Nem érdekli a cégeket az energiaspórolás

Vágólapra másolva!
Világszerte egyre nagyobb energiamennyiséget fogyasztanak el az informatikai rendszerek. Egy hazai felmérés szerint a magyarországi vállalatok nem tartják ezt jelentős tételnek a költségvetésükben.
Vágólapra másolva!

A Sun Microsystems és a GKIeNet közös, az informatikát használó pénzügyi szervezetek környezettudatosságára vonatkozó kutatásából kiderül, hogy a magyar bankok és biztosítók 30, illetve 20 százaléka méri csak, hogy mennyi energiát használ informatikai infrastruktúrájuk. Azok, aki nem mérik ezt, azt feltételezik, hogy az energiaköltség nem jelentős tétel az üzemeltetésen belül.

Magyarországon ugyanis általános az a nézet, hogy a legmodernebb informatikai rendszerek környezetvédelmi szempontból is megfelelnek az elvárásoknak, s ezért a környezettudatos magatartás csak a leselejtezett eszközök megfelelő kezelésében és a legújabb eszközök beszerzésében nyilvánul meg, s figyelmen kívül hagyják például az áramfogyasztást.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a napjainkban Magyarországon üzemelő 45 ezer szerver a teljes áramfogyasztás 1 százalékát használja fel, lakosságarányosan pedig több mint 4 százalékát. Lőrincz Vilmos, a GKIeNet ügyvezető igazgatóhelyettese, a kutatás vezetője elmondta: Magyarországon évente 37 ezer gigawattóra áramot használnak fel, amiből 11 ezer a lakossági fogyasztás.

A kutatásvezető kifejtette: a magyar informatikai vezetők nincsenek érdekeltté téve az energiatakarékosságban, csak például abban, hogy a rendszernek minél nagyobb legyen a rendelkezésre állása és a biztonsági szintje. Ugyanakkor az is igaz, hogy az informatikai költségek csökkentése növelné az adott cég versenyképességét.

A környezetvédelem világnapján rendezett eseményen elhangzott, hogy a világon évente 20-50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, míg a magyar lakosság évente összesen 4 millió tonna szilárd szemetet termel. Magyarországon évente 12-14 ezer új szervert vesznek, azaz átlagosan 15-20 százalékkal többet, mint az előző évben.

A kutatás során egyebek mellett arra kerestek választ, hogy a legnagyobb vállalatok saját tevékenységük kapcsán miben látják a környezettudatosság lehetőségét, és egyáltalán ide sorolják-e az informatikát. A kutatást végző GKIeNet Kft. munkatársai 15 magyar nagybank és biztosító informatikai döntéshozóival készítettek interjút.

Az eseményen közölték azt is, hogy az amerikai piackutató, az IDC 2006-os becslése szerint 1996 és 2006 között a használatban lévő szerverek száma 6 millióról 28 millióra emelkedett világszinten, miközben a szerverekre jutó fogyasztás egyenként 150 wattról 400 wattra nőtt. Az IDC-hez hasonló megállapításra jutott a Lawrence Berkeley National Laboratory is. Becslése szerint az adatközpontok áramfogyasztása 2000 és 2005 között a duplájára emelkedett, és a teljes amerikai áramfogyasztás 1,2 százalékát teszi ki.

Az adatközpontok áramfogyasztása két fő komponensből állt. Az egyik a szerverek, eszközök üzemeltetéséhez, a másik az üzemeltetés során keletkezett hő elvezetéséhez használt energia. Az amerikai adatközpontok fogyasztása mára öt erőmű kapacitását köti le, és a számítások szerint az adatközpontok által kibocsátott hő mennyisége kisebb városok hőkibocsátásával vetekszik.

Az IDC becslése szerint 2005-ben az amerikai vállalatok 5,8 milliárd dollárt költöttek a szerverek üzemeltetésére és 3,5 milliárd dollárt a hűtésükre. A kutatócég becslése alapján 2010-re az energiaköltségek meg fognak egyezni a hardverek költségeivel. A Gartner kutatóintézet felmérése szerint a vállalatok IT-költségvetésének mintegy 10 százalékát teszi ki az energiára fordított összeg.