az adatok megfelelő továbbítására, exportálására - vagy ha már egységesíteni kell, akkor gyártsa le a rendszert egy állami cég, hosszú távra. Két hete csütörtökön megkérdeztük a minisztériumot, hogy lesz-e újabb pályázat, és miért nem fejleszt szoftvert az Educatio Nonprofit Kft., a válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett meg.