A vásárlók is szembeszállnak az ellenőrökkel a kínai piacon

2007.10.24. 13:08

A budapestiek nagy része vásárolt már, Magyarország nagy része pedig legalábbis hallott már Józsefváros büszkeségéről, a kínai piacról. Mindenki tudja, hogy gyakorlatilag illegális árusítás folyik, mégis sokszor győz az árérzékenység. A hatóságok próbálkoznak a piac kifehérítésével, az árusok elszaladnak és nem nyilatkoznak, a vásárló pedig néha az ellenőrre támad.

Nem valószínű, hogy a kínai piac egésze valaha is megszűnik, mivel a területen rengeteg egység működik, s a hatóságok feladata gyakorlatilag annak a kereskedelmi egységnek a szankcionálása, amelyik normasértést követ el - tájékoztatott Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főosztályvezetője. Kétféle ellenőrzés, illetve kivizsgálás létezik, a fogyasztói bejelentések kivizsgálása mellett a célzott vizsgálatokat év elejétől négy hatóság - a Fogyasztóvédelmi Hivatal mellett az APEH, a VPOP és az OMMF - végzi.

A vizsgálatokat a piacon jól kialakított hírlánc akadályozza, s amint megjelennek a felügyelők, azonnal zárnak be a boltok piacszerte. A fogyasztóvédelem éppen ezért a gazdaság kifehérítését célzó jogszabályváltoztatást kezdeményezett, hogy a bezárt, árus nélküli bolt ne akadályozhassa a termékek vizsgálatát - ennek részletei azonban egyelőre nem ismeretesek. Emellett többször találkoztak az ellenőrök ellenségeskedéssel a vásárlók részéről is. Többen nehezményezték ugyanis, hogy zavarják a hétvégi bevásárló-körutat. A főosztályvezető szerint tudatosítani kellene a fogyasztókban, hogy az ellenőrzések és szankcionálások nem öncélúak. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) is kiemelte a hírlánc akadályozó erejét az [origo] kérdéseire adott válaszában, egy-egy alkalommal pont a hírlánc miatt tudnak az ellenőrök csak kis mennyiségű boltot vizsgálni.

Ázsiai piac

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára - aki szerint a ruházati kereskedelemben a legnagyobb, 30-40 százalékos a feketegazdaság térhódítása - a kínai piacot inkább ázsiainak nevezi, mivel tapasztalatai szerint lassan háttérbe szorulnak a kínai árusok az afgán, vietnámi és török kereskedők mellett.

Véleménye szerint a piacokon jelen lévő fekete kereskedelmnek már másfél évtizede is megvolt a gyökere. Az akkkori KGST-piacok voltak a maiak előfutárai, a helyzet azonban egyre rosszabb. E "szerepet"  az is támogatja, hogy a piac nagyobb részben a kiskereskedőket szolgálja ki, a magánszemélyek mellett. A kiskereskedők és a vásárlók sem veszik figyelembe ugyanakkor azt, hogy a hipermarketek árai versenyképesek lehetnek a piaciakkal - tette hozzá.

Szigorításra lenne szükség

Vámos szerint szigorítani kellene a piacok működését szabályozó kormányrendeleten. A hírlánc ellen lehetne tenni azzal például, ha több felelősség terhelné a piacok működtetőjét is. Egy nyilvántartással, ami alapján azonosíthatóak lennének az árusító helyek, megkönnyíthetnék az ellenőrök munkáját is. A razzia hírére kereket oldó árusok is büntethetőek lehetnének, mivel a hatóság képviselői tisztában lennének az aktuális bolt tulajdonosának kilétével.

A főtitkár szerint az elektromos hálózatról működő termékek - amelyek árusítását már jogszabályban tiltják - árusítása mellett meg kéne tiltani például a gyermekjátékok és a kozmetikumok piacon való terjesztését is. A gyerekek kezébe kerülve veszélyesek lehetnek a kétes eredetű termékek, a szintén azonosíthatatlan eredetű kozmetikai szerek pedig ugyancsak komoly károkat okozhatnak.

