Szerződés nélkül is jár tanulmányi szabadidő

2007.08.22. 9:17

Felsőfokú tanulmányaik biztosítására sokan kötnek tanulmányi szerződést. Azt azonban kevesen tudják, hogy tanulmányi szabadidő akkor is jár a munkavállalónak, ha nincsen tanulmányi szerződése, de iskolai rendszerű képzésben vesz részt.

Tanulmányi szerződést szakemberszükségletük biztosítására kötnek a munkáltatók. Így megfelelő támogatással ösztönzi  a továbbtanulásra alkalmazottaikat. A munkavállaló képzési költségeinek megtérítése, a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása attól függ, hogy a munkáltató kötelezte-e a tanulmányok folytatására alkalmazottját, illetve attól is, hogy iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vesz részt a munkavállaló, vagy általános iskolai tanulmányokat folytat.

Szerződéskötés

A szerződés tárgya sok fajta képzés lehet, iskolarendszerű (egyetemi/főiskolai levelező képzés), iskolarendszeren kívüli képzés, egyéb tanfolyami, nyelvi képzés, szakmai gyakorlat megszerzésére irányuló gyakorlati képzés.

A munkáltató tanulmányi szerződést köthet saját munkavállalójával, de köthet szerződést vele munkaviszonyban nem álló személlyel is (például felsőfokú tanulmányait folytató hallgatóval) vagy más munkáltatónál munkaviszonyban álló személlyel is. A munkavállaló, amennyiben nem saját munkáltatójával kíván tanulmányi szerződést kötni, köteles ezt előzetesen bejelenteni a munkahelyén. Ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezt elfogadja-e vagy sem, akár felmondási ok is lehet. Hivatkozhat ugyanis a munkáltató arra, hogy ha ez a körülmény a munkaszerződés megkötésekor is fennállt volna, úgy nem is kötött volna munkaszerződést.

A szerződést kötelező írásba foglalni. Meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, ami azonban öt évnél hosszabb nem lehet. Az öt évbe - hacsak a tanulmányi szerződésben máshogy nem állapodtak meg - nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az időtartama, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg (például a gyeden, gyesen lévő munkavállalót csak másfél évre illeti meg szabadság, az ezen felüli időtartam tehát a tanulmányi szerződés szempontjából nem minősül a munkáltatónál ledolgozott időnek). Célszerű meghatározni azt is, hogy a munkavállaló milyen munkakörben fog dolgozni a tanulmányai befejezése után.

Érdemes konkrétan meghatározni, hogy milyen jellegű képzésen (oktatási intézmény, szak) vesz részt a munkavállaló és az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el leghamarabb, valamint milyen végzettséget szerez majd a munkavállaló.

Célszerű megállapodni abban is, hogy mi minősül lényeges szerződésszegésnek, illetve mi nem minősül annak. Ilyen lehet, ha a munkavállaló egészségügyi okok miatt nem tudja tanulmányi kötelezettségeit teljesíteni, vagy ha a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát.

Szerződésszegés

Ha a támogatott munkavállaló nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Sokszor előfordul az is, hogy a felek tanulmányi szerződést kötnek, és miután a munkaviszonyt még a tanulmányi szerződés tartama alatt megszünteti a munkavállaló, a szerződést és az ezzel járó kötelezettségeket az új munkáltató átvállalja.

A munkáltató szerződésszegése megvalósulhat azzal, hogy a megállapodásban vállalt megtérítési kötelezettségét vagy annak egy részét nem vagy nem idejében teljesíti, de ilyennek minősül az is, ha a munkavállalót a képzés befejezése után nem helyezi el a szerződésben kikötött munkakörbe, vagy ezt késedelmesen teljesíti. Ha a tanulmányi szerződés kikötése szerint a munkavállalót a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését. A munkáltatói szerződésszegés ugyanis azt eredményezi, hogy a munkavállaló mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK