Elfogadjuk a helyszíni bírságot, vagy válasszuk a szabálysértési eljárást?

Vágólapra másolva!
Egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy a mától hatályos új szabálysértési törvény megváltozott rendelkezéseire tekintettel a közlekedési baleset szereplője akkor jár-e jobban, ha elfogadja a helyszíni bírságot, vagy éppen ellenkezőleg akkor, ha a szabálysértési eljárás megindítását választja, és abban kéri ügye eldöntését - nyilatkozta az [origo] megkeresésére a D.A.S. JogSzerviz szakértője, aki figyelmeztetett: az objektív felelősség miatti bírság, illetve a fix összegű bírság mást jelent.
Vágólapra másolva!

Első hallásra "jó üzletnek" tűnhet a helyszíni bírság elfogadása, hiszen a paragrafusok szerint a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a helyszíni bírság összegének kétszerese lehet, a kiszabható magasabb összeget - a hatóság szerint - a költségesebb eljárás lefolytatása indokolja, mindenesetre a kétszeres büntetés lehetősége komoly "meggyőző erő" lehet.

Ám a helyszíni bírság elfogadása egy közlekedési balesetnél egyben azt is jelenti, hogy a baleset másik résztvevője fog a biztosítótól kifizetést kapni, ezért mégiscsak érdemes alaposan végiggondolni a lehetőségeket - figyelmeztetett dr. Vizi András.

A gyakorlatban ugyanis számos olyan baleseti szituáció van, amelynél csak komoly bizonyítási eljárással lehet eredményt elérni, ezért az autósnak adott esetben érdemesebb lesz a szabálysértést választani, ha kitart vétlensége, igaza mellett. Ha az autósok a szabálysértési eljárást választják, érdemes lesz minden esetben jogi segítséget kérni - mondta a szakember.

Számos további kérdés merül fel annak kapcsán is, hogy vasárnaptól bizonyos közlekedési szabálysértéseknél nincs hatósági mérlegelés, ha a cselekményt elkövették, akkor a fix összegű bírságot kell kiszabni.

A fix összegű bírságnak nincs köze az objektív felelősséghez

A fix összegű bírságot a jogbiztonság fokozása érdekében vezették be, ám ezt a jogintézményt nem szabad összekeverni az objektív felelősség miatt kiszabott bírságokkal. Mint ismeretes, egyes közlekedési szabályszegések miatt az objektív felelősség esetén is fix összegben szabják meg a közigazgatási bírságot.

Az objektív felelősséggel összefüggő ügyek azonban nem a szabálysértéshez tartoznak, ezeket az új törvény sem érinti. Objektív felelősség alá esik például a gyorshajtás vagy a piros jelzőlámpa figyelmen kívül hagyása. Ha az elkövetőt nem állítják meg, akkor a jármű üzembentartója ellen - az objektív felelősség alapján - lehet fix összegű, közigazgatási bírságot alkalmazni.

Amikor nem kell azonosítani az elkövetőt

A közigazgatási eljárásokban nem kell megállítani a járművet, és az elkövetőt azonosítani, mivel ha fényképpel, videóval rögzíthető a szabályszegés, akkor a jármű üzembentartójának objektív felelőssége fennáll, a bírság ellene kiszabható. Ezzel szemben a szabálysértési eljárásban mindig követelmény az elkövető azonosítása - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az új törvény létrehozói a leggyakrabban előforduló, de kevésbé veszélyes szabálysértéseknél rendelik el a fix összegű bírságot. Ennek hiányában előfordulhatna, hogy a generális felső határát is kiszabhatná a hatóság, ami százötvenezer forint - ennél a fix összegek jóval alacsonyabbak. Minden elkövetési magatartásnál külön fix összeg van meghatározva helyszíni bírságra és rendes szabálysértési bírságra.

Gyorsít, ám nem egyedileg bírál el

Minden fix bírságnál egyértelmű, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, azaz ha a cselekményt az érintett elkövette, akkor kiszabja a bírságot. Ez kétségkívül gyorsítja az eljárást, ám nem teszi lehetővé, hogy a bírságot a cselekmény veszélyességére tekintettel egyedileg állapíthassa meg a hatóság. Csökkentésre csak akkor van mód, ha méltányosság elbírálást kér az érintett - tájékoztatott dr. Vizi András.

A legnagyobb a bírság a gyermekülés hiánya miatt

Az egyes bírságok összege nem túl magas, a legmagasabb összeget, hatvanezer forintot, a gyermekülés hiánya esetén szabhatja ki a hatóság. Vélhetően a leggyakrabban a KRESZ enyhébb megsértése miatt fognak majd bírságot kiszabni a hatóságok (például: a zárvonal szabályainak megsértése miatt), ezeknek a csekélyebb súlyú szabálysértéseknek a bírsága harmincezer forint, helyszíni bírság esetén pedig tizenötezer forint. Az elsőbbség meg nem adása esetén negyvenezer forint, míg az előzés szabályainak figyelmen kívül hagyása miatt harmincezer forint a bírság, a helyszíni bírság pedig szintén ezek felét teszi ki.