Műszaki cikkek dömpingje

A kiskereskedelemben felbukkanó veszélyes anyagok jelentős része ráadásul távol-keleti és eredetük többnyire nem igazolható -  mindez fokozottan érvényes a kínai piacra. Amennyiben az ellenőrzések során találnak ilyet, a kérdéses áru forgalmazását betiltják. A karácsony közeledtével a műszaki cikkek forgalmazásának tilalma ellenére megindul például a kétes eredetű fényfüzér-dömping - ezért szaporodik az ellenőrzések száma is. Az illegálisan kereskedők azért minden évben kasszíroznak annyit, hogy a kilátásba helyezett komoly büntetés kockázata ellenére is érdemes legyen újra próbálkozni.

Kathi Attila szerint a fogyasztónak panaszaival közvetlenül a területi kirendeltségekhez érdemes fordulnia. Az itt benyújtott panaszokat ugyanis valószínűleg gyorsabban kivizsgálják, mint az e-mailben elküldötteket. Egy évben ráadásul megközelítőleg 110 000 panasz érkezik a hatósághoz. Igyekeznek mindet kivizsgálni az adott évben, ez azonban függ attól is, hogy a panasz illeszkedik-e a tervezett vizsgálatok hatáskörébe.

Amennyiben azonnali kivizsgálást igényel az ügy, Kathi szerint 1-2 nap alatt is megtörténik az ellenőrzés. Abban az esetben viszont, ha egy jelenségre hívja fel a figyelmet a fogyasztó, akkor a soron következő ellenőrzés folyamán vizsgálják ki.

A számla az APEH-é

Az adóhatóság törvény szerint helyszíni ellenőrzéseket végezhet, melynek során próbavásárlással a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését vizsgálhatja - közölték az APEH sajtóosztályán. A számlaadás elmulasztásán kívül a kötelezettség megsértésének bizonyul a nem a tényleges ellenértékről kitöltött számla-adás is. Az ellenőrzést követően (30 napon belül) adóigazgatási eljárás keretében határoznak a szankcióról.

A törvény két fajta szankciót enged - és egyben ír elő - alkalmazni az üzletben elkövetett mulasztások esetén. A mulasztási bírság kiszabása magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 100 000, más adózóknak 200 000 forintig terjedő pénzbírság lehet.

Amennyiben azonban nem üzlethelyiségben marad el a nyugtaadás - mint például a józsefvárosi piacon - akkor üzletlezárására értelemszerűen nem kerülhet sor, csak mulasztási bírság kiszabására. A szankcióból eredő hátrányokat az adózó viseli, attól függetlenül attól, hogy ő maga, alkalmazottja, családtagja, vagy ismerőse mulasztotta el a nyugtaadási kötelezettséget.

A rendőrség is segít

Az ellenőrzés során a munkaügyi felügyelő beléphet a munkahelyre, ha ebben akadályozzák, a rendőrség segítségét is kérheti. Ellenőrzi és másolatot készít a nyilvántartásokról, hang- és képfelvételt is készíthet, valamint a dolgozókat igazoltathatja. A felügyelőség igazgatója munkaügyi bírságot szabhat ki és szabálysértési eljárást folytathat le. Eltilthatja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.

A 2007-ban lezajlott vizsgálatok során a munkaügyisek 76 kiskereskedelmi munkáltatót ellenőriztek, 43 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. Az ellenőrzések 104 munkavállalót érintettek, közülük 69 dolgozót foglalkoztattak szabálytalanul. A felügyelőség 38 esetben összesen 6,58 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki, illetve 4 ,716 millió forintot "szavazott meg" a Munkaerőpiaci Alapnak.

VPOP: 1645 jogsértés a piacokon

A Vám-és Pénzügyőrség (VPOP) 2007-ben 4646 piacellenőrzést (akciót) hajtott végre. Az ellenőrzések során 1645 jogsértést tárt fel. A jogsértéseknek megfelelő eljárást indít és annak megfelelően szankcionálja. A jogsértések közül 345 bűncselekmény, 446 szabálysértés, 788 jövedéki törvénysértés, 66 nyugtaadási kötelezettség elmulasztása volt.

Emellett "további tényállási elemek megléte" (ugyanazon üzletben, egy éven belül ismét elmulasztott kötelezettség) miatt az üzlet, műhely, telep lezárását is kilátásba helyezi. Első ismétlődésnél 12, majd a következő esetében 30, a további mulasztások esetén 60-60 nyitvatartási napra. A lezárás előtt az adózónak a romlandó árukat, élő állatokat el kell szállítania. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért szintén az adózó köteles helytállni, kártalanítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK