Késik a harmadik magyar ipari forradalom

2007.05.30. 7:22

Az üzleti világ az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klímavédelem és energiabiztonság kérdésére, a bankokban például külön osztály foglalkozik a környezetvédelmi beruházásokkal. A nyugati világban már javában zajlik egy új, energetikai technológiai forradalom, miközben Magyarországon évről évre kevesebb jutott például lakossági energiatakarékossági támogatásra. Az egységes magyar energiastratégia kialakításáig még idő kell, de ötletekben és tennivalókban nincs hiány.

A magyar energiapolitika 3 pillére az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság - mondja Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Már létezik a 2020-ig terjedő stratégia alapvető változata, azonban az egyelőre nem nyilvános, mivel olyan nagy fajsúlyú témáról van szó, amelynél igen fontos, milyen konkrét megfogalmazásban kerül társadalmi vitára - nyilatkozta az államtitkár a Figyelő által rendezett Közép-Európai Regionális Energiakonferencián.

Az energiapolitika elfogadásának folyamatában a következő lépés a kormány tervezetének nyári társadalmi vitára bocsátása lesz, a szöveget augusztusban véglegesítik, és az ősz folyamán fogadhatja el a parlament. Felsmann elmondta, kritikus csomópontja a stratégiának például az állami szerepvállalás a diverzifikációban (az ellátás változatosabbá tételében), például az atomenergia esetében. A nemzetközi gondolkodásban nagy átrendeződés zajlik, amelyben egyre inkább a klímaváltozás a legfontosabb szempont, ehhez pedig az atomenergia egy opció - tette hozzá. A hosszú távú erőművi áramvásárlási szerződések (htm-ek) kapcsán az államtitkár közölte, a kormány egyelőre nem alakított ki a kérdésben álláspontot, bár a gazdasági tárca a felbontásuk felé hajlik.

Az orosz kapcsolat

"Nem a függés vagy kiszolgáltatottság a fő kérdés, hanem az ellátásbiztonság szavatolása" - nyilatkozott magyarul Igor Szavolszkij, Oroszország magyarországi nagykövete. Ahogyan Oroszország talpra áll, úgy fogalmazódik meg egyre több kétely az országgal szemben; annak dacára, hogy Oroszország legnagyobb stratégiai energetikai partnere az Európai Unió, és a magyar kormánnyal is jó és gyümölcsöző viszonyt ápolnak - mondta Szavolszkij. Az orosz nagykövet elmondta, tavasszal Szentpétervárott orosz sürgetésre tárgyalt a G8 az energiabiztonságról. A hosszú távú együttműködésről szóló dialógust folytatni kell, az oroszok nyitottak a párbeszédre, és a vállalt kötelezettségeket mindenképpen teljesítik - tette hozzá.

Politikusok mondták

Az orosz gazdaság nem teljesen piaci jellegére, a külföldi befektetők kizárására hívja föl a figyelmet Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője. Szerinte egyes volt szovjet tagállamok (Észtország, Ukrajna, Fehéroroszország, Litvánia és Lengyelország) esetében a politikai nyomásgyakorlás gyanúja is létezik. Gyürk hivatkozott az orosz számvevőszék megállapítására is, amely szerint a kapacitások és az infrastruktúra meglehetősen lemaradtak a kereslet bővülése mögött. A néppárti képviselő emlékeztetett, hogy az unió az Európa Tanács döntése értelmében a Nabucco-gázvezeték mellett kötelezte el magát, amelyet az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank 70 százalék fölött támogat. Gyürk szerint, annak ellenére, hogy Magyarország az EU orosz gáznak leginkább kiszolgáltatott tagja, a koncepciótlanság uralkodik. Bár Európának sincs közös energiastratégiája, de közös célok igenis vannak, vagyis szakítani kéne a különutas energiapolitikánkkal - tette hozzá.

Podolák György, az MSZP gazdasági munkacsoportjának vezetője szerint a vezetékek között nem a politikának kell dönteni, hanem a vállalkozóknak. "A parlament, a kormány nem fog ilyen döntést hozni." A Nabuccóval kapcsolatban elmondta, bár azt a parlament tárgykörébe vette, ennek ellenére nem feltétlen fogja elő is venni. Emlékeztetett, az elmúlt 15 évben Magyarországon az energia nem volt téma, mert működött az ellátás. Magyarországon az infrastruktúra adott, így semmi sem kényszerít sietségre.

Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője szerint az EU márciusban elfogadott akciótervét nem közösségi kompetenciák, hanem az államközi koordináció fogja jellemezni elsősorban. A politikus beszélt arról is, hogy 2003 mérföldkőnek számít az orosz energiapolitikában. Ekkortól minden megváltozott, a piacosítási folyamat megszűnt és visszafordult, előtérbe került az állam monopolizációs törekvése. Szent-Iványi szerint fontos figyelmeztetés az új, közép-ázsiai megállapodás is. Míg korábban, a Szovjetunió felbomlása után a közép-ázsiai országok Európa felé fordultak, most megint az oroszok felé tekintenek. A Nabucco mellett való szándéknyilatkozatot fenn kell tartani - mondta a politikus.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK