"Kiégés" ellen tízévente alkotói szabadságot kérhetnek a pedagógusok

Az új köznevelési törvény méltán egyik legérdekesebb rendelkezéseként a pedagógusok "kiégésük" megakadályozása érdekében tízévente egyszer, legfeljebb egyéves alkotói szabadságot vehetnek igénybe - tudta meg az [origo] a D.A.S. Jogszerviz szakértőjétől, aki szerint a hazai szabályozásban többek közt az is mérföldkőnek számít, hogy az érettségi előfeltétele ötven óra közösségi szolgálat lett.

A pedagógusok kiégésének megakadályozására és az önfejlesztésüket segítendő, bizonyos meghatározott feltételek teljesítése esetén a pedagógus tízévenként legfeljebb egy éves alkotói szabadságot is igénybe vehet - mondta el dr. Vizi András.

A törvény a pedagógusok előmeneteli rendszerét is megváltoztatja. Az indoklás szerint a pedagógusi pálya jelenleg kiszámíthatatlan és a jelenlegi szabályzás sem veszi figyelembe a pedagógusi pályához kapcsolódó szakmai kritériumokat.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ennek következtében a képzett és elkötelezett munkaerő egyre inkább hiányzik az oktatásból, azaz a köznevelésből, ezért egy új előmeneteli rendszert, pedagógus életpálya modellt is tartalmaz a törvény.

Új pedagógus bértábla

A pedagógus életpálya kétéves gyakornoki időszakból és ezek után Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatot lehet elérni. A különböző fokozatokhoz természetesen eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a jelenlegi háromévenkénti béremelési automatizmus is.

Az új pedagógus előmeneteli rendszer tehát új pedagógus bértáblát jelent, amely az előbbiek miatt már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a szakmai minősítést is. Egyébként a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek.

A szakmai minősítést a kormányhivatal fogja szervezni, az eljárás minősítési vizsgából és minősítési eljárásból áll majd, amelyre a pedagógusnak kell jelentkeznie. A szakmai minősítő vizsga és a minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak.

A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja, figyelemmel kíséri, hogy a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségeket az adott pedagógus szakmai munkája kielégíti-e - mutatott rá dr. Vizi András.

Három alapvető cél

A jogalkotó három alapvető célnak kíván megfelelni az új törvényben. Először a jövőben az oktatás helyett a köznevelés kifejezés alkalmazza, mivel annak tartalma egységbe foglalja az óvodától a tankötelezettség végéig tartó időszakot, és egyúttal kiemeli annak - az oktatást is magába foglaló - lényegi alapját, a nevelést.

A második cél a kerettörvényi jelleg. A törvény csak a legszükségesebb rendelkezéseket akarja törvényi szint¬en meghatározni, világosan és áttekinthetően. A harmadik nagy cél a magyar állam köznevelésben betöltött szerepének újbóli meghatározása.

A köznevelési kódex indoklása szerint erre a XX. század utolsó évtizedeiben, háborúk, diktatúrák és forradalmak árnyékában harag és részrehajlás nélkül nem kerülhetett sor, ezért ezt a hiányt is igyekszik pótolni.

Érettségi vizsgához ötven óra közösségi szolgálat

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte, hogy az új törvény szintén érdekes szabályozása, miszerint az érettségi vizsga előfeltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

A törvény indoklása szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg, vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető.

Ennél bővebb meghatározás valószínűleg a törvény végrehajtási rendeletében, esetleg az egyes intézmények szervezeti szabályaiban lesz lefektetve. A felnőttoktatásban és a sajátos nevelésben részesülő ¬ tanulók esetében a közösségi szolgálat nem áll fenn.