Nem csökkenthető a hiány a Malév árából

2007.01.19. 0:10

A Malév eladásából származó bevétellel nem csökkenthető a költségvetés hiánya. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint a Malév eladásának jelentőségét nem az egyszer befolyó összegben, hanem az államilag garantált hitelektől való szabadulásban látják. Az ÁPV Zrt. két vevővel tárgyal, azonban a Malév eladására nincs határidő.

Egyelőre nem tudni, meddig tárgyal még az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. a Malév privatizációról a talpon maradt két kérővel. Az ÁPV Zrt.-től az [origo] csak annyit tudott meg, hogy "kellő időt biztosítanak" a tárgyalásokra, de a légitársaság értékesítésének nincsen előre kitűzött határideje. "Bár az időtényező nem lehet akadálya a megegyezésnek, semmi garancia nincs arra, hogy ezt az eljárást sikerrel lehet majd lezárni" - tette hozzá Oravecz Péter, az ÁPV Zrt kommunikációs igazgatója.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága január 11-i ülésén döntött arról, hogy két pályázóval, a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett AirBrdige Zrt.-vel és a litván befektetői csoporttal folytatja a tárgyalásokat a Malév 99,95 százalékának eladásáról és a több mint 30 milliárd forint állami kezességvállalással felvett hitel "kezeléséről".

A korábban a sajtóba kiszivárgott adatok szerint az Airbirdge 160 millió eurót (40,1 milliárd forint), míg a litván LAL 140 millió eurót (35,1 milliárd forint) ajánlott a Malév átvételéért. A nemzeti légitársaságért kifizetett összeggel és az adósságátvállalással azonban a lehetséges vevő számára nem érnek véget a kiadások, a Malév üzleti eredményei ismeretében a légitársaságnak a további működéshez és a veszteségek hosszú távú csökkentéséhez mindenképpen szüksége van tőkeemelésre.

Szakértők szerint ez akár 5-6 milliárd forintot is elérheti. A Malév eddig ugyan nem közölt hivatalos eredményt a tavalyi évre, de az üzemi veszteség szakértők szerint a 9 milliárd forintot is elérheti. A litvánok ugyanakkor csütörtökön bejelentették, hogy akár 100 milliárdos tőkeinjekcióra is készek a Malév működtetése érdekében.

Az Airbridge ajánlata erősebb ugyan húszmillió euróval, azonban orosz szakértők szerint a jó ár nem biztos, hogy elegendő Abramovicsék győzelméhez. Az orosz lapok az utóbbi napokban arról cikkeztek, hogy a LAL számára behozhatatlan versenyelőnyt jelent Litvánia EU-tagsága. Az orosz sajtó szerint az unió szabályai eleve vonatkoznak a LAL-ra, ezért az sokkal könnyebben találná meg a közös hangot a magyar hatóságokkal. Ugyanakkor, ha az oroszok veszik meg a Malévot, ezeket a szabályokat szintén be kell tartani, ezért nem feltétlenül biztos, hogy a litvánok EU-tagsága akkora jelentőséggel bírna.

A Malévtől negyedszer próbál megszabadulni a magyar állam. Először 1992-ben adtak el egy részt az Alitaliának, de ezt 1999-ben visszavásárolták, hogy megkönnyítsék a tényleges privatizációt. 2000-ben megpróbálkoztak a teljes privatizációval, azonban az ÁPV Rt. az ajánlatok beadásának napján lefújta az üzletet. 2004-ben ajánlották újra eladásra a veszteséges légitársaságot, ekkor tűnt fel Borisz Abramovics cége, az AirBridge, azonban az ÁPV Rt. megszakította velük a tárgyalásokat, így a Malév maradt állami kézben.

A Malév privatizációja esetében nem számíthatunk olyan sikertörténetre, mint amilyen a Budapest Airport 2006-os értékesítése volt. A legfontosabb szempont az, hogy a nemzeti légitársaság ne vigyen el több állami pénzt - nyilatkozta egybehangzóan az [origo]-nak több szakértő.

"Az eddigi tenderek alapján nem volt népszerű a Malév" - értékelte a légitársaság közelmúltját Barcza György, az ING Bank elemzője. Barcza hozzátette: a Malév árából származó bevételt az EU-szabályok miatt a kormány nem használhatja föl az államháztartás hiányának csökkentésére, csak az államadósságot csökkenthetik belőle.

Szkeptikusabban nyilatkozott a Malév árából származó pénzzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. "Elméletileg ugyan csak az államadósság csökkenthető a bevételből, azonban a Budapest Airport-privatizáció esetén is láthattunk, hogy az összeg egy részét különböző kiskapuk segítségével folyó kiadások fedezésére fordították" - adott hangot kételyeinek Török Zoltán.

Hosszabb távon azonban lehetséges, hogy a Malév értékesítése pozitív irányba mozdíthatja a mérleget. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese a vevő adósságátvállalási kötelezettségére hívta fel a figyelmet. A 30 milliárd forintot kitevő hitelt a Malév állami garanciával vette fel. Amennyiben a vevő ezeket kiegyenlíti, a hitel törlesztésére elkülönített pénzek felszabadulnak, és más területen lehet őket használni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK