Magánvagyonukkal is felelnek a cégvezetők

2005.12.06. 7:03

Decemberben elfogadta a parlament a csődtörvény módosítását: a magánvagyonukkal is felelnek majd a vezető tisztségviselők, ha az ügyvezetési feladataikat nem a hitelezői érdekeknek megfelelően látják el, és ezért csökken a társaság vagyona a felszámolási eljárásban. A nem vitatott tartozások felszámolás keretében történő behajtására irányuló eljárás megindítása előtt ezentúl írásban figyelmeztetni kell az adóst.

A miniszteri indokolás szerint szankciókkal kell ösztönözni a társaságok menedzsmentjét arra, hogy a gazdaságból történő kivonulás a szabályoknak megfelelően történjen. A jelenlegi rendszer nem biztosítja, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői elszámoljanak tevékenységükről. A cégek a vezetők elszámolásának a hiányában is szinte minden következmény nélkül befejezhetik működésüket. A szintén decemberben elfogadott új társasági törvény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetére előírja a vezető tisztségviselők felelősségét a hitelezőkkel szemben. Ezzel összhangban állapítja meg a csődtörvény módosítása a vezetők hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő felelősségét. Marasztalásra természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak fenn.

A jogszabály vezető tisztségviselőnek minősíti azt a személyt is, aki jogi értelemben ugyan nem volt vezető, de ténylegesen meghatározta a gazdasági társaság vezetését (ún. "árnyékvezető"). Ezzel különösen a nagyméretű, illetve az alárendelt helyzetben lévő gazdálkodó szervetek esetében kívánja azokat a személyeket is felelősségre vonni, akik a vagyonvesztést ténylegesen előidézték. Annak megítélése, hogy egy meghatározott adós szervezetnél mely személyek tekinthetők árnyékvezetőnek, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik majd.

Uniós csatlakozásunk óta lehetőség van arra, hogy a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezze, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. Ezt követően az adós valamennyi szerződéséhez és jognyilatkoztához az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges. A jövőben a vagyonfelügyelő döntési jogköre kizárólag a rendes gazdálkodást meghaladó ügyletekre korlátozódik. A rendes gazdálkodás körébe tartozó működésbe nem szólhat bele. Megakadályozhat azonban olyan ügyleteket, amelyek bár nem vezetnek közvetlen vagyonkimentéshez, gazdaságilag mégis indokolatlanok.  

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK